Ballag már a véndiák
(lehetőleg külföldre?)
Menni vagy...menni?!

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium jelenleg XII. D osztályos tanulói 2003 februárjában az iskola líceumi osztályaiban (14-18 éves diákok közreműködésével) szocio-lógiai felmérést végeztek, amelynek témája az emigráció volt. A kérdőívre 656 diák válaszolt. Néhány kérdés a felmérésben szereplők közül, illetve, jelzésképpen, néhány szemléletes vá-lasz, gyakorisági mutatójával együtt.

Milyen a viszonyod a családoddal?
Elfogadható (61,8%)
Testvéreiddel milyen a kapcsolatod?
Jó (38,2%)
Milyen a kapcsolatod a barátaiddal?
Nagyon jó (44,2%)
Van-e már elképzelésed a jövődről?
Van (48,7%)
Szakmai értelemben vonzódsz-e valamilyen terület iránt?
Igen (74,5%)
Meg vagy-e elégedve a mostani körülményeiddel?
Igen (50,4%)
Elképzelted-e már, hogy külföldön tanulsz vagy dolgozol?
Igen (63,8%)
Mivel indokolnád esetleges emigrálásodat?
Anyagi helyzetem javításával (53,3%)
Elítéled-e azokat, akik elhagyják szülőföldjüket?
Nem (73,6%)
Volt-e már olyan élményed, tapasztalatod, amely az emigráció negatív következményeire döbbentett rá?
Igen (62%)
Milyen tapasztalat volt ez?
Barátságok megszakadása (23%)

A helyenként ellentmondásos vélekedéseket eredményező, fokozottan figye-lemre méltó közvéleménykutatás kez-deményezői közül hárman röviden értékelik az alábbiakban, a Csiga-lépcső olvasói számára, az akció hozadékát.

Szülőföldszeretet a siker árnyékában

A többé-kevésbé kellő komolysággal megválaszolt kérdések eredményezte statisztikák olyan számadatokra mutat-nak rá, amelyek megdöbbentőek és elgondolkodtatóak, sőt, azt is mondhat-nánk: mellbevágóak. A megkérdezettek közel háromnegyede külföldön szeret-ne tanulni, dolgozni – adott keretek közt – a továbbiakban ott tartózkodni, csalá-dot alapítani. Felmerül a kérdés: ha tényleg lehetőség adódna ezen diákok-nak az emigrálásra, mi várna Erdély társadalmára? Mivel a fiatalok jelentik a társadalom jövőjét, szimbolikusan ők a társadalom tartópillérei, mi vár arra az épületre, amelynek gyengék az oszlo-pai? Mi vár szülőföldünkre, melyért őseink hősi vérüket ontották, melyben itthon lehetünk, mely a miénk?
Mindezek dacára, ahogy a felmérés is bizonyítja, a diákok nagyrésze szíve-sebben emigrálna, és konkrét országel-hagyásra is számtalan példa van, főleg az 1989-es évben és utána.
A meghökkentő mégis az, hogy nemcsak az erdélyi magyar diákok nagyrésze hagyná el Romániát , hanem a román diákok jelentős része is. Tehát a probléma okai nem a kisebbségek gaz-dasági-társadalmi-politikai korlátai közt rejlenek, hanem általános jellemzője ez a fejletlenebb gazdasággal rendelkező országnak.
Ezekben az államokban az állam-polgárok nem látnak lehetőséget tehet-ségük, szakmai tudásuk kibontako-ztatására, vagy, legtöbb esetben, az anyagiak megteremtésére. Ez utóbbi, jelentős hangsúlyt nyerő problémára a megkérdezett diákok több mint 60%-a hivatkozott valamilyen formában.
Ha lehetőségük nyílna ezeknek a fiataloknak az emigrálásra, felmerülne egy szintén súlyos, kételyekkel telített probléma: hogyan fogadnák őket idegen honban, valamilyen megkülönbözte-tésben részesülnének-e? Be tudnának-e illeszkedni akadályoktól függetlenül?A problémák megoldásának sikertelen-sége esetén „elvesznének-e” és idegen-nek éreznék-e magukat? Esetleg vissza-vágynának-e szülőföldjükre?
A technikai fejlődés nyújtotta segít-ség mellett nehéz megőrizni az érzel-meken alapuló emberi kapcsolatokat, az emigráció kihívásai közepette. Tény, hogy hazánkból tömegesen emigráltak és emigrálnak az értelmiségiek, főleg orvosok, mérnökök, tanárok, a maga-sabb életszínvonal érdekében.
Jó vagy rossz az emigráció? Mint minden dolognak, van jó és rossz oldala, de talán a mi esetünkben az erdélyi magyar fiatalok emigrációja több neg-atív következménnyel jár.
A kivándorlással kapcsolatos minden kérdésben mindig szemünk előtt kell lebegnie és fülünkben kell csengenie, hogy ,,szívet cseréljen, ki hazát cserél”!
Bihari Beáta
A fiatalok jövőképe

A kérdőíveket szívesen töltötték ki és együttműködtek velünk a diákok azáltal, hogy minden kérdésünkre készséggel feleltek. A megkérdezetteknek egy nagyon kis százaléka nem volt hajlandó válaszolni, nem akart véleményt nyilvá-nítani.
Hogy milyen sors vár azokra, akik most tervezik jövőjüket? Szomorúan kell megállapítanom, hogy a megkérdezett fiatalok többsége az emigrációt válasz-taná, nem törődve megszakadó baráti, családi kapcsolataikkal.
Állításaik szerint nagyobb részüknek pozitív elképzelései vannak a kivándor-lásról, de vannak köztük olyanok is, akik ragaszkodnak szülőföldjükhöz, kultú-rájukhoz, illetve már kialakított kapcso-lataikhoz. Sokak számára fontos a közös-ség, ugyanakkor úgy gondolják, az emigráció kihívásai között is meg lehet őrizni az emberi értékeket és kapcsola-tokat, bár egy kicsit nehezebben, de közös erővel talán sikeresen.
Kádár Katalin

Emigráció a fiatalok körében

Mit is jelent a mai fiatalok számára az emigráció? A középiskolások közremű-ködésével végzett felmérés rámutatott a diákok és az emigrációfogalom viszo-nyára, jövőképükre.
Az erdélyi, általánosabban a romániai viszonyok a fiatalokat arra kényszerítik, hogy az emigrációt válasszák, ennek következtében a munkaerő-áramlás a világgazdaság szempontjából előnyt jelent. Az emigráció egyfajta alkalmaz-kodást jelent, az egyén számára újfajta értékrend kialakulásához vezet, amely ötvözete a múltban megalkotott és az új élettérben működő értékeknek. A kivándoroltak körében újfajta azonos-ságtudat és énkép alakul ki, amely új kihívások eredménye.
A középiskolások legnagyobb része, amint a felmérés mutatja, emigrálni szeretne, mind anyagi helyzetének javítása, mind a jobb tanulási lehető-ségek érdekében, annak ellenére, hogy kiváló középiskola tanulói.
A megkérdezettek legtöbbjének a családdal való viszonya jónak mond-ható, akárcsak testvéri és baráti kapcso-lataik. A fiatalok számára családjuk nemcsak a gazdasági értelemben vett túlélést biztosítja, hanem lelki bizton-ságot, kiegyensúlyozottságot is nyújt. Így a középiskolás számára a család a személyiségfejlődésben elsőrendű szerepet tölt be, és az összetartozás, a közösségi élmény legelső alternatívája.
A középiskolások számára domi-náns tényező az anyagi javak megteremtése, ezt követik a jobb tanulási lehetőségek, olyan tényezőkként, amelyek életükben fontos szerepet töltenek be.
Voltak olyanok, akik nem vála-szoltak egyes kérdésekre, ezáltal is nem akarva bevallani, hogy esetleg milyen problé-mákkal küszködnek. Ellentmondásos helyzet is kialakult, hiszen sokan meg vannak elégedve mostani körülmé-nyeikkel, mégis az emigrációt válasz-tanák, amiből az is kiderülhet, hogy nem azonosulnak a valósággal, nem hajlan-dók véleményük vállalására.
A megkérdezett diákok legtöbbje odaadóan töltötte ki a kérdőívet, de minden osztályban akadt olyan, aki vicces megjegyzéseket próbált fűzni a kérdésekhez és a válaszlehetőségekhez. A fiatalok gondolkodásában, mentali-tásában fellelhető a változtatni akarás, a régi, megszokott átalakítása, azonban hiányzik esetükben az aktív életforma, inkább választják a készen kapottat, elmennek oda, ahol minden rendelke-zésükre áll. Nem tudják, mihez kezd-jenek, nem tudják, hol kezdjék el a változtatást.
Vajon mi lesz az olyan társadal-makkal, amelyekben a fiatalok több mint felének emigrációs elképzelései vannak? Ez a jelenség a társadalmak kihalásához vezet-e? Erdélyi múltunkra nézve milyen következménye lehet annak, ha a fiatalság nagyobb része elvándorol? Van-e megoldás? És mi az?
Mindezekre a kérdésekre a válasz a jövő titka, de bizonyos, hogy a kiván-dorlók száma egyre növekszik.
Német Katalin

A fenti vélekedésekből kirajzolódó felvétel az összképnek nyilván csak egy része, bár hozzá kell tennünk: az egyik jelentős erdélyi tanintézményből származik. Jogos a kíváncsiság: mi a helyzet(kép) ezzel kapcsolatban a többi sepsiszentgyörgyi / háromszéki / erdélyi tanintézményben? Léteznek-e jelentős különbségek a fentiekben vázoltakhoz képest?
Amennyiben valaki kedvet kap ennek felméréséhez, a Csigalépcső oldalait szívesen rendelkezésére bocsát-juk következményei nyilvánossá tétele céljából. Hiszen nem-csak a téma, hanem a probléma is mindannyiunk számára értelmes töprengésre adhat okot…
(Csigalépcső szerk.)