A posta hozta!

 
vezér
nyár vót ez?
gondolatok a csigaházból
élet és irodalom határán
bolyongasok a nagyvilágban

 

Kedves Csigalépcső!

Asziszem nyár vót. Én vakáción voltam, ezétt nem is akartalak zavarni levelemmel. De mivel, hogy iskolába is vótam, met kelett pótvizsgáznom ezétt mégis jelentkezem. Főleg mer rettenetesen felvagyok mérgelődve az igasságtalanságra. Megint megbuktattak. Eddig én a rájátszásban mindig veszitetettem, met rossz ez az egész rencer. Hiába írtam ugyanis két szép dolgozatot, az egyiket a “Meztelencsigák kopulációs produktumainak dehidrogenáz enzim hatására történő változásairól”, mig a másikat a “A Háromszéki havasok lemeztektonikai felépítésének szeizmológiai kihatásairól”, a tanító néni úgyis aszonta, hogy matekból kevés a tudásom, mint lánykollégiumban a fittymacsattogás és mekbuktatott. Nem örültem neki és ezért megmondtam, hogy úgyis kihallgattam amikor kiránduláson voltunk, hogy a zillemhelyen akkorát durrantott, hogy a szél menetet vágott az angolvéce falába. Erre ő aszonta, hogy én ojan vagyok, hogy a doktor bácsi előbb sírt fel amikor mekszülettem, mint én. Ha ez igaz, akkor nagyon szomorú vagyok, de azért megmondtam neki, amit a multkor apuci üzent, hogy többet ne dicsekedjen azzal, hogy az ikuja tört szám...

Asziszem ezzel a bukással, már lassan bekerülök a rekordok könyvébe, hiszen a zúj évtől már szinte annyi idős leszek, mind az új tanítónéni. Lesz is gondom, hogy megnézzem mijen bugyit hord, mert megint elszakadt a cikiparittyámban a gumi. Egyébként kicsit híztam a nyáron, most már szinte 80 kilós vagyok, amit egy kicsit szégyellek negyedik osztályos fejjel. Igaz úgy érzem magam, mint egy 80 kilós dinamit, csak azt sajnálom, hogy a “gyújtózsínorom” csupán 5 centis.

A vakáció jól telt, vótunk anyuciékkal a Deltába, ahol most készül egy csomó véce, met mindegyiknek csak a jukja van meg, még nem tettek rea ülőkét. Haza is hoztam (bocsánat, hogy ijent írok) az egész heti ganyét magamban.

Politikáról nem írok, met a matek miatt már megkaptam erre a félévre a pofadagomat apucitól, de asztot azért leírom, hogy nagyon mekszerettem a Csodálatos Adrián bácsit (a Kopilulnak az apukája, asziszem), met ad minden napra tejet nekünk, és Jenő bácsi aszonta, hogy az egész tejért ad nekem cserébe bort, met őt a doktor bácsi eltiltotta tőle.

Remélem ti is jól vakációztatok, és a nyár is jól eltelt. Sokszor ölellek,


K. Zoltika
(profi IV. o. t.)

| Főoldal | impresszum | design & hosting: DIGITAL STUDIO | Copyright (C) |