Marosvásárhely is csatlakozik a Székelyföld, Európa Kulturális Főváros projekthez – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki bemutatta a média képviselőinek a támogató megyék és városok szándéknyilatkozatát. Mint ismeretes, 2021-ben ismét Románia adja Európa két kulturális fővárosának egyikét, civil kezdeményezésre Sepsiszentgyörgy önkormányzata felvállalta, hogy Székelyföld nevében megpályázza a címet. A szándéknyilatkozatot aláírta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke, Dorin Florea, Marosvásárhely, Ráduly Róbert, Csíkszereda, Bunta Levente, Székelyudvarhely, Mezei János, Gyergyószentmiklós, Bokor Tibor, Kézdivásárhely és Péter Ferenc, Szováta polgármestere.
„Nagyon örülünk, hogy Marosvásárhely pozitívan válaszolt megkeresésünkre, úgy érzem, így lesz kerek egész ez a történet, hiszen korábban érezhetően hiányzott a marosvásárhelyi együttműködés. Ez a pályázat lehetőség arra, hogy megmutassuk, tudunk együtt gondolkodni, tudunk együtt dolgozni, ráadásul egy nagyon fontos területen, a kultúra területén" – mondta el Antal Árpád András, aki szerint a marosvásárhelyi polgármester felismerte, hogy városa akkor kap súlyt, ha a székelyföldi régióba kapcsolódik be, ellenkező esetben Kolozsvár árnyékában marad.
A szándéknyilatkozat megfogalmazza, hogy a térség mivel érdemelheti ki az Európa Kulturális Főváros címet, hangsúlyozva, hogy Székelyföld, a székely kultúra még az erdélyi és összmagyar kultúrán belül is markáns megkülönböztető jegyekkel bír, ennek megfelelően egyedülálló érték Európában. A székelység évszázadokon át megőrizte önazonosságát és az összetartozás tudatát, a hagyományok tiszteletére és a közmondásos székely észjárásra épülő életvitel történelmi példát mutathat az identitásproblémákkal küszködő, gyökereit kereső Európának. Székelyföld nem csupán kultúrahordozó, hanem kultúrateremtő is, a rovásírásnak nincs párja egész Európában, monda-, mese, tánc és népdalkincse felbecsülhetetlenül gazdag, a népi mesterek világszínvonalú termékeket állítanak elő a korondi cserépedényektől a szőtteseken át a szakácsművészeti remekművekig. Természeti adottságai Erdély ékkövévé teszik Székelyföldet: a hegyek, tavak, sóbánya, borvízfürdők kedvelt turistacélponttá tehetik a régiót. A Románia kellős közepén élő székely-magyarság kapcsán nyíltan és érdemben lehet párbeszédet folytatni az Európában őshonos nemzeti közösségek kérdéséről, újabb lendületet adva a csángómagyarok elismerésének és megmentésének; felvetve a román-magyar kapcsolat problémáit, a roma közösség kérdését.
A kezdeményezők szerint az Európa Kulturális Főváros pályázat lehetőség arra, hogy kidolgozzák, összehangolják azokat a stratégiákat, amelyek meghatározzák a következő évtizedben Székelyföldet, mindezt úgy, hogy európai viszonyrendszerben vizsgálják meg, határozzák meg a regionális, székelyföldi identitást.
A szándéknyilatkozatot aláírók hangsúlyozzák, hogy Székelyföld lakói és az innen elszármazottak alkotó közreműködése nélkül a kulturális főváros cím megpályázása kevesek szívügye maradhat. Székelyföld ügye – és tágabb értelemben véve az erdélyi magyarság ügye – nemzeti ügy, arra kérnek mindenkit, közösen tegyük európai üggyé!