Sepsiszentgyörgy | fotó: Toró Attila

2010. május 21.

plakat_Freund_Tamas_kA Bod Péter Megyei Könyvtár és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja tisztelettel meghívja

Dr. Freund Tamás budapesti agykutató Önzés és elmagányosodás: a társadalmi fejlődés zsákutcái (Analógiák a biológiai evolúció világából) című előadására,  amelyre 2010. május 21-én, pénteken 18 órakor kerül sor a könyvtár Gábor Áron termében, a Háromszéki TÉT-estek sorozatban, a Székelyföld Napok programjának keretében.

 dr_freud_tamas_01.jpg  dr_freud_tamas_01.jpg  dr_freud_tamas_01.jpg

Fotó: Toró Attila

 

Freund-Tamas

Az előadó neves neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében működő Agykéreg Kutatócsoport vezetője.

* * *

Dr. Freund Tamás

Önzés és elmagányosodás: a társadalmi fejlődés zsákutcái
Analógiák a biológiai evolúció világából

Az emberiség életfeltételei az utolsó ötven-száz évben alapvetően megváltoztak. Ezek a változások az ember biológiai alkalmazkodóképességének korlátait messze túllépték (különösen az agy esetében), és ezáltal súlyos krízishelyzetet teremtettek a társadalom további fejlődésében.

A biológiai evolúcióból vett analógiák sok esetben alkalmazhatók a társadalmi fejlődési folyamatok értelmezésére, és sokkal pontosabb előrejelzéseket adnak, mint az emberi társadalmak csupán közel százezer éves fejlődésének tanulmányozása. Elmondható az is, hogy a társadalom vagy társadalmi létforma legalább annyira génjeink működésének terméke, mint a testünk. A társadalmakat nem a racionális akarat hozta létre, hanem szerves fejlődés eredményeként alakultak ki, részben biológiai természetünk törvényei szerint.

A környezetváltozás minden biológiai rendszerre adaptációs, szelekciós nyomásként hat, melyből az adott rendszer keresi a kiutat. Minél nagyobb a környezet változása, annál nagyobb adaptációs nyomásról beszélhetünk. Napjainkban az információs robbanás és globalizáció az emberi agy „környezetében” okoz radikális változásokat, hiszen az információ-feldolgozásért felelős szervünk környezetének elsődleges összetevője maga az információ, a külvilágból az érzékszerveinken keresztül felvett impulzusok tömege. Az agy is keresi a kiutakat, amelyek közül a leggyakoribbak: 1) menekülés a nagyvárosokból a környező kistelepülésekre, tanyákra, a televiziózás, internetezés, mobiltelefonálás korlátozása, megszüntetése; 2) az alkohol és a drogok világába való menekülés; 3) a szelektálatlan információáradat hajszolása, a feldolgozás erőltetése, ami a folyamatos sikertelenség miatt krónikus stresszes állapotot okoz, ez magyarázza a pszichiátriai és neurológiai betegségek rohamos terjedését.

Végletes esetben akár egész népek, nemzetek is a leépítő evolúció áldozatává válhatnak, áttérhetnek egy olyan életmódra, amely veszélyezteti az önálló lét képességét. EU-csatlakozásunk után nekünk is fel van kínálva, hogy rákapcsolódjunk a fogyasztói civilizáció kulturális, tudományos és technológiai emlőire. De lehetőségünk van arra is, hogy ezt szelektíven, együttélő és nem élősködő módjára tegyük meg.

Ha biológiai rendszerekben nagy a genetikai változás egyik generációról a másikra (a jelentős környezetváltozás hatására), megnő az esélye, hogy torzszülöttek keletkezzenek. Az említett, radikális információs környezetváltozásnak és globalizációnak szintén megvannak a maga „torzszülöttei”. Ezek közé sorolható a terrorizmus, a vallási szekták, az elmagányosodás és az önzés.

Biológiai példák igazolják, hogy az olyan, genetikailag zárt, nagy közösségben, amelyben az agy kapacitása már nem elég arra, hogy pontosan figyelemmel kísérje a közösség egyes résztvevőivel való szociális kapcsolatot, az evolúció az önző viselkedésre hajlamosító génegyüttest részesíti előnyben, míg kis közösségekben, ahol az agy képes erre a monitorizálásra, az együttműködő géneket (viselkedést) támogatja. Ez a törvényszerűség, úgy tűnik, emberi társadalmakban is működik, nem a genetikai, hanem a kulturális evolúció szintjén, és olyan embertípus kifejlődéséhez vezet, amely kis közösségben (pl. család, munkahely, falu) együttműködő, de nagyobb közösségben – amilyen a nagyváros vagy nemzet – már önző és kihasználja mások altruizmusát.

Lehetséges kiutak a nagyjából biológiailag determinált önzésből: 1) A konfliktushelyzetek megoldásában előtérbe kell kerülnie több ezer éves erkölcsi, kulturális, vallási örökségünknek (belső világunknak); 2) A példaadás útja; 3) A kulturális evolúció és adaptáció irányát meghatározó szellemi, társadalmi, információs környezet megváltoztatása.

 

 

 

0
0
0
s2smodern
Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért - Székelyföldért megmozgatjuk Európát!
Kövess minket:

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2020 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.