csigalépcső - véletlenszerűen megjelenő ifjúsági folyóirat - 10. szám 2003 június

a posta hozta

 
vezér
állandó rovatok
hivatalnokok....

Orbán János Dénes
Hivatalnok-líra

egyéb
ugyan fritz, ez is vicc!

Ezt is a posta hozta

Drága barátom Zótika!
Kedves Csigagrádics!

Úgy gondolám, esment jelenközöm, nehoggy azt higgye bárki es, hogy bészedtem a fogalmazásgátlót. Dezsőke nem vész el, csak átképözik (globalizájják)!

Hamarosan béfejeződik ez a tanév es, csak a zabaj, hogy úgy nez ki, hogy esment ötödikbe menyek az őszön. Teccik neköm a zötödik, na! És még valami, de ezt csak neköd mondom el, nehogy elmond valakinek, met akkor… Szóval reajöttem, hogy ha megint ötödikes leszök, akkor új tanitónénim lesz. Nem mintha a régi nem lett vóna jó és szép; írtam es a mútkor, hogy formás fehérnép, de ojan X lába van, hogy eccere két lavórba mossa, és ojan a frizurája, mintha habverővel fésülködne, és ojan orra van, mint egy bicikliülés, és ojan…, de mostmán ejsze mindeggy. Szóval fülest kaptam (nem ojant!), hogy a jövő évi 5-dik spécibe új ticcsörnéni érközik, s úgy nez ki, hogy csak na. Hát azét!

Mellösleg el kell mondanom, hogy apukájék nemrég vettek egy kocsit. Nem es kocsit, hanem Trabantot. Képzeld, édösanyámnak es van jogsija (a se tudom, hogy mija, de lehet vele vezetni). Az igaz, hogy a negyedikre vagy az ötödikre adták meg neki, de nem tudom biztosra, met nem tudok addig számolni. Apu Mézeskalácsnak híja a Trabcsit, met anyuka, mikor volánközelbe kerül, mindig letör egy darabot belőle.

Képzeld, vótunk a szengyörgynapokon es. Úgy kerestelek, de aba a nagy tömegbe két ijen hüje gyermök hogy es találhatna egymásra. Bocs a gyermök szóét. Szóval nem kaptalag meg, de ha mán ott vótam, megneztem néhány dógot, s főleg a barötiakot, met ugye van lokálpatriot-izmos es. Úgy élveztem Börönd Ödiéket, tisztára kelekótyák a zegésszen, s jó vót a Transilványia es, csak igen közel vót a zegyik vége a másikhoz, mármint az előadásnak. S a tűzijáték se vót kutya. Mióta a kukacom a fődet nezi, még ijent nem…. Csak a vót a baj, hogy úgy maradtam, mármint a fejem (amejikről a mútkor azt mondta a tanitónéni, hogy az agyrák éhen halna benne), s két napig nem tudtam a pad alatt a tanitónéni szoknyája alá leskölődni.

Apropopó! Nálunk es lesznek BarötNapok (vagy mán le es jártak?!). Gyere Zótika Barötra. Ejsze, ha jösz, megkapsz. Ott leszek a színpad s a 3-testőr (bányász) között egész nap. Úgy nez ki, hogy jő Homo(nyi)kos Sanyi es, s eldúdolja, hogy álmos a cigánylány. Hogy fognak őrülni az népek.

Bémutatom neköd majd a legjobb barátomat es. Dedókának híják. Rendös kisembör, csak egy kicsit különlegös, mint münk es minannyian. Leszámítva azt, hogy kicsi korába parittyával etették, lehet hogy nincs es semmi különös benne. Na mindegy, annyi biztos, hogy együtt szoktunk a tetőről a szomszéd ház fürdőablakán békukucskálni esténként, tehát megbízható pali.

Remélem, hogy a zünnepre jó idönk lesz. Itt most kezdett hűvösödni az idő. Szóval hidegön fúnak a szelek, s azok jót nem jelöntenek. Én es kezdtem kifagyni a szóból, dógom es van, ugyanes érközött egy vagon sétapáca, s engöm kértek meg, hogy járatnám bé őket. Ejsze eccere ennyi elég es.

Cső! Jó szerencsét s le a gravitácijóval!

V.spéci osztájos
Z. Dezsőke
Barötról

| Főoldal | impresszum | design & hosting: DIGITAL STUDIO | Copyright (C) |