2009. október 19-én, hétfőn 17 órától Könczey Elemér: Fejadag című karikatúra vándorkiállításának megnyitója és könyvbemutató lesz a Vigadó kiállítótermében.

Mottó:

„Saját eszményképünkhöz képest jól sikerült karikatúrák vagyunk, hibáink, gyengeségeink megannyi poénjával… örökös kínban ezek palástolására. Egyetlen esélyünk a decens döntetlenre csak az önirónia és a humor segítségével lehetséges…”

A megnyitón bemutatjuk az alkotó azonos című, 365 rajzot tartalmazó kötetét is, mely a 2002-2008 között megjelent karikatúrák „best of”-szerű válogatása, s amely a helyszínen természetesen megvásárolható lesz. A székelyudvarhelyi születésű, jelenleg Kolozsváron élő Könczey Elemér szabadúszó grafikus; többek között könyvborítókat, könyvillusztrációkat, plakátokat készít, napi karikatúra rovata van a Krónika című erdélyi magyar közéleti napilapnál. Emellett reklámgrafikát és kiadványszerkesztést tanít a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem újságírói és kommunikációs szakán. Egyéni kiállítása Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon volt, de munkáival találkozhattak már Besztercén, Déván és Horvátországban is. Ezen kívül évek óta részt vesz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége

Karikatúra Szakosztályának kiállításain.

www.konczy.ro

2009. október 23-án 20 órától, 24-én és 26-án 19 órától az Ábel című, kétrészes színpadi játékot láthatjuk a Kézdivásárhelyi Városi Színház előadásában. Tamási Áron trilógiájából színpadra alkalmazta Pozsgai Zsolt, zenéjét szerezte Kollár-Klemencz László, rendezte Gergely László.

A Vigadóban augusztus hónappal kezdődően színház is működik. Egyelőre még csak a falakon belül folyik a szervezés, telefonok csörögnek, e-mailek röpködnek, színész-szervezők, rendező-igazgatók hang- és fénytechnikusok rohangálnak. Mindeközben pedig lázasan folynak a próbák, hogy mire a Városi Színház megnyitja kapuit a kíváncsiskodó tömeg előtt, készen lehessen a színpad, elkeljenek a bérletek, tudomást szerezzenek a város és környék lakói a kultúra újonnan benépesedett otthonáról, de mindennél fontosabb, mint jó házigazdáknak, hogy illően, minőségi produkciót tálalhassanak vendégeik elé. Tamási Áron Ábelje lesz október 23-án a főfogás – Gergely László receptje szerint: fűszerezve Szabó Jenővel, Bartsch Katával, csipetnyi Csapóval, három csokor frissen végzett zöldfülű színésszel és ízlés szerint másokkal, tálalja Martini Yvette, Szakács Ágnes, a zenét pedig nem a

cigány húzza, hanem Bakk Dávid László és Cserkész Emese vezetésével egy egész zenekar.

Mindenkit szeretettel várunk október 23-án 20 órától (Székely János bemutató bérlet), 24-én 19 órától (Székely felnőtt bérlet) és 26-án 17 órától (ifjúsági bérlet). Jó étvágyat kívánunk minden kedves kultúra-fogyasztónak!

2009. október 24-én szombaton 19 órától bécsi és hatvani művészek vendégjátékát hallhatjuk a Kanta utcai Szentháromság templomban. Fellépnek: Kocsis Ildikó hárfaművész, Molnár Tamás kántor-karnagy aki orgonán játszik. Műsoron: J. S. Bach: Prelude M. Mchedelov feldolgozásában a 3. hegedű Partitából (hárfa és orgona), F. Farkas: Régi magyar táncok (hárfa), Marcel Grandjany: Aria in classic style (hárfa és orgona), G. F. Handel: G-moll orgonakoncert no. 11. (hárfa és orgona), B. Bartók: Este a székelyeknél (hárfa), Molnár Tamás: Improvizáció (orgona).

Kocsis Ildikó Budapesten, a Zeneakadémián szerzett hárfaművészi diplomát, jelenleg Bécsben él, rendszeresen koncertezik Ausztriában és Magyarországon.

Molnár Tamás Hatvanban a Szent Adalbert Plébániatemplom kántora, mellette több kórust vezet és tanít a Kocsis Albert Zeneiskolában, Hatvanban.

A koncertet a két művész ellenszolgáltatás nélkül, jó szívvel ajánlja a kézdivásárhelyi közönség figyelmébe. A koncert előtt Kocsis István mond rövid bevezetőt.

2009. október 25-én, vasárnap 19 órától Ismerős arcok koncert lesz a Vigadó nagytermében.

Az Ismerős Arcok zenekar székelyföldi turnéja részeként lépik fel Kézdivásárhelyen, további helyszínek: Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Bikfalva (jótékonysági koncert a bikfalvi templom felújításáért).

Az ünnepi műsor a 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt tiszteleg. Az Ismerős Arcok muzsikusai legjobb tudásuk szerint erősítik közönségük kulturális és nemzeti identitását. Ezen értékeket zenéjük és dalaik révén igyekeznek eljuttatni az újabb generációk tagjaihoz is: népzenei és irodalmi hagyományokat feldolgozó műveikkel formálják hazaszerető közösséggé rajongóik táborát.

Az ünnepi program címadója az 1956-os magyar forradalom. A forradalom egykori legfőbb követelése figyelmeztetés marad az újabb nemzedékek számára is: ne tűrjenek meg idegen elnyomást, utasítsák el a megszállást és az idegen szándékokat a nemzet életében. Simó József és az Ismerős Arcok zenekar dalban és prózában kívánják megénekelni a hősök bátorságát, a forradalom tiszta céljait, egy nemzedéknek a szabadság kivívásáért tett erőfeszítéseit, felidézni a remény és a szabadságba vetett hit felcsillanásának több, mint ötven évvel ezelőtti érzetét. A program alapjául a Zenekar saját dalai szolgálnak, melyek zenéje és szövegei rímelnek a gondosan összeválogatott verses és prózai anyagokkal. A másfél órás produkcióban részletek hangzanak el Márai Sándor, Illyés Gyula, Féja Géza, Bartis Ferenc, Wass Albert, Kiss Dénes műveiből. A prózai részeket Simó József előadóművész,

a Czegei Wass Albert Alapítvány magyarországi elnöke tolmácsolja a közönségnek.

2009. október 26-án, hétfőn 18 órától Varga Gabriella és Vencser László Megalkuvás nélkül - Száz éve született Jakab Antal című életrajzi könyv bemutatójára kerül sor. Varga Gabriella és Dr. Vencser László a Jakab Antal-centenárium év alkalmából a néhai gyulafehérvári püspök első életrajzi kötetével járják az országot március óta. A helyszínen a könyv megvásárlására is lehetőség lesz.

“Jakab Antal igent mondott az isteni hívásra, vállalta küldetése sokszor súlyos keresztjét, kiállt Isten és az ő igazsága mellett. Jellemző volt életére és magatartására a könyv tőle vett mottója: „Minden kopottságunkban is szeretetével dédelget minket az Isten.” Ebbe a dédelgető kézbe kapaszkodva tudta tenni, mondani, amit tennie és mondania kellett, s e kéz támogatásával lehetett nyája hűséges, utat mutató pásztora. Hogy mekkora hittel, bizalommal s az ezekből fakadó bátorsággal védelmezte nyáját a farkasok ellen és között, bizonyítják a kötet egyik ciklusában olvasható vallomások. Egyik papja, Székely Gergely egyenesen szentnek nevezte. (…)”

Rónay László: Egyenes gerinccel. Új Ember, 2009. május 17.

„(…) Valami hasonlatosságot érezhetünk, ha a magunk sorsára és arra az ezeréves történelemre is gondolunk, ami ezen a tájon Szent István király korától, az első föltételezett Buldus püspöktől egészen a legutóbbi idők „emberkatedrálisaiig”, hogy Illyés Gyula szavát használjam, Márton Áronig és az ugyancsak hozzá mérhető, vértanú lelkületű Jakab Antalig ezen a tájon ennek a népnek, ennek a nemzetnek jutott.”

Dr. Bábel Balázs érsek, Csíksomlyói búcsú, 2009

„Varga Gabriella publicista és Vencser László teológus professzor beszédes címet választott Jakab Antal portréját megrajzoló kötetük címének: Megalkuvás nélkül. A püspök úr sok megpróbáltatással járó történelmi időkben élt, és jelleme, személyisége ugyanolyan törhetetlen apostoli alkat volt, mint ikonná magasztosult elődjéé, Márton Ároné. A több mint háromszáz oldalas könyv jelentős forrásértékű dokumentumgyűjtemény – ötvenoldalnyi színes fotóalbummal kiegészítve. Az érdeklődő olvasó azonban nem valami lexikális adatgyűjteményt talál lapjain. A szerzők – eredeti szándékuknak megfelelően – életszerű és élvezetes olvasmányként tárják a nagy püspök életét elénk. Írásuk nyomán megismerszik egy korszak, és kirajzolódik a tragikus sorsú főpásztor nemes arcéle. A könyv különös értéke, hogy minden pátosz nélkül, közvetlen emberi gesztusokkal mutatja meg

nekünk őt. Következetes és szigorú egyházvezetőt ismerhetünk meg, egyszersmind derűs, kedves és esendőségét vállaló embert, akinek tartását és egy nemzedéket meghatározó tekintélyét éppen megalkuvást nem ismerő őszintesége alapozta meg.”

Csíksomlyó Magazin, 2009

2009. október 27-én, kedden 13 órától a Nagyvárad Táncegyüttes és a Bihar Táncegyüttes bemutatja az Eltáncolt cipők című táncos mesejátékát.

A cipőszaggató, pokolrajáró királykisasszonyok, köztük is a legkisebb leány meséje igaz történet. Ha nem hiszed, járj utána, csak arra vigyázz, meg ne járd! A mese az, amelyik a hamis valóság mögé lát, és keresi a választ az igazságra. Miért kell mindig a pokol legmélyebb mélységét megjárni, hogy az igazságra fény derüljön? Erre nincs is konkrét válasz, de ha mégis kellene rá egy válaszféle, ezt valahol az emberben el nem múló gyermeki kíváncsiságban, a tiltott dolgok utáni vágyakban és a személyes tapasztalást jelentő kalandokban kereshetjük.

Kedves Gyermekek és nemcsak!

Már régen terveztük, hogy Hozzátok is szólunk, és ehhez legjobb eszköz a Mese. Mi is szeretjük a mesét, és leginkább a népmeséket, de még jobban azt, amikor Ti mosolyogtok vagy hangosan felkacagtok, izgulva felsikoltoztok, közös mesehőseink kalandjain örvendeztek. Miért éppen a népmeséket? Mert a népmesében bármi megtörténhet, vágyaink teljesülnek, a szereplők átváltoznak, újjászületnek és a jó mindig elnyeri jutalmát. A népmese biztonságot ad, megnyugtat, és a különböző szimbólumok (tudjátok: nap fia, hold leánya, égig érő paszuly és a többi...) megértésével, megélésével erőt ad. Higgyétek el: nem ér véget a „boldogan éltek, míg meg nem haltak"-kal, vagy az "aki nem hiszi, járjon utána" szöveggel! Tovább él és dolgozik, az érzések meg a pici örömök, melyeket előhívott, újra jelentkeznek, a képek előjönnek, és erejükkel újra feltöltenek. A népmese dolgozik a

lélekkel, tápláléka a léleknek... Mert ez a világ különös rendet képvisel, látható és láthatatlan szereplőkkel, átjárható és megmászhatatlan falakkal, végtelen határokkal és határtalan lehetőségekkel rendelkezik és óriási szabadságot nyújt. Szebb, mint a felnőttek világa. Ne akarjatok hát hamar felnőni! Maradjatok minél tovább gyermekek! Nézzetek, olvassatok, és ha tehetitek, leginkább hallgassatok minél több népmesét! Mosolyogjatok, kacagjatok, kalandozzatok az üveghegyen túl, másszatok az égig érő fán a felhők fölé, röpüljetek vidáman és erdők mélyén táncoljatok tündérekkel minél többet! Mi is csak kalandozunk, röpülünk, táncolunk és kacagunk, és közben egy-két rend ruhát, s néhány pár cipőt el is szaggatunk.

Miklós János, együttesvezető

Rendező-koreográfus: László F. Csaba és Dimény Levente, zenei összeállítás: Köllő Gergely, díszlet- és jelmez: Holló-Csejtei Kinga.

http://www.oradeaphilharmony.com/

A belépés 6 lej.

2009. október 27-én, kedden 19 órától a Nagyvárad Táncegyüttes bemutatja a Határtalan Partium című néptáncműsorát.

„Varietas delectat, tartja a latin mondás. Ha ez igaz, akkor a Partium lakói igencsak szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen a rendkívüli földrajzi változatosság mellett, ami ezt a régiót jellemzi, nem kevésbé rendkívüli az a kulturális sokszínűség, ami a történelem szeszélyei és az emberi kreativitás folytán itt létrejött. E hatalmas területen a háborúk miatt, telepítések által, vagy megélhetési okokból gyakran vándorolt a lakosság, gyakran keveredett, vagy csak egyszerűen találkozott és egymás kultúráját gazdagította a sokféle nemzetiség, társadalmi réteg, vallás, olyan gazdag kulturális örökséget hagyva az utókorra, aminek teljes bemutatása nem egy műsornak, de tucatnyinak lehetne témája. Valamiért eddig mégsem jutott eszébe senkinek, hogy ezt a csodálatos sokszínűséget megpróbálja műsorba szerkeszteni, bemutatni. Mi, a Partium egyetlen hivatásos táncegyüttese, most örömmel

pótoljuk ezt a hiányt. Bár igyekszünk a Partium történelmének jelentősebb pillanataihoz kötni az egyes néprajzi tájegységek táncainak, zenéjének a bemutatását, híres embereket, eseményeket és helyszíneket idézünk meg, műsorunk mégsem valamiféle felelevenítéssel próbálkozik, nem rendhagyó történelemórát, vagy híresség-panoptikumot játszunk, mi azt mutatjuk meg, ami a megidézett korokból az adott helyeken táncban, zenében a mai napig megmaradt, s ami kialakulása óta nyílván fejlődött, számos új elemmel gazdagodott, esetleg szegényedett, a népi kultúra természete szerint.”

Kádár Elemér, rendező-koreográfus

A műsor: prológus, sárréti pásztortáncok, magyarbődi (zempléni) táncrend, máramarosi ruszin zene, máramarosi és bükkaljai román táncok, kuruc bújdosóének és Basa Pista balladája, nagyecsedi cigánytáncok, tótkomlósi szlovák táncok, bihari román táncok, nagykárolyi sváb muzsika, tyukodi (szatmári) táncrend, énekes könyörgés a magyar hadifoglyokért, szilágysági mulatság, epilógus.

Rendező-koreográfus: Kádár Elemér, zenei szerkesztő: Bartis Zoltán, népviseletek: Miklós-Papp Zsuzsanna, Winklerné Petri Kiss Borbála.

http://www.oradeaphilharmony.com/

Belépés: 12 lej, diákoknak 6 lej

2009. október 27-én, kedden 21 órától jazz koncertet ad a Sárik Péter Trió.

A Sárik Péter Trió ismét Erdélyben! Tavalyi lemezbemutató turnéjuk folytatásaként, a nyugat-európai koncertsikerek után ismét Romániába látogat a zenekar. Időközben a Better Tomorrow című lemezük egy dala az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb dalszerző versenyén harmadik díjat nyert és a közönség is a harmadik helyre voksolta 15 000 szerzemény közül. A Sárik Péter Trió szeptemberben London egyik legnagyobb jazz-klubjában lépett fel hatalmas sikerrel, mostani turnéjukon ezt az anyagot mutatják be.

Felállás: Sárik Péter –zongora, Frey György - basszus, Berdisz Tamás – dobok.

www.petersarik.com

www.myspace.com/petersariktrio

Belépés 10 lej.

2009. október 28-án, szerdán 17 órától könyvbemutató és közönségtalálkozó lesz Dan Manolăchescu Székelyföld mítoszai című könyvének kapcsán.

Manolăchescu könyve nagy sajtóvisszhangot kapott mert olyan témákat feszeget melyek mint az erdélyi magyaroknak mint a románoknak elevenjükbe vág. A szerző megbeszélésre, vitára várja a kézdivásárhelyieket.

A székelyföldi magyarok és románok között alig van kommunikáció, mindkét közösség elkülönül a másiktól, miközben mindkét oldalon mítoszok élnek a másik nemzetiséggel kapcsolatosan - ezt a témát boncolgatja Dan Manolăchescu sepsiszentgyörgyi újságíró abban a könyvében, amely románul és magyarul is megjelent. Ez az első olyan könyv, amelyben egy román szerző megpróbálja elfogulatlanul szemlélni a Székelyföldön tömbben élő magyarság és az ott kisebbségben (amúgy az ország egészét tekintve többségben) élő románság viszonyát. Manolăchescu szerint Székelyföldön hiányzik a “multikulturalitás” szelleme, a románok és a magyarok alig gondolnak a közös gondok megoldására, mindkét közösség elkülönül egymástól, a szakadék csak mélyül közöttük. A szerző egyaránt ostorozza a székelyföldi magyarokat és románokat, amiért nem hajlandók elsajátítani a másik nemzetiség

nyelvét, sokan még büszkék is arra, hogy nincsenek barátaik a másik csoportból, ugyanis már gyermekkoruktól beléjük nevelik a másság tudatát. A szerző mítosznak tekinti az autonómiának azt a felfogását is, ahogyan azt egyes magyar körökben megfogalmazzák. Elismeri: még léteznek elégedetlenségre okot adó hiányosságok, még nincs államilag finanszírozott magyar egyetem, még kirónak egy-egy büntetést a magyar zászló felvonásáért, a székely himnusz éneklésekor még hallatszanak bekiabálások. Szerinte ugyanakkor a magyar nemzeti kisebbség jogai egyre szélesebbekké válnak. Az autonómia nem egyik napról a másikra valósul meg, az folyamat, út, amelyen végig kell menni. Az autonómiát egyébként az adott állam adja, azt nem lehet önhatalmúlag kikiáltani - mondja Dan Manolăchescu.

http://www.danmanolachescu.ro/

2009. október 30-án, pénteken 20 órától az Erdély Arca 2009 szépségverseny döntőjére kerül sor a Vigadóban.

Ősidők óta sokan arra keresik a választ, hogy mit jelent valójában a női szépség. A férfi számára legtöbb esetben ez esztétikai megközelítést takar, ám a kisugárzás, a magabiztosság, az intelligencia és némi önbizalom mind-mind elengedhetetlen tényezői a nőiségnek, valamint a nőiességnek. Finna Gábor (Gaba) valószínűleg ezzel a gondolattal indította útjára 2008-ban az Erdély Arca elnevezésű szépségversenyt, melynek egyetlen célja volt: megtalálni a legszebb erdélyi lányt, aki méltón viselheti szépségének és erdélyiségének koronáját egy éven keresztül. 2009-et írunk. Ez azt jelenti, hogy tavalyi erdélyi királynő, a 18 éves, csíkszeredai Both Krisztina utódját keresik, természetesen idén is Erdélyszerte. A versenyre a www.erdelyarca.ro internetes portálon lehetett jelentkezni, melyet szavazás és elődöntő követett. A döntős lányok egy jó hangulatú táborban vesznek részt,

ahol lehetőségük nyílik elsajátítani a modellszakma alapjait, valamint a képzés és táborozás alatt profi fotósok készítenek róluk modell-fotókat. Idén a Királynő fődíja egy 2 személyes, 8 napos utazás lesz Egyiptomba, míg a két udvarhölgy 1-1 laptoppal távozhat.

www.erdelyarca.ro