Ha a sötétkamra egyik falán van egy nyílás, akkor a vele szembéli falon kép jön létre, amely a külső világ valós, de fordított képe.

Így vetíti az ablak az előtte történő, zajló, múló valóságot.

A ház belseje így kettős létet él, a benne levőket, álló múló mivoltukban és a falra vetített képét a kintinek.

Ijesztő látvány elől úgy menekül az ember, hogy gyorsan becsukja a szemét. Így azt hiszi, nem része a történésnek.Háza belső létét, meghittségét úgy óvja, hogy függönnyel, redőnnyel, zsalugáterrel ablakot zár és azt hiszi…

Mindez történik nappal, mert este a mágia fordított. Házak belseje tölti meg az utcát.

Ha kifényképezel az ablakon át, a kint pillanatát örökíted meg, tükörben. Ha megállsz az utcán egy ablak előtt, az képedet a szoba hátsó falára vetíti.

Így lát és örökít meg minket a város, ablakain keresztül, rohanás közben, vagy épp állva és megbámulva az ablakot.

Az ablak akkor halott, ha a mögötte álló fal leomlik.