|
Ismét eltelt vagy két
hólnap, amiota nem monttam nektek semit. Pedig sok dolog
történt velem ezalat a tavasz alatt. Először is a nagy
örömhir, hogy a sok tanulásnak lett eredménye. Csak
matek és románból nem. De az is meglesz valahogy. Szerintem
a rutin sokat fog segitteni. Apuciék is nagyon örvendtek,
kaptam egy uj háromkerekű biciklit is. A kétkerekűn
még nem tanultam meg menni, nem vagyok én zsörglőr.
Sajnos, szüleim nincsenek jól, met valami választások
mián örökké veszekednek. Apuci bélesett anyucihoz, amikor
pecsételt, s meglátta hogy megszegte a forgatókönyvet.
Anyuci sokáig napszemüveggel járt... Osztán kibékültek,
de pár hete megint gójást jáccanak. Anyuci kelepel,
féllábra áll, osztán kőtözik. Én vele. Osztán vissza.
A szengyörgy-napokon vót nálunk Dezsőke Barótról. Kulturáltnak
tűnt. Lehet, ezétt hivják a barátai Szántóföldnek. Rengetegett
evet. Egyedül a tartós süteményt nem ette meg, pedig
mán anyuci is reménykedett, hogy elfogy, me tart vagy
3 hónapja, a kutyának se kell. Néha Jenő bácsi elszopogat
egyet, neki mán ugysem romolhatnak ki tőle a fogai.
Egyébként Ica néni mostanába szereti Jenő bácsit, úgy
szolliccsa, Kazánka. Bisztos azétt met lassan engedi
a vizet. Vagy met hamar felkapja? Vagy felfőzi? Vagy
met sokat van tartaléklángon? Csak találgassuk, senki
se tuggya, pedig anyuci is az egész blokkot mán megkérdezte,
de senki se tuggya.
Vótam Kolozsváron a rokonoknál. Teccet. A rokonok furcsák
vótak, aszonták árral szemben eveznek. Funárral. Vót
egy csomó bácsi képe az uccán. Eccerke csúf fejik vót.
Rusz vót nézni őköt. Szerencsére a rokonok szerettek.
Kikisértek az állomásra, kifizeték a jegyemet, még a
csomagjaimot is felteték a csomagtartóra, s nagyon aggodtak,
monták, hogy még kicsi vagyok s ne tegyem meg esztet
a hoszu utat.
Másképpeg jól vagyok, készülök a nyári vizsgákra és
a sok bulira.
Legyetek jók. Szeresétek egymást.
Soxszor ölellek,
K. Zoltika
(ejsze, őszire mán VI. o. t.) |
