Egy buglya miccs s egy váza sör

Kedves vendég! Jöjj be a városkapun és láss hozzá. Ott jobbra, a narancssárga, toronyórás ház árnyékában találsz magadnak sörkimérést hordóslag és mititejt minden darabszámban. Ha étvágyad csillapításában mégis kevésnek bizonyulna, úgy kelj át az úttesten, amit előzékenyen lezártunk a te jöveteledre és kedvedre, és foglalj helyet a tizenkét emeletes szálloda előtt, a nagysátorban. Néha azért fordítsd oldalra is a fejed, ne erőlködjenek hiába a színészek és zenészek a színpadon. Löttyints ki egy kevés sört a tiszteletükre.

Aztán törj át a tömegen, vigyázz a járdaszegélyre, nehogy megbotolj, és végy magadhoz a híres szentgyörgyi kürtőskalácsból! Csak vigyázz, papírral és ne műanyag zacskóval fogd a még forró ételt, mert az ráolvad, és élvezhetetlenné válik. A sakktábláknál is nyisd ki jól a szemed, mert nem minden ló, ami ugrik; és ha a paraszt, akit megböksz a csizmád orrával, véletlenül felpattan és képen töröl, hát ne lepődj meg túlságosan. Kutyákat ne simogass, mert a gazdi harap: a kutyaparádén sokat számít, hogy melyiknek miként áll a szőre. Vegyél bóvlit két marékkal, s osztogasd el a lelkiszegényeknek. Ha begyúródtál a sorba, gondolj felebarátaidra: úgy gyúródj be, hogy ők is elférjenek. Kaphatsz napszemüveget, orvosi garancia van arra, hogy nem károsítja a szemed olyan nagyon, s azt is kizárólag akkor, ha nappal viseled. Ha valaki luftballonnal kínál, légy elővigyázatos, mert az lehet, hogy én vagyok, és én tréfás kedvemben vizzel szoktam tölteni a léggömböket. Ha megéhezel, igyál sört és harapj hozzá ökröt bátran, mi is így teszünk.

Tombolj! A hangszórókból zene szól, vagy mi, Metallicára ropd a hórát a tömeggel. Este sunyd hátra a fejed és ámulj el a különb-különbféle tűzijátékon és szikrát szóró alkalmatosságon, csak csukd be a szád, nehogy belehulljon holmi eltévedt rakéta. Gyúródj együtt a tömeggel, taposs, hogy ne téged tapossanak. Végül ne feledj el szétszéledni, megemészteni az őrült élményeket, a váza miccset és a buglya sört. ’Szlát!

Móra Zoltán