Prognosztika

A stratégia lényege

Itt és most elérkezett az ideje megválaszolni azt a kérdést, hogy miért kell egy 65 ezres kisvárosnak saját gazdaságfejlesztõ stratégiával rendelkeznie? A válasz három oldalról közelíthetõ meg:

1. Sepsiszentgyörgy nemcsak a 65 ezer ember boldogulásáért felelõs, hanem egész Kovászna
megye sorsa többé kevésbé a város döntnökeinek kezében van.

2. Ebben a geopolitikai helyzetben a város egy hármas periféria zóna határterületén fekszik, s
mint ilyen hármas erõforrás „leszívásnak” van kitéve:

• A Brassói Agglomeráció Brassó megyén túli tagjaként (tehát nem terheli adminisztratív
  felelõsség a brassói establishmentet városunk degradációja esetén) iparilag a szomszédos
  monstrumnak van kiszolgáltatva, piacilag pedig a kalandor-kereskedelem sáskajárásainak van kitéve;
• A székelyföldi kultúrkör egyik markáns, legdélibb fekvésű centruma, a nagyhagyományú
  székely településfüzér utolsó állomása;
• A Brassó–Moldva kereskedelmi útvonal nem a városon halad át, a nyertes ebbõl a pozícióból Háromszéken mindenkor Kézdivásárhely lehetett és lehet ezután is.

3. Minden társadalmi entitás a XXI-ik század elejével a gazdasági tevékenység határtalanságára, az újabb technológiai forradalom berobbanása elõtt (alatt), meg kell hogy fogalmazza a felszínen maradás mikéntjét, különben a védõernyõ megszűnte miatt képtelen lesz a kívülrõl érkezõ hatásokat kivédeni, és a paradigmaváltás kihívásaira érdemben reagálni.
Még egy fontos adalék, amivel azon olvasóimat meggyõzhetem, akik inkább apénzviszonyok alapján döntik el a testületek érdekeltségének súlyosságát egyakciócsomagban: a városi tanács 1999. évi költségvetése 55,6 Mrd Lej volt (ez szűk 4 millió Eurót jelent). Ebbõl a
legnagyobb bevételi tétel a 20 milliárdot kitevõ (40% !!) személyi jövedelemadó. Ezt az adóbevételt lehet egyedül úgy növelni, hogy ne csökkenjen a tanács népszerűsége, oly módon, hogy a már létezõ vagy ezután letelepülõ/létrejövõ cégek jól fizetõ munkahelyeket hoznak létre a városban minél több polgár számára.