2012. július 24. / Székely Nemzeti Múzeum
A Székely Nemzeti Múzeumban 2012. július 24-én déli 12 órakor nyílik meg a Gróf Bánffy Miklós-emlékkiállítás és kerül sor a főlépcsőházi üvegfestmény avatására.
A tíz négyzetméter nagyságú üvegfestmény a csillagösvényen vágtató Csaba királyfit ábrázolja. A vitrálium tervét 1933-ban készítette el gróf Bánffy Miklós, a múzeumot tervező Kós Károly barátja és munkatársa. Makkai András kolozsvári üvegművész kivitelezésében méltó születésnapi ajándék az idén 100. évét ünneplő múzeumépületnek. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gróf Bánffy Miklós, a méltatlanul elfeledett művész-politikus életművét mutatja be az emlékkiállításon.
Ünnepi köszöntőt mond Németh Zsolt, a vitrálium kivitelezését támogatásával lehetővé tevő Magyar Külügyminisztérium államtitkára. Tárlatvezetést tart Ács Piroska, a budapesti OSzMI igazgatója.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gróf Bánffy Miklós, a méltatlanul elfeledett művész-politikus életművének bemutatására vándorkiállítást hozott létre.
„Senki sem siet, legalábbis nem tudok nagyobb előkészületekről, hogy törlesztenénk valamennyit abból az erkölcsi adósságból, amivel Bánffy Miklósnak, a regényírónak, festőművésznek, grafikusnak, könyvillusztrátornak, karikaturistának, díszlettervezőnek, színházszervezőnek, rendezőnek, politikusnak diplomatának... a mintagazdának és lótenyésztőnek, egyházi elöljárónak... ahogy magamban nevezem, a bonchidai Prosperonak tartozunk" – veti fel 1996-ban, a Kis/Bán/Ffy kötet előszavában Marosi Ildikó, aki munkái sorát szentelte Bánffy Miklós munkásságának,.
Bár történtek lépések a jóvátételre, hiszen a Polis Kiadó Dávid Gyula vezetésével felvállalta az életmű egészének kiadását, és a csíkszeredai Pallas-Akadémia, a budapesti Nap Kiadó is jelentetett meg Bánffy Miklós korábbi vagy asztalfiókban maradt munkáiból, valamint a róla szóló szakirodalomból, az igazi áttörésre csak a közelmúltban került sor. Utolsó budapesti lakhelyén, a Reviczky utcai palota falán emléktáblát helyeztek el, 2010. június 5-én pedig Bánffy Miklós mellszobra (Stróbl Alajos alkotását) a Dóm téri Nemzetközi Történelmi Pantheonba került. A Magyar Szemle, valamint a Hungarian Review emlékszámmal tisztelgett Bánffy Miklós előtt, az Operaház posztumusz Örökös Taggá választotta. A megemlékezés-sorozatba kapcsolódott az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum vándorkiállítása és annak magyar–angol katalógusa is: „Egy nyughatatlan ember" címmel.
A kiállítássorozat elsődleges célja Bánffy Miklós színházhoz kötődő munkásságának bemutatása, valamint az új kutatási eredmények ismertetése, de az életmű komplexitását is szeretné érzékeltetni a szakma és az érdeklődő közönség számára. A kiállításon külön teret szentelünk a könyvillusztrátor Bánffynak, láthatóak lesznek az 1921-ben a Génuai békekonferencián készített karikatúrák reprodukciói, önálló egységben mutatjuk be a Bonchidai kastély múltját és jelenét. A kiállításon jelen lesz legkorábbi színdarabjának és Az ember tragédiája 1935-ös színrevitelének a rendezőpéldánya.
A tárlat szerves része Stróbl Alajostól a Bánffy Miklós-bronzszobor, a kiállítás egyik különleges darabja a Varázsfuvolához az Éj királynője jelmezének a rekonstrukciója, valamint a gróf jurátuskardja. A kiállítás és a katalógus látványtervtervezője Szebeni-Szabó Róbert.
A kiállítás célja az, hogy minél szélesebb rétegek és közönség számára mutassa be gróf Bánffy Miklós sokoldalúságát. A vándorkiállítás mára már szorosan összekapcsolódott a Bánffy Kör tevékenységével – a Kör célja a névadó életművével kapcsolatos kutatások, kiadványok nyomon követése, elősegítése, ismertetése.
A vándorkiállítás állomásai közül kiemelkedik a Magyar Külügyminisztériumban rendezett kiállítás, a budapesti Operaház Vörös Szalonjában rendezett tárlat, amely a Bolsoj balettársulat vendégművészeinek megtisztelő jelenlétét élvezhette, valamint az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett kiállítással egybekötött olasz–magyar konferencia, amelynek fő előadói a torontoi Ryerson Egyetemről Barcsay Tamás, a Genovai Tudományegyetemről Ermino Raiteri professzor volt.
Mégis azt gondolom, hogy olyan jelentős hozzájárulással, mint amelyet a Székely Nemzeti Múzeum vállalt fel, korábban nem találkoztunk. Amikor Bánffy Miklós üvegablakterve a kiállítás anyagába bekerült, egy szerény, de még selyemmolinón is igen látványos darabként, akkor még csak vágyálomnak tűnt, hogy a mind műszakilag, mind pedig anyagilag kihívásnak számító műalkotás megvalósuljon. De a kitartás és az erős szándék meghozta a gyömölcsét. A Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Vargha Mihály minden követ megmozgatott az ügy érdekében, hogy ezáltal az múzeumépület – centenáriuma küszöbén – közelebb kerüljön a Kós Károly által megálmodott célhoz.
A Magyar Külügyminisztérium felvállalta egykori rendhagyó minisztere életművének bemutatását, átérezte a vitrálium megvalósításának jelentőségét, és ezt mind eszmeileg, mind pedig anyagilag a legteljesebb mértékben támogatta.
Az OSZMI és igazgatóasszonya, Dr. Ács Piroska művészettörténész áttörte a kezdeti értetlenséget, és mind szakmailag, mind pedig anyagilag aktívan részt vett a Bánffy Miklós-vándorkiállítás és katalógus elkészítésében, majd a később már rendszeressé váló minden ezzel kapcsolatos teendőben. A folyamatos munka által a két múzeum közötti szoros és eredményes, szakmailag számos eredményt felmutató, gyümölcsöző együttműködés alakult ki.
A vitrálium kivitelezője Makkai András kolozsvári üvegművész, aki a munka dandárját végezte, de mindenképpen szeretném megemlíteni édesapját, Makkai Jánost, aki a terv véglegesítője. Hiszen Bánffy Miklós egy vázlatot készített, egy álmot fogalmazott meg. Egy hozzá méltó mitikus gondolatot ragadott meg, a művész minden stílusjegyét hordozó, minden díszlettervezői, grafikusi és festői tapasztalatát magán viselő skiccben. Ebben a formában a vitrálium nem lett volna megvalósítható. Makkai János hozzáadta mindazt, ami szükséges volt a kivitelezés előkészítéséhez, a hiányzó színrészleteket, a végigvezetett kontűröket, de Bánffy számára és számomra is a legfontosabbat szem előtt tartva, a Csaba királyfi mítoszához társított keleti gondolatot és formavilágot.
A kiállítás kurátoraként most látom teljesnek a kiállítást, és mintha Barna Eleknek a két barátot és alkotótársat egyetlen műben ábrázoló grafikája elevenedett volna meg, Bánffy Miklós és Kós Károly alakja immár nemcsak képen és eszmékben, hanem matériában is összefonódik. Immár Kós Károly által tervezett épületbe simul, Bánffy Miklós által tervezett ólomüvegablak.
A Csaba királyfit ábrázoló, gróf Bánffy Miklós által tervezett, három méter széles és három és fél méter magas vitráliumot Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium államtikára avatja fel, a Gróf Bánffy Miklós-vándorkiállítást dr. Ács Piroska, az OSZMI igazgatója nyitja meg a Székely Nemzeti Múzeumban, Sepsiszentgyörgyön, 2012. június 24-én 12 órakor.
Szebeni Zsuzsanna, a kiállítás kurátora
Fotó: Toró Attila
Kapcsolódó cikk: Csodálatos üvegfestménnyel gazdagodik a Székely Nemzeti Múzeum!
