Sepsiszentgyörgy régió bemutatása

Elvi segítség az elemzéshez - Dénes Judit

Telephelyválasztás ma

A fenti elméletekkel szemben megfogalmazódtak az új paradigmák nyomvonalán a kritikák: a fenti neoklasszikus elméletek a racionális homo economicus ember szemszögébõl a
teljes informáltság pozíciójából fogalmazták meg következtetéseiket.

• a nem-gazdasági motivációkat, a nem mérhetõ tényezõket és a gazdasági externáliákat a telepítési döntéseknél jórészt figyelmen kívül hagyják, holott döntõek lehetnek;
  
• statikus alapállásúak, azaz csak a rövid távon érvényes aktuális feltételekbõl indulnak ki, a telepítési döntések viszont általában hosszú távra szólnak;
  
• ezek a modellek sem a történelmi-politikai változásokat, sem a nagy nemzetközi cégekbefolyását, sem a világpiaci verseny hatásait nem képesek megmagyarázni, a tökéletesversenyen alapuló piacgazdaság feltevése csak elméleti jelentõségű.
  A legújabb vizsgálatok rámutattak arra is, hogy a tér fogalma nemcsak a távolsággal hozható kapcsolatba, hanem a korábbi elképzelésekhez képest árnyaltabban kell foglalkozni vele. Agazdasági (költség-) tér mellett megkülönböztethetjük az idõteret, a kognitív teret, a társadalmi teret és az ökológiai teret is. Azaz a telephely-szemléletekben a térfogalom továbbgondolására van szükség, mivel a háztartások működését és viselkedését is modellezni kellene, ahol a különbözõ térfogalmak alapján lehet csak elfogadható magyarázatot adni.A telephelyelméletek a piaci résztvevõk részérõl racionális döntéseket feltételeznek, amitazonban a vizsgálatok nem igazolnak. A döntéshozók racionalitása korlátozott:
  
• a döntési lehetõségeket is egy keresési folyamat során kell feltárni; a döntéshozók megelégszenek néhány eset figyelembevételével, és nem elemzik az összes ismert szituációt,
  
• a döntéshozó nem képes felmérni, csak nagyjából megbecsülni az egyes döntésilehetõségek várható következményeit, kockázatait, nincs ismerete a többi piaci résztvevõszándékáról;
  
• a döntéshozó nem optimális, hanem csak kielégítõ döntést hoz, elfogadja az elsõ „elegendõen jó” lehetõséget;
  
• ráadásul az ember nem dönt konzekvensen, hanem szubjektív élményei, saját belsõ bizonytalanságai is befolyásolják. A telepítési döntéseknél a korlátozott racionalitás azt jelenti, hogy vagy a vállalkozó, vagy valamilyen szakértõ megvizsgál néhány lehetõséget, esetleg készülnek esettanulmányok és költségkalkulációk is, de nem tudják végigjárni az összes lehetõséget. Ráadásul helyismeretük sincs, az összeszedett információk vagy igazak vagy nem, a lehetséges piac és konkurencia viselkedése is csak becsülhetõ, ezért a személyes kapcsolatok és benyomások is döntõek.
  
  A gazdasági életben megjelent új innovációk, a mikroelektronikai és informatikai forradalom átrendezi nemcsak a gazdaság, hanem az élet minden területét. Ezeket a változásokat a hagyományos közgazdasági elméletek nem képesek feldolgozni, a paradigmaváltások korszakát éljük, jelenleg még nincs elég ismeretünk a következõ Kondratyev-ciklus gazdaságáról.