csigalépcső - véletlenszerűen megjelenő ifjúsági folyóirat - 14. szám 2004. június-július

éles tekintet

:: vezér
:: mi? magyarok?

Magyar vagyok

Vándor székely hazatalál avagy:
Mi, magyarok, errefelé...
Mi? Magyarok?
Ők, magyarok
Adalékok a magyarság, s ezen belül a székelyek vészes fogyásának oknyomozásához
Egy kis öntömjénezés
:: illusztráció
KépVIDÉK Alkotócsoport
a posta hozta
(ezt is) a posta hozta
:: éles tekintet
Rövid gyónás
Arról, hogy mi történt a Félszigeten
:: életes lapok
Emlékezetes bakik az olimpia megnyitójáról
:: vendéglőfigyelő
A grillsütés avagy:
Az „igazi férfi” konyhai tudománya
:: életes lapok
::élet és irodalom határán
:: kalandos külügyek
Magashegyi levegőn
Európa tetején
 
Egyetemi évek ’89 előtt
Érzések és gondolatok az időív alatt
Én, Móricka közlegény, esküszöm…  
:: szöveg másodkézből  
Grecsó Krisztián
A nemzeti gerezd
Végel László
Magyar pázsit
 

Ledöbbenés helyett egészséges kacaj

Van úgy, hogy az ember ott csalódik a legtöbbet, ahol nem is sejtené.

Ez év nyarán a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozójára utaztunk fel Pestre, a sepsiszentgyörgyi Szerenád kamarazenekarral.

Ledöbbenve tapasztaltam: a komoly zene hallatán nem hogy gyűlt volna, de egyre fogyatkozott a közönség. Ezt a tényt csak tetőzte a helyszínen maradók figyelmetlensége, illetve olyan „apróságok”, mint az, hogy a násznép fülszaggató dudaszóval vonultatta fel az újdonsült párocskát a Lánchíd lábánál felállított színpad mögött, ahol zenekarunk állta a sarat. A teret seprűvel „karbantartó” emberke sem zavartatta magát, egy-két ottfelejtett szemétért képes volt behatolni zenészeink sorai közé.

Egy biztos: nem kell szigorúan kritikus szemmel nézni az idegent, s ha mégis, hát inkább komikusan felfogni a látottakat, s egyet mulatni rajtuk. Talán még ismerősnek is tűnhet.

Derzsi Timea

 

 


 

 

| Főoldal | impresszum | design & hosting: DIGITAL STUDIO | Copyright (C) |