Sepsiszentgyörgy régió bemutatása

Elvi segítség az elemzéshez - Dénes Judit

Az érdekstruktúrák finomítása

A regionális stratégiákban megjelenõ érdekek egyik típusát az adott területi egység, tér–idõ entitás érdekstruktúrája képviseli. Ez egyrészt az egyes alkotóelemek érdekeit, azok egymáshoz való viszonyát, másrészt az adott összefüggésrendszer kereteinek megfelelõ aggregálását jelenti.

Ezek részeként is felfogható a regionális stratégiákban megjelenõ érdekek másik típusa, ami a térbeli létezéssel, elhelyezkedéssel kapcsolatos sajátos érdekeket öleli fel. Ezek a szűkön vett térbeli érdekek arra vonatkoznak, hogy például milyen szomszédsági viszonyok, koncentrációs arányok, távolságok felelnek meg az adott entitásnak. Az érdekek e két típusa alapján a regionális stratégiáknak is két alaptípusa különböztethetõ meg. Az egyik a területi egységekre vonatkozó regionális stratégia, a másik a térbeli kapcsolatokra, viszonyokra vonatkozó regionális stratégia. A regionális stratégiák könnyen látható intermedier aktorai az üzleti, közigazgatási és a „non-profit” jellegű szervezetek. Ezek mögött azonban az elemi szintű szereplõk, az emberek érdekei jelennek meg a stratégiákban, azoké, akik valamilyen módon kötõdnek az adott területi egységhez.

Ha integrálni akarjuk a különbözõ idõhorizontokkal összefüggõ absztrakciós követelményeket, akkor arra a már ismert következtetésre jutunk, hogy minél hosszabb távra és minél nagyobb területegységre vonatkozik a regionális stratégia, az abban megjelenõ érdekek annál általánosabbak, és viszont, minél rövidebb távú és kisebb területegységre vonatkozik, annál konkrétabbak.

A jelen próbálkozásunk a sepsiszentgyörgyi gazdaságstratégia elemeinek körvonalazására azonban azt a kérdést teszi fel, hogy milyennek kell lennie a stratégiának, ha kis területi egységre, de hosszú idõtávra készül? Rövid szakmai tapasztalatszerzésünk azt sejteti, hogy nagyon embercentrikus, pontosabban figuracentrikus kell legyen§. Ilyen módon érintve van a hosszú idõtáv kérdése is, ugyanakkor a kis átlátható entitás elõnyei is elõtérbe kerülnek, apróságából fakadó sebezhetõségének hátrányaival szemben.

Az érdekérvényesítés csak eszköz-hozzárendeléssel valósulhat meg. Ha ezzel a kulcsszereplõk nem rendelkeznek, akkor két „realizált” stratégia közül választhatnak:

(I) lemondanak mindennemű beavatkozási kísérletrõl és sodródnak az eseményekkel - úgyis nevezhetnénk, hogy „majd csak lesz valahogy” stratégia;

(II) igyekeznek tevékenységüket úgy átszervezni, módosítani, hogy valamilyen eszközhöz jussanak, de ezzel már lényegében egy távlati stratégiát valósítanak meg.
§ Ez alatt azt értem, hogy vagy a stratégiához kell majd keresni egy embert, aki felvállalja a benne foglaltakat, vagy a stratégiát hozzá kell majd igazítani a leendõ stratégia-érvényesítõ személy világnézetéhez, tehát egy emberre kell épülnie, ha nem is az egész megvalósítási folyamatnak, de a sínreállítás szakaszának mindenképp.