2013. április 3-án, szerdán 18 órától a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében folytatodik A magyar nemzet története című sorozat VI. része.
Az VI. rész címe: Magyarország a Habsburg Birodalomban
Az előadást dr. Kalmár János történész, egyetemi docens (ELTE, Budapest) tartja, akit a kor egyik kiváló szakértőjeként tartanak számon.
Íme, az előadás rövid szinopszisa:
Magyarország a Habsburg Birodalomban
(a Magyar Királyság a 18. századi Habsburg Monarchiában)
A 18. század a török-korhoz képest igen lényeges változásokat hozott a Magyar Királyság helyzetében. Az oszmán uralom alól felszabadult országrésszel területe teljessé vált, visszanyerte középkori déli határát. Ugyanakkor a korábbinál szervesebben és nagyobb mértékben tagolódott be a Habsburg Monarchiába. Ennek volt következménye többek között az addig külön fejedelem irányítása alatti Erdély helyzetének a megváltozása és idegen nemzetiségű népcsoportok jelentős tömegeinek a betelepülése. A megváltozott körülmények sokféle érdeksérelmet okoztak. Ezek a Rákóczi-szabadságharcban csúcsosodtak ki, amely a kölcsönös kompromisszumok alapján megszületett szatmári megállapodással ért véget. Ez a szerencsés kimenetelű befejezés egy fokozatosan gyorsuló ütemű gazdasági, társadalmi és kulturális felzárkózás lehetőségét teremtette meg, amelyet azonban ellentmondások is terheltek: felekezeti problémák az országon belül, továbbá gazdasági és politikai ellentétek a bécsi udvar és a hazai rendek között. A Mária Terézia királynő és utóda, II. József felvilágosult kormányzata igyekezett ezek egy részét orvosolni, de főleg az utóbbi túlhajtott, a magyarországi hagyományokat figyelmen kívül hagyó változtatási erőfeszítései végül igen heves ellenállásba ütköztek. Mária Terézia uralkodása idején kerül sor a Székelyföld történetének egyik legtragikusabb eseményére, amelyet „madéfalvi veszedelem", ill. „Siculicidium" néven jegyez a történetírás, és amelynek 2014-ben lesz a 250. évfordulója.
