2013. november 15.
Az idei, 19. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár magyarországi díszvendégeivel ezúttal is találkozhat a sepsiszentgyörgyi közönség. 2013. november 15-én, pénteken 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron terme lesz a színhelye – a Weöres Sándor-centenárium jegyében – A Magyar Költészet Estjének.
Ezen vendégeink Kemény István és Vörös István jeles magyarországi költők, beszélgetőtársuk Mészáros Sándor esszéíró, a budapesti Szépírók Társaságának elnöke.
Kemény István
(1961, Budapest)
Költő, író.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–történelem szakán diplomázott. Több műfajban alkot (vers, próza, esszé, kritika, tárcanovella, napló, tévéjáték-dialógusok), műfordítóként, szerkesztőként is dolgozik, de – ahogyan ő maga fogalmaz egy helyen – „aki tart valamire, elsősorban költőnek tart". Verseiből dalok is készültek, többek között a Quimby és a Göncölszekér együttes előadásában. Sokat utazik („Négy kontinensre tettem eddig a lábam."), útiélményei is beépülnek munkáiba. Nős, három gyermek apja.
Kritikusi vélekedések szerint az 1980-as években indult magyar irodalmárnemzedék egyik döntő hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója.
Kötetei közül: Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez (versek, 1984), A néma H (versek, 1996), Valami a vérről (válogatott és új versek, 1996), Hideg (versek, 2001), Élőbeszéd (versek, 2006), Kedves Ismeretlen (regény, 2009), Amiről lehet (Bartis Attilával, beszélgetések, 2010), Állástalan táncosnő. Összegyűjtött versek 1980–2006 (2011), Az ellenség művészete – Család, gyerekek, autó (regény és tárcanovellák, 2011), A királynál (versek, 2012).
Szakmai elismerései közül: A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja, 1988; Graves-díj, 1995; József Attila-díj, 1997; Arany János-ösztöndíj, 2002; Székely Bicska-rend, 2006; Palládium-díj, 2007; Babérkoszorú-díj, 2007; Márai-díj, 2010, AEGON Művészeti Díj döntőse (2013).
Vörös István
(1964, Budapest)
Költő, próza- és drámaíró, kritikus, irodalomtörténész, esszéista.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyugati Szláv Nyelvek Tanszékének vezetője, a Kreatív Írás program oktatója. A József Attila Kör, a PEN Club, a Művészeti Alap és a Szépírók Társaságának tagja.
Ösztöndíjas volt korábban Prágában, New York-ban, 2006-ban egy évig Berlinben. Ismert a cseh irodalmi életben, németül is publikált, illetve Švejk gyóntatója című 2007-es novelláskötete 2010-ben bolgárul is megjelent. Nős, két gyermek apja
Kötetei közül: Só, kenyér (versek, 1988), A Kafka-paradigma (Kemény Istvánnal, tanulmányok, 1993), A fatelepítőknél (elbeszélések, 1998), A szelídekre várva (válogatott versek, 1998), Lakatlan szigetek már nincsenek (kritikák, 2001), A kéz öt ujja (novellák, 2001), A švejki lélek. Milan Kundera, Bohumil Hrabal és Ludovik Vaculík munkásságáról (2002), Heidegger, a postahivatalnok (verses regény, 2003) A Vörös István gép vándorévei (versek, 2009), Apám kakasa (versátírások Lackfi Jánossal, 2009), Aki nevetve született – Mesék gyerekeknek és felnőtteknek (elbeszélések, 2013), Gagarin avagy jóslástan alapfokon – Regény az ugrásszerű fejlődésről (2013).
Szakmai elismerései közül: Soros-ösztöndíj, 1995; Jan Smrek-különdíj (Pozsony), 1998; Déry Tibor-díj, 1998; Füst Milán-díj, 1998; József Attila-díj, 2003; Vilmos-díj, 2004; Premia Bohemica-díj (cseh irodalmi díj), 2005.
Mészáros Sándor
(1959, Bonyhád)
Író, irodalomtörténész, szerkesztő. 1978–1983 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar–népművelés szakán tanult. 1983–1986 között tudományos továbbképzési ösztöndíjas volt. 1986-tól öt évig a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium tanára volt. 1989–1998 között az Alföld szerkesztője. 1991–1994 között a József Attila Kör elnöke volt. 1997–2000 között a Szépírók Társaságának alelnöke volt, 2012-től pedig elnöke. 1999 óta a Jelenkor vezető-szerkesztője. 2003 óta a Kalligram Kiadó szerkesztője, majd főszerkesztője.
Művei: A kék hegyeken túl... (regény, 1987), Szövegkijáratok (tanulmányok, Keresztury Tiborral, 1992), Az albán szépség (2005).
