|
Tanítómese arról, amit nem
lehet oktatni Példamondatok
azoknak, akik tökéletes barátnővé akarnak válni
“Persze,
sétáljunk vissza, magam is szívesen körbejárnám még
néhányszor azt a gyönyörű Porschét!”
“Most
menj lángosért! Ott áll a büfé előtt az a tangás lány,
akit a parton mutattam neked. Most megnézheted közelebbről.”
“Itt
van egy-két pornólap, lapozgasd ezeket, amíg gyorsan
elemet cserélek a videó távirányítójában!”
“Úgy
szeretem nézni az arcodon azt a feszült figyelmet, miközben
a számítógépeden játszol.”
“Mindenképp
tudd meg, kérlek, mit tett még édesanyád a borsos tokányba,
amitől olyan finom lett, mert legközelebb nem akarom
ezzel az anyámtól eltanult amatőr kotyvasztással terhelni
a gyomrodat.”
“Inkább
turkálok valamit a sarki bálásnál, mert utánaszámoltam:
ennek a szoknyának az árából pont két rekesz sört lehet
venni.”
“Nagyon
rendes tőled az a törődés, ahogy olykor az egész éjszakát
rászánod arra, hogy a Vén Diófában szegény Jenő lelkét
ápold, hisz amióta otthagyta a neje, valóban senkije
sincsen, akitől egy jó szóra számíthatna. Ha úgy látod,
hogy rosszul esik neki, hogy te már hajnali háromkor
hazajössz, inkább maradj még vele, ne maradjon tüske
a szerencsétlenben!”
“Teszed
le rögtön azt a porszívót? Romba döntöd az illúzióimat.
Ilyent csak a homokosok tesznek, ráadásul megmelegszik
a söröd, amit most töltöttem ki...”
“Kérlek,
meséld el újra, hogy fogtad el tegnap a Lajos betlijét
azzal a zseniális trükkel!”
“Már
megint színjózan vagy! Hányszor mondjam még, hogy sokkal
aranyosabb vagy egy kis szalonspiccel? Sipirc a kocsmába,
és 4 féldeci előtt haza ne gyere nekem, mert nem foglak
beengedni.”
“Légy
szíves, hangosítsd fel a tevét, hogy a konyhában is
halljam a meccset!”
“Már
megint frissen borotválkozva bújsz hozzám? Hányszor
mondjam még, hogy nincs férfiasabb a kétnapos borostánál!”
“Frappáns
ötlet volt, drágám, hogy a koszos zoknidat az asztalon
tárolod. Így mindig szem előtt van, és biztosan nem
felejtem el kimosni.”
“Milyen
kedves tőled, hogy felhajtva hagyod a WC-ülőkét! Így
megspórolsz nekem egy mozdulatot, amikor ki akarom sikálni.”
“Milyen
figyelmes tőled, hogy nem emlékeztetsz állandóan a koromra!
Bezzeg a bunkó kollégáim egy rakás virágot adtak szülinapomra.
Alig bírtam hazacipelni. Nincs is ennyi vázánk. Még
jó, hogy minden este legurítasz egy pár sört, így az
üres üvegeket vázának használhatom.”
|
