Csigarally
Borracho
bizonyult a leggyorsabbnak az idei csigarallyn: a 7
perces versenyidő alatt 18 és fél centit tett meg. A
csigák sebességi viadalának immár 17. alkalommal adott
otthont Tricio spanyol falu. Az idei rallyn összesen
37 csiga startolt. A verseny izgalmában vetekedett a
Forma-1 világával, veszélyességét, a szponzori pénzek
nagyságát tekintve, viszont még nem. A lassú állatkák
leggyorsabbja, Borracho, azaz Pityókos másfél centivel
utasította maga mögé a második helyen befutó, illetve
becsúszó Pepitót. Borracho „hajtója” egy ötéves gyerek
volt.
A
nőké lesz a világ?
Gyorsan hanyatlik és 125 ezer év múlva teljesen eltűnik
a Földről a jelenleg élő férfiúi nem biológiai kódját
hordozó kromoszóma, s ezzel a férfiak megszűnnek létezni
biológiai nemként. Az oxfordi egyetemen folytatott genetikai
kutatások bebizonyították, hogy a csak a hím egyedek
szervezetében fellelhető kromoszóma olyan archaikus
struktúrákat tartalmaz, amelyek nem képesek korrigálni
a környezeti ártalmak okozta károsodásokat. E hiányosság
következtében az említett kromoszóma máris komolyan
károsodott, és az elkövetkezo évszázadokban (pontosan
egyelőre nem határozható meg, hogy e folyamat mikor
jut el erre a pontra) nem lesz képes betölteni funkcióját,
azt, hogy a fogantatáskor hímnemű embriót hozzon létre.
Az előrejelzések szerint a kromoszóma kipusztulása 125
ezer év múlva következik be. Attól kezdve a Földön csak
nők fognak élni...
A kutatók szerint egyébként már a ma létező technológia
is (legalábbis elvben) lehetőséget biztosíthat az emberiség
továbbélésére kizárólag a női szervezet adta genetikai
tartalékok alapján. Elképzelhető ugyanis az, hogy egy,
sejtmagjától megfosztott női sejtbe egy másik női donor
sejtmagját ültetik be (lényegében ezen az elven alapul
a klónozás). Így természetszerűen csak nőnemű embriók
jönnének létre, tehát csak kislány-csecsemők születnének.
A
robotcsiga és az orvostudomány
Régóta
foglalkoztatja a tudósokat, hogy miként jut előre a
csiga a saját maga termelte nyálkán, de még ennél is
jobban izgatja a kutatókat annak magyarázata, hogy minél
sűrűbb a nyálka, az állat annál gyorsabban halad, a
hígabb váladékon azonban lassul a mozgása, holott ennek
éppen fordítva kellene lennie.
Az Egyesült Államokban egy szakember-csoport robotcsigán
tanulmányozza a csiga mozgását. A robotcsiga-programtól
azt remélik, hogy segítségével sikerül megérteni a csigamozgás
mechanikai sajátosságait és az úgynevezett mikrofluidumok,
azaz az igen kis mennyiségben jelenlévő folyadékmennyiségek
fiziológiai viselkedését. Szakértők szerint mindennek
elsősorban az orvostudományban volna gyakorlati haszna:
a csigamozgás sajátosságainak megértése és azok miniatűr
berendezésekben történő utánzása egyes vélemények szerint
forradalmasítana bizonyos diagnosztikai módszereket,
illetve gyógyító technikákat, kulcsszerepet játszva
a mind kisebbé váló műszerek és alkatrészek megtervezésében.
A nem túlzottan bonyolult anyagokból összeállított,
mintegy 25 centiméter hosszúságú robotcsiga burkolata
gumimembrán, és a műállat egy vékony rétegű, szilikon,
olaj vagy glicerin és víz keverékéből álló nyálkán halad
előre.
A csigamozgást imitáló mikro-műszerek a DNS- és RNS-vizsgálatokban
is nagyszerűen hasznosíthatóak lennének. Új, de reménykeltő,
hatalmas lehetőségeket rejtő felhasználási terület a
betegségmegelőzés terén az emberi testbe juttatott,
mikro-chippel működő ellenőrző berendezés, amely méri
a vércukorszintet vagy bármely más testi funkciót, és
szükség esetén jelzést ad, vagy rögvest gyógyszert adagol.
|
