2010 február 7, vasárnap 19.0 órától
Helyszín: Lajta László Stúdióterem, Sepsiszentgyörgy
Molnár Ferenc
Liliom
avagy a 1909/16423-as ügyirat
Rendező: Rusznyák Gábor
Díszlet- és jelmeztervező: Bagoly Zsuzsanna
Zene: Kovács Márton
Szereposztás:
Liliom – Fehérvári Péter
Julika – (a Mennyországban: Gépírdásznő) – Molnár Margit m.v.
Mari – (a Mennyországban: Boriska) – Nagy Eszter
Muskátné – Idősb Juli – (a Mennyországban: Zsuzsanna) – Polgár Emília
Ficsúr – Rendőrkapitány (a Mennyországban: Fogalmazó) – Dávid Attila Péter
Hugó – Linzmann – (a Mennyországban: Dr. Reich) – Nagy Attila
Hollunder – Másik Csendőr (a Mennyországban: Kádár) – Szekrényes László
Budai Rendőr – Egyik Csendőr – (a Mennyországban: Csendőr) – Bajkó László
A szövegkönyv javarészt megegyezik Molnár Ferenc azonos című művével, néhol Mohácsi István és Rusznyák Gábor mondatai hangoznak el.
A XX. század elejének Budapestje a kávéházak és a jómódú polgárok városa. Itt működik Európa első földalattija, bevezetik az elektromos világítást, megépül az Országház. Messzi földről látogatják a híres pesti gyógyfürdőket, virágzik a kultúra, zajlik az éjszakai élet. Ekkor él és alkot Ady, Babits, Kosztolányi, Krúdy, a Nyugat alapító nemzedéke.
A színházak és az irodalom iránti érdeklődés egyre nő, Budapesten ekkor már 10 állandó magyar színház működik. A polgári réteggel párhuzamosan megnő a városban élő kisiparosok és szegényebb munkások száma is.
A változatos társadalmi rétegek közös szórakozóhelye a Városliget, amely ekkor éli fénykorát. Lovagló arisztokraták, virgonc iskolás gyermekek, korzózó cselédek és katonák, az Állatkert és a Vidámpark látogatói, télen korcsolyázni siető párok lepik el a város szívében található szabadtéri szórakoztató-központot.
A Liget az a hely, mely a kor alkotóinak egész sorát megihleti (Krúdy Szindbádja, Babits csavargói egyaránt szívesen időztek itt). Mind közül azonban kétségkívül Molnár Ferenc hintáslegénye, Liliom futotta be a legfényesebb karriert.
MOLNÁR Ferenc (Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 2.): drámaíró, író, publicista. A XX. századi magyar irodalom világszerte legelismertebb alkotója.
Molnár első nemzetközi sikert aratott darabja az 1907-ben írt Az ördög, melyet a Vígszínházi bemutató után Bécsben és Olaszországban is játszottak. Ugyanebben az évben jelent meg az ifjúsági regényirodalom remekműve, A Pál utcai fiúk. Ezt számtalan nyelvre lefordították, s Oscar-díjra is jelölt magyar–amerikai koprodukciós film is készült belőle Fábri Zoltán rendezésében.
A Liliomot 1909-ben írta, a budapesti Nemzeti Színházban azonban csúfosan megbukott vele. Néhány évtized múlva azonban a melegszívű hintáslegény és az egyszerű, de a hintáslegénybe egy életre szerelmes cselédlány megható története világhírt hozott neki.
A Liliom életkép a Liget elesett, mégis – minden „rosszaságuk” ellenére – tiszta szívű alakjairól, melyet, a bécsi bemutató után 1921-ben Amerikában majd Londonban is színre vittek. Megrendezte Orson Welles is, rádiójátékként, melynek címszerepét ő maga alakította. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, majd alapjául szolgált az 1945-ben a Broadwayen bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek.
A XX. század színpadain szintén folyamatosan jelen van Molnár e legvitatottabb, ám tagadhatatlanul legsikeresebb darabja. 2000-ben Michael Thalheimer rendezésében a hamburgi Thalia Theaterben. A budapesti Krétakör Színház 2001-ben mutatta be a Schilling Árpád rendezte Liliomot, mely számos rangos elismerést hozott a társulatnak.