Sepsiszentgyörgy régió bemutatása

Az anyagi vagyon (infrastruktúra) állapota - Dénes Judit

Szállítási vonalak

A kapcsolódás a világhoz három fõ útvonalon történik, ezek a Konstanca– Bukarest-Brassó–Sepsiszentgyörgy, az Arad–Déva–Nagyszeben– Brassó– Sepsiszentgyörgy, valamint Nagyvárad–Kolozsvár–Segesvár– Brassó–Sepsiszentgyörgy szakaszok. Ezek állapota ütemesen javul, várhatóan 2005-re mindhárom szakasz eléri a jó autóút kategória színvonalát. Kovászna megyében a szállítás közúton és vasúton zajlik. A szállítási vonalak összekötik a megyét szomszédaival, valamint a települési hálózatban megteremtik a kapcsolatot az 5 város és 122 falu között.

A megyében a közutak teljes hossza 812 km 14, a területarányos sűrűség 21,9 km/100 km2.
Románia az átlag alatt van, mely átlag 30,7 km/100 km2. A közutak teljes hosszából 183 km (22,5%) nemzeti illetve nemzetközi jellegű útszakasz. Ez szerint 112 km nemzeti út és 71 km nemzetközi út. Az utak többi része, kb. 629 km-nyi szakasz (77,4%) 414 km megyei útból és 215km községi útból áll.

Az utak burkolata a következõképpen oszlik meg: a nemzetközi és nemzeti utakból 164 km aszfaltozott vagy betonozott burkolatú, 4 km könnyűburkolat és 15 km törött kõvel borított.
Sepsiszentgyörgy szempontjából a legfontosabb szakaszok a Sepsiszentgyörgy–Brassó (DN12-E574) 32 km. A Sepsiszentgyörgy–Bákó útszakasz (DJ1-E574) 141 km, a megyei szakaszon aszfaltburkolatú, majd következik 15 km betonlapokkal fedett út Csernátonig, ez után Kézdivásárhelyen át Bákóig aszfaltburkolatú. A Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda szakasz (DN12) 64 km végig aszfaltburkolatú.

A megyei utakból 56 km aszfaltozott, 327 km vékony aszfaltozású és 31 km törött kõvel borított. A községi érdekeltségű utakból 57 km könnyű burkolatú, 156 kövezett és 2 km földút. A városok területén lévõ közutakból a megyében 231 km útszakaszból 121 km burkolt és alapozott, ami 52,3%-ot tesz ki. A megyei és községi útszakaszok nem biztosítják a forgalom folytonosságát, az állapotuk nagyon rossz. A burkolatok használati ideje az utak felénél már kétszer lejárt, sok az alig használható szakasz. A törött kõvel borított szakaszok nem megfelelõek, ablaktörésveszély és por jellemzi az utazást. Vannak községek, ahol néhány szakaszon az út közepes esõzéskor is víz alá kerül, megbénítva a forgalmat.
A nemzeti utak szélessége nem megfelelõ, mivel csak 2 sávos útszakaszok léteznek. A Brassó–Kézdivásárhely – Bákó útszakaszt 1990 után átadták a nemzetközi forgalomnak. A vasúti szállítások hányadának csökkenésével többszörösére nõtt a forgalom egy kétsávos úton, melynek burkolata nem ekkora terhelésnek volt tervezve.

A vasúti hálózat a megye területén 115 km hosszúságú, a területarányos sűrűség 31 km/1000 km2, mely ugyanúgy, mint a közutak esetében az országos átlag alatt van (47,8 km/1000 km2 ). Ez elsõsorban a megyét borító erdõk hányadának tulajdonítható, mely 46,7% területarányosan (az országos átlag ez esetben 39,8%). A villamosított szakasz hossza 46 km, mely Brassó–Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda–Nagybánya fõvonal megyénkre esõ szakaszát jelenti. A Sepsiszentgyörgy–Kovászna–Kézdivásárhely–Bereck szakasz 63 km hosszú. Itt nincs villamosítás.

A Bodzaforduló–Brassó szakaszon csak 6 km esik a megye területére. Itt az a fontos, hogy a Bodzavidék is be van kapcsolva a vasúthálózatba. Ez sem villamosított szakasz. Fontos megemlíteni, hogy Barót városa is be van kötve egy 4 km hosszúságú ipari vonallal a Bukarest–Brassó–Segesvár–Nagyvárad fõvonalra, mely villamosított Bukarest–Kolozsvár között és teljes hosszában kétsávos. A megye területén nincs olyan kétsávos vasútszakasz, amely legalább két állomást összekötne. Ez lassítja a forgalmat, ugyanakkor leromlott a vágányok állapota, sehol sem léphetik át a vonatok a 100 km/h sebességet és a Sepsiszentgyörgy– Kézdivásárhely–Bereck szakaszon 40 km/h sebességkorlátozás van bevezetve.

Összességében elmondható, hogy a megye szállítási infrastruktúrája összhangban áll geopolitikai helyzetével, egy országos csomópont mellett (Brassó), a dél-erdélyi régiót a moldvai térség középsõ részével összekötõ útvonal mentén. Mivel a moldvai övezet még gazdaságilag alvó régió, az infrastruktúra milyensége összhangban áll a fuvarozási szükséglettel a sávszélesség tekintetében. Az igásállattal vontatott szállítóeszközök napközbeni sokasága az egysávos menetirányú utakon az elviselhetõség határáig megnehezíti közlekedést. Ennek feloldása rövid távon komolyan növelné az utak biztonságát és csökkentené a szállítási idõt.