fizikai színházi előadás

2010 január 14, 15 és 16-án este 7 órától, Lajtha László Stúdióterem, Sepsiszentgyörgy

Díszlet, jelmez: Carmencita Brojboiu
Zene: Orbán Ferenc
Rendező: Uray Péter

A lehetetlennel határos vállalkozás a Hamletből mozgásszínházi előadást csinálni. A Hamletet oly mértékben a szavak uralják, hogy a legvégső pontig még a cselekvések és a nem cselekvések is nyelvi formát öltenek benne. A szó a szereplők számára a világra, önmagukra való rákérdezés formája. A szavak a másik kifürkészésének, befolyásolásának, provokálásának eszközei is. Shakespeare darabjában ugyanis minden szó, szó szó…

Meg kellett küzdjünk azért, hogy le tudjunk mondani arról a (több) világnyi teljességről, amelyet a Shakespeare-darab magába zár.

A mi előadásunkban nem beszélnek egymással a szereplők. Nem a műfaj „némasága” miatt, hanem mert szerettük volna a szereplők indulatait, szándékait a szavak kimondása előtti és utáni állapotban megmutatni. Amikor még nem tudják, hogy mit fognak mondani, vagy akkor, amikor már szeretnék elrejteni, eltusolni, meg nem történtté tenni, amit kimondtak.

Uray Péter