| Sepsiszentgyörgy
régió bemutatása
Elvi segítség az elemzéshez
- Dénes Judit
Az érdekstruktúrák finomítása
A regionális stratégiákban megjelenõ
érdekek egyik típusát az adott területi
egység, tér–idõ entitás
érdekstruktúrája képviseli. Ez
egyrészt az egyes alkotóelemek érdekeit,
azok egymáshoz való viszonyát, másrészt
az adott összefüggésrendszer kereteinek megfelelõ
aggregálását jelenti.
Ezek részeként is felfogható a regionális
stratégiákban megjelenõ érdekek
másik típusa, ami a térbeli létezéssel,
elhelyezkedéssel kapcsolatos sajátos érdekeket
öleli fel. Ezek a szűkön vett térbeli érdekek
arra vonatkoznak, hogy például milyen szomszédsági
viszonyok, koncentrációs arányok, távolságok
felelnek meg az adott entitásnak. Az érdekek
e két típusa alapján a regionális
stratégiáknak is két alaptípusa
különböztethetõ meg. Az egyik a területi
egységekre vonatkozó regionális stratégia,
a másik a térbeli kapcsolatokra, viszonyokra
vonatkozó regionális stratégia. A regionális
stratégiák könnyen látható
intermedier aktorai az üzleti, közigazgatási
és a „non-profit” jellegű szervezetek.
Ezek mögött azonban az elemi szintű szereplõk,
az emberek érdekei jelennek meg a stratégiákban,
azoké, akik valamilyen módon kötõdnek
az adott területi egységhez.
Ha integrálni akarjuk a különbözõ
idõhorizontokkal összefüggõ absztrakciós
követelményeket, akkor arra a már ismert
következtetésre jutunk, hogy minél hosszabb
távra és minél nagyobb területegységre
vonatkozik a regionális stratégia, az abban
megjelenõ érdekek annál általánosabbak,
és viszont, minél rövidebb távú
és kisebb területegységre vonatkozik, annál
konkrétabbak.
A jelen próbálkozásunk a sepsiszentgyörgyi
gazdaságstratégia elemeinek körvonalazására
azonban azt a kérdést teszi fel, hogy milyennek
kell lennie a stratégiának, ha kis területi
egységre, de hosszú idõtávra készül?
Rövid szakmai tapasztalatszerzésünk azt sejteti,
hogy nagyon embercentrikus, pontosabban figuracentrikus kell
legyen§. Ilyen módon érintve van a hosszú
idõtáv kérdése is, ugyanakkor
a kis átlátható entitás elõnyei
is elõtérbe kerülnek, apróságából
fakadó sebezhetõségének hátrányaival
szemben.
Az érdekérvényesítés csak
eszköz-hozzárendeléssel valósulhat
meg. Ha ezzel a kulcsszereplõk nem rendelkeznek, akkor
két „realizált” stratégia
közül választhatnak:
(I) lemondanak mindennemű beavatkozási
kísérletrõl és sodródnak
az eseményekkel - úgyis nevezhetnénk,
hogy „majd csak lesz valahogy” stratégia;
(II) igyekeznek tevékenységüket
úgy átszervezni, módosítani, hogy
valamilyen eszközhöz jussanak, de ezzel már
lényegében egy távlati stratégiát
valósítanak meg.
§ Ez alatt azt értem, hogy vagy a stratégiához
kell majd keresni egy embert, aki felvállalja a benne
foglaltakat, vagy a stratégiát hozzá
kell majd igazítani a leendõ stratégia-érvényesítõ
személy világnézetéhez, tehát
egy emberre kell épülnie, ha nem is az egész
megvalósítási folyamatnak, de a sínreállítás
szakaszának mindenképp. |