2010. február 23. – A képzelet hatalma
Az együttléteink 18 órától kb. 20 óráig tartanak az Unitárius Egyház nagytermében, Sepsiszentgyörgyön.
A részvétel díjtalan.
Fotó: Toró Attila
„A KÉPzelet az emberi pszichikumnak az a képessége, melynek segítségével a személyiség a valóság elemeinek gondolati továbbfolytatásaként, eszmei kombinálásaként olyan új képeket alkot, amelyek ilyen formában a valóságban nem léteznek. A munkatevékenység során jön létre és mindenfajta céltudatos tevékenységnek elengedhetetlen feltétele. A képzelet fontos szerepet játszik a művészi alkotásban, ahol az esztétikum létrehozásának, a valóság művészi megismerésének eszköze. Csapongó fantáziáról beszélünk akkor, ha a képzelet szertelen ábrándképek formájában jelenik meg, s elvonja a figyelmet a realitásokról.” (Lapoda Multimédia Kislexikon)
A képzelet hihetetlenül nagy erő, hihetetlenül nagy hatalma van rajtunk. És ez az erő minden emberben működik. Használhatjuk arra, hogy szebbé, kellemesebbé tegyük az életünket, hogy új dolgokat hozzunk létre. De használhatjuk életünk megkeserítésére is, ha nem tudatosulnak bennünk gondolkodási folyamataink. Mi magunk döntjük el – tudatosan vagy tudattalanul –, hogy mikor mire használjuk, hogy képzeletünket konstruktív vagy destruktív eszközként alkalmazzuk.
A képek gyógyító erővel bírnak. Vannak különböző betegségekből kigyógyult emberek, akik beszámolnak arról, hogy rendszeresen elképzelték magukat egészségesen. Sok pszichológiai terápia használ képeket, hiszen a képek a tudattalanunkra hatva olyan erőket mozgósíthatnak bennünk, amelyek létezéséről korábban nem is tudtunk, vagy egyszerűen nem vettünk tudomást.
Gondolkodási folyamataink lehetnek negatív képzelődések is: elgondolunk valamit, rágódunk rajta, kialakítunk egy szövevényes mesét, és aztán, mintha az lenne a valóság, a képzeletünk alapján cselekszünk. Ilyenkor annyi energiát fektetünk egy ábrándba, míg végül a valóság érzetét kelti, és aztán úgy viselkedünk, mintha tényleg valóság lenne. Ez a képzelet destruktív alkalmazása.
A bennünket körülvevő világot érzékszerveink szűrőjén át érzékeljük. Amilyen éles a látásunk, olyan messzire látunk el, amilyen jó a hallásunk, olyan messzire hallunk, minél kifinomultabb a tapintásunk, annál kellemesebb egy érintés, minél jobb az ízlelésünk és a szaglásunk, annál élvezetesebb egy étel.
Képzelj el, kedves Barátom egy tengerparti éttermet egy víz fölé benyúló pontonon, ahol halk zene szól, gyertya világítja meg a lágy formákat és a tengerillatú szellő hátán a telihold huncutkodik az égen. Egy illatos finomságoktól roskadozó asztalnál ülsz kedveseddel és finomabbnál finomabb falatok és italok várnak arra, hogy elfogyasszátok. ...
Péter Gábor
Sepsiszentgyörgy, 2010. február 11.
2010. tavaszi program
1. A képzelet hatalma (február 23.)
2. Kényszerek rabságában (március 30.)
3. Az érzelmi intelligencia (április 27.)
4. Életmód, öngyógyítás (május 25.)