2010. március 5.

Március 5-én, pénteken délután 4 óra 5 perckor érkezett meg Sepsiszentgyörgyre Gábor Áron eredeti ágyúja Bukarestből. A faládában hazaérkező ágyú mintegy 370 kilogramm súlyú, így 14 férfi segédkezett a bevitelnél. A ládát a múzeumban bontották ki, még a Székely Nemzeti Múzeum leltárszáma szerepel rajta.

Gábor Áron eredeti ágyúját Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban egy hét múlva, március 12-én 19 órától az In Memoriam Gábor Áron (1814-1849) tárlaton lehet majd megtekinteni. Ezután Kézdivásárhelyen, március 15-én állítják ki a főtéren, majd a Céhtörténeti Múzeumban helyezik el néhány napra. (Gy. Turoczki Emese)

Fotó: Toró Attila

„Gábor Áron és ágyúi a háromszéki szabadságharc jelképei. Huszárkodni elég a forró fej, győztes háborúhoz fegyverek kellenek. 1848-ban egy bécsi ágyút már tömör csonkakúpnak öntöttek, utána fúrták ki precíziós fúrókkal. Gábor Áron, akinek az osztrák hadseregben magyarként nem járt karrier, hazahozta a jegyzeteit, harangot öntött a sepsiszentgyörgyi Várgödrében, ismerte a környék hámorait, és tudott cselekedni, mikor döntésre került a sor: megadás vagy önvédelem. De fúró az nem volt. Ezért öntötték lyukasra az ágyúcsöveket. Kézdivásárhelyen kívül csak Nagyváradon volt magyar ágyúgyár, s a néhány első, bodvaji, sepsiszentgyörgyi ágyún kívül is csak Nagybánya mellett és Balánbányán öntöttek néhány további csövet, azokról sem ismert, eljutottak-e a tűzkeresztségig.

A hegyek ként, szenet, salétromot adtak puskapornak, a gyutacs receptjét Roediger Rudolf hadmérnök tanulta Grazban, az, aki a brassói Cenk szerpentinjeit is építette. Az első ágyúk bölcsője a magyarhermányi Bodvaj volt, cseh--morva, német munkásai egy emberként álltak a forradalom mellé. Ma a fényképen restaurált állapotában látható kohó, az egyedüli megmaradt hámorépület romosabb, mint valaha, és a temetőben lassan egyetlen kőkereszt felirata sem olvasható.'
(Forrás: Boér Hunor: Székely Nemzeti  Múzeum 1875-2000)

Kapcsololódó cikk:

Háromszék / 2010. március 6., szombat – Hazaérkezett Gábor Áron ágyúja – Váry O. Péter: