csigalépcső - véletlenszerűen megjelenő ifjúsági folyóirat - 14. szám 2004. június-július

kalandos külügyek

:: vezér
:: mi? magyarok?

Magyar vagyok

Vándor székely hazatalál avagy:
Mi, magyarok, errefelé...
Mi? Magyarok?
Ők, magyarok
Adalékok a magyarság, s ezen belül a székelyek vészes fogyásának oknyomozásához
Egy kis öntömjénezés
:: illusztráció
KépVIDÉK Alkotócsoport
a posta hozta
(ezt is) a posta hozta
:: éles tekintet
Rövid gyónás
Arról, hogy mi történt a Félszigeten
:: életes lapok
Emlékezetes bakik az olimpia megnyitójáról
:: vendéglőfigyelő
A grillsütés avagy:
Az „igazi férfi” konyhai tudománya
:: életes lapok
::élet és irodalom határán
:: kalandos külügyek
Magashegyi levegőn
Európa tetején
 
Egyetemi évek ’89 előtt
Érzések és gondolatok az időív alatt
Én, Móricka közlegény, esküszöm…  
:: szöveg másodkézből  
Grecsó Krisztián
A nemzeti gerezd
Végel László
Magyar pázsit
 

Magashegyi levegőn
Európa tetején

Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsa az Alpokban található Mont Blanc. Szintén az Alpokban található Európa egyik legszebb és legfenségesebb csúcsa, a Matterhorn. Előbbi 4810 méter, utóbbi 4478 méter magas. Ennek a két „óriásnak” a meghódítását tűzték ki célul Bedő Zoltán, Koncz Sándor, Márk Előd és Nemes Szabolcs sepsiszentgyörgyi fiatalok. Az előkészületekről, a nehézségekről, a cél eléréséről Bedő Zoltán tájékoztatta a Csigalépcsőt:

- Az indulás előtt alig egy hónappal döntöttük el, hogy idén a Matterhorn és a Mont Blanc lesz a cél. Sasa (Koncz Sándor) már többször járt az Alpokban, ő javasolta az útirányt. A tavaly Törökországban másztunk meg néhány, 4000 méterhez közeli csúcsot, közben rendszeresen járjuk a hazai hegyeket, gyakorolunk.

Első célunk a Matterhorn megmászása volt. A svájci oldalról indultunk, ahol a turisztikai irodában adtak egy nyomtatott meteorológiai előrejelzést, amely, mint utólag kiderült, nagyon pontos volt. Az első napon akklimatizálódtunk, tettünk egy túrát, ismerkedtünk a heggyel. Sajnos, Szabolcsnak egy kő ráesett a kezére, ezért másnap csak hárman vágtunk neki a csúcsnak. Alpesi sziklamászás és jégmászás kombinációjával haladtunk, nagyon nagy szükségünk volt a jó erőnlétre. A csúcsra kemény, hatórás mászással értünk fel. Azért a „rövid” idő, mert a nehezebb szakaszokon már előre kifeszített kötelek voltak, így ezzel mi nem kellett foglalkozzunk. Egyébként elég „zsúfolt” a hegy, sokan nekivágnak, de sajnos, nem mindenkinek sikerül (az indulásunkat megelőző napon egy amerikai hegymászó vesztette életét). A kilátás csodálatos volt, maga a csúcs-gerinc pedig egyszerűen fantasztikus (nagyon keskeny az utolsó néhány tíz méter, de a veszélyért kárpótol a szépség).

A Matterhorn után indultunk a Mont Blanc-ra, ide már mind a négyen feljutottunk. Technikailag természetesen könnyebb, mint a Matterhorn, de ide is jó erőnlét és megfelelő fizikai állóképesség szükséges. A csúcsra több út is vezet, mi a Gouter-útvonalat választottuk. Szerencsénkre itt is jó időnk volt, nagyszerű kilátással.

A hűvös európai nyárnak tulajdoníthatóan a sok hó miatt a gleccserhasadékok nagy része zárva volt - ezen az úton ezek okozzák a legtöbb nehézséget. Több expedíció tagjaival is találkoztunk, zömük nagyon jó felszereléssel és idegenvezetővel vág neki a hegynek. Mondhatom, mindannyian büszkék vagyunk, hogy saját erőből és természetesen néhány önzetlen támogatónak köszönhetően sikerült elérnünk kitűzött céljainkat, és hogy szerencsésen hazatértünk.

Köllő Zsolt

 

 

 


 

 

| Főoldal | impresszum | design & hosting: DIGITAL STUDIO | Copyright (C) |