Balkán-értelmezés

Talán kevés dolog létezik, amelyet oly nehéz értelmezni, mint a Balkán térségét, főleg erdélyi magaslatból. Beszélünk róla, mert realitás, mert melletünk van, ezért álláspontot kell foglalnunk vele kapcsolatban. Az eddig született állásfoglalások tükrében nehéz külön véleményt alkotni, főként úgy, hogy csak részben ismerjük a Balkánt mint fizikai valóságot. Az európai népek legtöbbje Európa-centrikus, hisz el tudja mondani, hogy ezen a kontinensen született, és történelemórákon lényegesen többet hallott Európa népeinek, országainak történetéről, mint más kontinenseken lévő országokéról. Sajnálatos módon ez egyfajta sutaságot jelent egy ember szellemi fejlődésében. Mondom ezt abban a tudatban, hogy engem is európaivá neveltek. Talán ez, valamint a tévhit, mely a Balkán térségét nem tartotta európainak, vezetett oda, hogy az ott elhelyezkedő országokat sokan nem tekintik kontinensünkhöz tartozónak, azt hangoztatva, hogy a Balkán az más, mint Európa. Főként a középkor történeti eseményei viselték meg ezt a térséget, s alakították olyan zonává, amely az önkényuralom, az agresszivitás, a kiszámithatatlanság, a vad nacionalizmus termőtalajként azonosítható sokak számára. A bizánci birodalom, majd a török uralom kiterjesztette fennhatóságát az említett térségben található országokra, és ez a történeti örökség mindmáig létezik a fejekben, sokszor nem is tudatosan.

A jugoszláviai válság csak tetézte a Balkánról alkotott negatív képet. Innen származhat az, hogy a „fél-Ázsia”, „európai Ázsia”, „vad Európa”, „Eurázsia”, „a másik Európa” elnevezésekkel találkozunk a többnyire nyugati gondolkodók estében. „Az ember csak azt tartja természetesnek, amiben ő maga él. Láthat mást is, akármit, de azt furcsaságnak veszi, mert nem tudja megérteni. Ebből az értelmezésből természetesen csírázik ki a lenézés, amely végül is az által határol körül világot és gondolkodást, hogy egyetemessé nemesíti azt, amiben a házak rendje azért természtes, mert közös módon fogja át egész világunkat”, írja Tordai Zádor Balkáni történetek című írásában. Talán ezen a ponton kell megpróbálnunk értelmezni a Balkánhoz való viszonyulásunkat.

Lényegesen több a Balkánról alkotott negatív kép, mint a pozitív előjelű. Nekünk, akik itt élünk, egy olyan országban, melyet földrajzilag, geopolitikailag néha egyesek a Balkánhoz tartozónak nyilvánítanak, más szemléletmódunk kell, hogy legyen, és ez az elmúlt évszázadok történései nyomán nem föltétlenül kényszerű álláspont. Tény, hogy az erdélyi lakosság kultúrája, vallása folytán egy más civilizáció része, és ezen másság felé közelített az itt élő románság egy része is, kényszer, illetve természetes azonosulási folyamatok nyomán. A kommunizmus nem tudta megtörni azt a nyugati irányultságot, amely itt elkezdődőtt, és ez ma győzni látszik országunk külpolitikai irányvételének tekintetében, mely most céljának tekinti az integrációt, legyen az jó vagy sem az egyén számára. A Balkán északi vonalai így a Dunától délre tolódnak. Ez a belső álláspont, ám az elmúlt évek történései azt igazolják, hogy ezt kintről másként látják, hisz a román kedélyeket oly erősen felkorbácsoló Huntington-féle elmélet megjelenése után a NATO vezetői úgy döntöttek: az első kelet európai bővítési hullámból Romániát kihagyják. Hasonló az Európai Bizottság akkori döntése, mely szerint a csatlakozási tárgyalásokat Csehországgal, Lengyelországgal, Észtországgal, Szlovéniával kezdték meg.
Úgy tűnik, sok esetben a kulturális, vallási hovatartozás sokat nyom a latban akkor, amikor az integráció gyakorlati megvalósítása a téma. A belső valóság sem kevésbé megosztott, hisz mi magunk is könnyen elhatárolódunk mindattól, ami regáti és ami bizonyos ponton nem felel meg a mi értékrendszerünknek. A balkáni lét egy másfajta életfelfogás, mely jelentkezik a mindennapokban és a politikai vezetésben egyaránt. Ezzel együttélünk, és a legokosabb az, ha megpróbáljuk áthidalni, felhasználni, elemezni, tudva azt, hogy minket nem ez jellemez és nem ez a mi világunk. Románia közép-európaisága Erdély révén mondható ki, ezt kell szem előtt tartanunk, hiszen ez a járható út nyugati irányba.

Toth Szabolcs Barnabás