A Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia termében 2010. március 23-án 19 órakor nyílik a Székely Nemzeti Múzeum kályhacsempe gyűjteményéből válogatást nyújtó kiállítás. Szeretettel várjuk tárlatunkra, amely június 15-ig látogatható.

Erdély anyagi kultúrájában a 15. században jelentek meg a kályhacsempék, felváltva a korábban divatos sövényfonatú, agyagtapasztásos kályhákat és a korongolt kályhaszemeket.

A csempeművészet megteremtésében és elterjesztésében kiemelt szerep jutott a habán fazekasoknak. a bethlen gábor által 1622-ben alvincre letelepített morvaországi anabaptista (habán) kolónia fazekasai a ragyogó ón- és ólommázzal bevont, újszerű díszítményű csempéikkel már a 17. század első felében meghódították az erdélyi nemesi réteget. A habán kályha ismert fogalommá vált székelyföld területén is.

A habán befolyás mellett a vidék agyagművességére a szászok művészi kivitelezésű csempéi hatottak leginkább. a 17. századra a szász fazekas céhek tagjai erős konkurenciát jelentettek a habánok számára. Brassó, Szeben, Homoróddaróc, Beszterce ragyogó mázú reneszánsz és barokk csempéi Erdély egész területén csodált darabok voltak. Székelyföldön különösen a brassói fazekas céh termékei váltak népszerűkké, erőteljesen befolyásolva a székely fazekasok tevékenységét és ízlésvilágát.

Fotó: Toró Attila

Kiállításunk célja a székelyföldön készült helybeli, valamint a vidékünk csempeművészetére ható habán és szász csempekészítő központok népszerűsítése, valamint azoknak a kompozíciós elveknek és alapmotívumoknak a bemutatása, amelyek dominánsan hatottak a székelyföldi csempekészítő központok munkásságára. a közös ornamentális kiindulópontokon belül a legtöbb székelyföldi központ (Kézdivásárhely, Magyarhermány, Küsmöd stb.) megtalálta a saját karakterisztikus stílusát.

Forrás: www.sznm.ro