Micsoda útjai voltak címmel a hatvanhat évesen elhunyt Cseh Tamás zenész, énekes, dalszerző és íróra emlékeznek Erdélyben is. Három erdélyi zenész egy nyolcállomásos turné keretében eleveníti fel egy ország dalnokának legszebb számait. Az előadók a magyar kultúra napja és Cseh Tamás születésnapja alkalmából szervezik az emlékestet. A tizenöt dalból álló műsorban Orbán Ferenc énekel és gitározik, Lőfi Gellért a billentyűs, Kerezsi Csongor pedig basszusgitározik.

Cseh Tamás a közelmúlt magyar kultúrájának meghatározó alakja volt. Egész személyisége, művészete tisztaságot sugároz és követel, egy korszak és egy ország dalnoka volt. Keverte a költészetet a popzenével egy nagyon színpadias, lecsupaszított környezetben, ettől lett sikeres, sőt, kultikus alakja a kornak. Csak állt kint egy gitárral a színpadon, és játszott, mesélte a szocializmust, Magyarországot, a szerelmet és a bánatot a maga szomorú, szívfacsaró módján. A hetvenes évek volt a legszebb és legsikeresebb korszaka, de a megszólalás módja és dalainak témái miatt minden albuma valamiért fontos lehet, hiszen mindig az aktuális korszakot énekelte. Többek szerint, ha valaki meg akarja érteni a rendszerváltás előtti Magyarországot, akkor csak végig kell hallgatnia a Cseh Tamás-dalokat.

Ő volt az első indián, aki a Bakonyban létrehozta barátaival a mai napig működő magyar indiántábort, amely önfeledt játék és a rendszerből való kilépés jelképe volt.

Halála után számos emlékestet szerveznek és szerveztek Erdélyben és az anyaországban is, itt azonban mindezidáig csupán filmekkel, koncertfelvételekkel emlékeztek rá. A három erdélyi zenész most a legszebb dalait tolmácsolja a közönségnek.

Január 26-án, kedden 17 órától Beder Tibor Apadó fájdalom című könyvének bemutatója lesz a Vigadó kistermében. Vetítésre kerül A rodostói székelykapu állítás (40 perces kisfilm DVD-n).

A 2009-ben megjelent és már a harmadik kiadást is megért könyv a Székelyföldről szól. A barcasági szászok és csángók, az erdélyi örmények és a hajdani Aranyosszék és  moldvai csángók sorsán keresztül a Székelyföld jövőjét próbálja felvázolni. Arra kíván választ adni, hogy milyen sors vár a Székelyföldre ha rövid időn belől nem sikerül megteremteni az autonómiát. Sylvester Lajos szerint az Apadó fájdalom széleskörű történelmi forrásanyagra támaszkodó mű, hiányzó és hézagosan vagy rosszul megírt történelemkönyveink kiegészítője, olyan olvasmány, amely a magyar méltóság és önazonosság építésében alig lesz nélkülözhető, az autonóm gondolkodás és az autonómia fundamentumának építése ügyében

A könyvborító Zsigmond Márton és Zsigmond Adél képzőművészek munkája, és tartalmazza Székelyföld, Királyföldje, a barcasági csángók és a négy erdélyi örmény település, Aranyosszék és a peremvárosok, a moldvai csángók által lakott települések térképét a népesség nemzetiségi, vallásfelekezeti megoszlás szerint is.

Január 29-én, pénteken 17 órától Klasszikus zenei est lesz a Vigadó kistermében.

Fellép a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Iskola három tanulója, Héjja Ágnes tanítványai, valamint két olyan nagyobb klarinétos diák is, akik tavaly végezték a nyolcadik osztályt, és jelenleg a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban tanulnak, és vendégünk lesz egy sepsiszentgyörgyi diák is. A negyedik osztályos Kovács Hunor és tanárnője, Héjja Ágnes két zongorán adnak elő koncertművet, valamint egy trió, Héjja Ágnes, Fábián Csaba és Illés Zoltán zongorán és klarinéton játszik. Műsoron: J. S. Bach, K. Czerny, Haydn, Diabelli, Lemoine, Mozart, Kovács Béla, Maikapar, Cernovodeanu művek.

Az énekesnő nemcsak operettrészleteket énekel, de olyan slágereket is, amelyekkel külföldön elismerést szerzett. Csíkszereda után Marosvásárhelyen, majd újabb székelyföldi városokban lép fel a 25 éves évfordulóját ünneplő Hahota Színtársulat, újra láthatjuk Puskás Győzőt, Székely M. Évát, Szabó Máriát, Csergőffy Lászlót, Kelemen Barnát, Cseke Pétert és Cseke Erzsébetet. A szilveszteri kabarét játszó csapat, amelyet 1985 nyarán alapított Puskás Győző, nem győz eleget tenni a meghívásoknak, februárig betáblázott naptárral játszik. Dancs Annamari „hahotázása” a csapat alapítótagjának, Puskás Győzőnek volt az ötlete, de az énekesnőt sem kellett sokat biztatni, hiszen már négy évvel ezelőtt „felfedezte magának” a Hahotát, és meg is szerette rögtön őket. „Győzővel, négy évvel ezelőtt találkoztam. Akkor Sepsiszentgyörgyön játszottak, a szünetben bementem gratulálni és bemutatkozni. Hallomásból már ismertük egymást, hiszen művészberkekben ez már csak így működik” – mesélt a kezdetekről Annamari, aki imádja Puskás Győző humorát. „Egy olyan személy, aki csak kiáll színpadra, s már lehet rajta nevetni. Azt szoktam mondani, hogy ő az erdélyi Jim Carrey” – teszi hozzá nevetve.