|
Valóságízűen a drogokról
Ami
kimarad a kampányból
A
hatóságok és a média összefogása az egyre nagyobb teret
hódító drogfogyasztás ellen igencsak nemes vállalkozásnak
tekinthető, viszont költséges tevékenységük üzenete
csupán azokhoz az egyénekhez szól, akik eddig nem próbáltak
ki semmilyen pszichoaktiv anyagot, legyen az természetes
avagy szintetikus. Amúgy az időközben gyűjtőnévvé vált
“drog” jelentésmezejéből gondosan kivonták a nikotint,
a koffeint és az alkoholt, és előszeretettel említik
egy kalap alatt az úgynevezett könnyű és kemény drogokat.
A hatóságok ilyen jellegű köztanácsadási tevékenysége
haszontalan, ugyanis a valódi nevelés és tájékoztatás
helyett egyebet sem tesznek, mint orrvérzésig hajtogatják:
a drogfogyasztás illegális és káros.
A
kérdésnek ez a hivatalos megközelítése nem lehet eredményes.
Kábítószerfogyasztók mindig voltak, ezentúl is lesznek.
A kérdés lényege maga a nevelés, a tiltás pedig elavult
módszer. A kihívás nem más, mint felismerni veszélyt
és megérteni a kockázatot úgy, hogy az esetleges káros
hatásokat ki lehessen küszöbölni vagy csökkenteni lehessen.
A kábítószerfogyasztás kérdéskörének realisztikus megközelítése
is veszélyes lehet: rövid távon propagandának tűnhet,
ellenreakciókat válthat ki, viszont ideje felismerni,
hogy a félmegoldás nem megoldás. Számolni kell a statisztikai
adatokkal, a kábítószerkereskedelem paramétereivel és
nem utolsó sorban bizonyos generációk életritmusával.
Romániában
a kábítószerfogyasztás veszélyei a kilencvenes évek
legelején mutatkoztak, ám a jelenség napjainkra egyre
nagyobb méreteket öltött. A kábítószerfogyasztók száma
rohamosan nő. Már nemcsak a nagyobb városokat, hanem
az egész országot behálózta a drogkereskedők gyorsan
szőtt hálója. A társadalmat felkészületlenül érte a
drogok megjelenése: elsősorban az ismeretek hiányának
és a sajtó hatékony félretájékoztatásának tulajdonítható
a kábítószerek fogyasztása kapcsán felvetődő valós gondokkal
szemben tanúsított hisztérikus ellenszenv. Éppen ezért
jó tudni, hogy míg nálunk egyre szigorúbb rendelkezéseket
juttatnak érvényre, az EU több tagországában is Hollandia
úttörő példáját igyekeznek követni, és az ún. könnyű
drogok legalizálásán dolgoznak.
A
kábítószer fogyasztásának módjai igen változatosak.
Erről alaposan és szakszerűen tájékozódhatunk az Interneten,
mert a média kézenfekvőbb csatornái továbbra sem hajlandók
nevükön nevezni a dolgokat. Az előítéletek, valamint
a tabuként kezelt kérdésekkel szemben felállított embargó
lassan oldódik. Éppen ezért az alábbiakban a megszokott
hivatalos hangnemtől eltérően arról szólunk, amit a
médiakampányuk során a hatóságok elhallgatnak.
Például
a kábítószer-túladagolás veszélyéről. Kevesen tudják,
hogy a túladagolásos esetek rendkívül kis hányada tulajdonítható
egy bizonyos drog az átlagnál nagyobb mennyiségű fogyasztásának.
A túladagolás legtöbb esetben különböző kábítószerek
keverésének következtében áll be. Ugyanakkor azt is
jó tudni, hogy a drogok hatása a testsúly, az energiatelítettség,
a metabolizmus függvényében változik. Ismernünk kell
a szereket, amelyekhez nyúlunk. A legnagyobb veszélyt
a kábítószerfogyasztók számára testük túlmelegedése
és dehidratálása jelenti. A klubokban népszerű ecstasy
és speed például megnövelik az adrenalinszintet, a testhőmérsékletet,
és erős izzadást váltanak ki. Ha az egyén “bepörög”
és táncol, testhőmérséklete még magasabb lesz, és még
többet izzad. Ha pedig táncol, a szer gyorsabban felszívódik
vérében, ennek következtében az agy szerotonint és dopamint
szabadít fel. A szerotonin kellemes, euforikus hangulatot
vált ki, míg a dopamin csökkenti az egyén fájdalomérzetét.
Ez utóbbi hatásának következtében testhőmérséklete túlságosan
megnőhet anélkül, hogy észlelné azt. A Red Bull pl.
rengeteg koffeint tartalmaz, és szintén serkentőleg
hat, éppen ezért nem tanácsos tablettákkal keverni.
A statisztikai adatok szerint az ecstasy “túladagolása”
okozta azonnali halál valószínűsége egy az egymillióhoz,
viszont kevesen számolnak azzal, hogy hosszú távon az
ecstasy az ember agyára nézve az egyik legkárosabban
ható szer.
A
kokain is a testhőmérséklet emelkedését okozza, az alkohol
pedig dehidratál.
A
végzetes túladagolást leggyakrabban olyan depresszív
szerek okozzák, mint például a heroin, methadon, alkohol,
válium vagy a különböző altatók. Ha az egyik depresszív
szert (pl. heroin) egy másikkal (pl. alkohol) keverjük,
a hatás megsokszorozódik, és könnyen túladagolást okoz.
Ezért ismernünk kell a túladagoltság tüneteit is. Ilyenkor
az ajkak és ujjak elkékülnek, az illető nehezen lélegezik,
esetleg mély álomba merül. Ha ilyen eset következik
be, ne tétovázzunk segítséget kérni, mentőt hívni.
Viszont
nem csak a depresszív szerek lehetnek veszélyesek. A
“gyorsítók” (speed, ecstasy stb.) használatával is jobb
óvatosnak lenni. Az ilyen tabletták megfelelőtlen adagolása
a következő tüneteket válthatja ki: hirtelen emelkedő
testhőmérséklet, gyors szívverés, kipirult arc, görcsberánduló
izmok, kiszáradt ajkak. Ilyenkor ajánlott “megnyugtatni”
az illetőt. Ha légzészavarai vannak, lélegeztessük pl.
papírtasak segítségével. Ha állapota ezután sem javul,
és úgy érzi, hogy mellkasa feszül, képtelen lélegezni,
és erős fájdalmai vannak, hívjunk mentőt. Ilyenkor jó
tudni, hogy a mentősök, ha az őket tárcsázók nem balhéznak,
nem hívják ki a rendőrséget - ez is megnyugtatóan hathat.
Szász
Attila
|
