Egy
közvéleménykutatás margójára
Hogyan viszonyul a hulladékgazdálkodáshoz Kovászna megye
lakossága?
Mottó:
A szemét gond, de a hulladék érték lehet.
Korunk
egyik nagy problémája, mifelénk is, a hulladékgazdálkodás.
A globalizáció kedvezett a hulladékok mennyisége növekedésének,
illetve fajtái sokszorozódásának. Valljuk be őszintén,
amíg fogyasztói társadalmunk meg nem tette az első lépéseket
ez irányban, addig nem merültek fel efféle gondok. Paradox
módon minél fejlettebb egy társadalom, annál több és
változatosabb hulladékot termel. Szerencsés esetben
(lásd az Európai Unió legtöbb országát) van rá anyagi
alapja, hogy ezt a problémát orvosolja, ám a fejlődés
küszöbén álló országokban a helyzet nem ezzel azonos,
hiszen ezek polgárai megvásárolják a becsomagolt termékeket,
használják a modern technologiát, az iparuk is termel,
ám arra nem jut pénz, hogy a fölös terméket, illetve
a különböző vállfajú hulladékokat megfelelően kezeljék.
Manapság több modern technológia létezik a hulladékgazdálkodás
terén. Ezek komplex begyűjtési rendszer meglétét feltételezik,
azaz komposztáló, válogató, illetve égetőközpontok megépítését.
Egy modern hulladéktároló létesítése hatalmas anyagi
erőforrásokat igényel (egy korszerű hulladékkezelő rendszer
létrehozása több ezer milliárd lejbe kerül). Emellett
viszont fontos a lakosság viszonyulása egy ilyen kezdeményezéshez,
hisz a szemét patakpartra való öntésétől a szelektív
hulladéktárolásig hosszú az út.
Kovászna megye lakosságának viszonyulása ehhez a problémához
szintén fontos kérdés. E célból készült egy közvéleménykutatás,
mely a háromszékieknek a korszerű hulladékgazdálkodással
szembeni magatartását kívánta feltérképezni. (A munkálat
végzője a Regionális Társadalomkutató Műhely - RTKM,
a Horizont Egyesület megbizásából. Az RTKM azzal a céllal
alakult 2002-ben, hogy lefedje azt a hiányt, amely a
társadalomkutatás területén tapasztalható Kovászna megyében,
legalábbis szociológiai megközelítésből. Az egyesület
négy alapító tagja a társadalomtudományok területén
szerzett diplomát: szociológia, európai tudományok,
történelem és jog. Jelen projektet a Regionális Környezetkutató
Központ, a REC támogatja, a DANCEE anyagi finanszírozásával.)
A kutatás eredményei két fő vonal körül fognak csoportosulni.
Az egyik: a megye lakosságának milyenek a jelenlegi
hulladékgazdálkodási szokásai, hogyan kezelik a háztartási
hulladékok problémáját, konkrétabban: milyen módozatokat
használnak a háztartási hulladékok tárolására, illetve
elszállítására, valamint mennyire vannak tudatában a
különböző hulladékok természetkárosító hatásának. Ugyanakkor
ez a modul fog rávilágítani arra a tényre is, hogy a
Kovászna megyei lakosság körében milyen igények fogalmazódnak
meg a hulladéktárolással és -szállítással kapcsolatban,
valamint, hogy kellő intézményes keret nélkül milyen
alternatív megoldásokat használnak. A második modul
leginkább egy attitűdvizsgálat, amely arra kíván rávilágítani,
hogy ha megyénkben adott lenne intézményes keretek között
egy modern hulladéktároló, akkor az egyének hogyan viszonyulnának
ehhez.
Ugyanakkor ennek a modulnak a közvetlen célja, hogy
felmérje a célpopuláció (1000 fő) eddigi ismereteit
a modern hulladékgazdálkodásról (pl. szelektív hulladéktárolás),
illetve azt a hajlandóságot, hogy milyen mértékben alkalmaznák
a modern gyakorlatot saját háztartásukban, ami kötelező
feltétele egy megyei rendszer felállításának.
E két fő modul mellett a kutatásnak még számos „másodlagos”
jellegű hozadéka is lesz, mivel a kérdőív más, nem szigorúan
ehhez a két kategóriához tartozó kérdéseket is tartalmaz,
másrészt a kérdezett személyek számos olyan információt
is közöltek, amelyek nem tartoznak a közvetlen kutatás
céljához, de kapcsolódnak a hulladékgazdálkodási szokásaikhoz,
illetve, nem utolsó sorban, a lakosság azon rétege,
amely a kérdezett populációt képezi, már a kutatás során
bizonyos mennyiségű információval fog rendelkezni, mivel
kérdezőbiztosaink, akarva vagy akaratlanul is, már egyfajta
propagandát folytatnak a modern hulladékgazdálkodás
mellett.
Zárszóként csak annyit fűznénk hozzá ehhez a rövid bemutatóhoz,
hogy szívesen beszámolunk a kutatás konkrét eredményeiről
is a Csigalépcső hasábjain.
Telegdy
Balázs, Toth Szabolcs
|
