Sepsiszentgyörgy | fotó: Toró Attila

Kaisers 4Pintér Béla: KAISERS TV, UNGARN (Rendező: Porogi Dorka)
Pintér Béla egyedülállóan sokoldalú színházi alkotó – drámaíró, rendező, színész – aki az ezredforduló körül hozta létre kísérleti-színházi társulatát, és azóta valamennyi előadását maga írja, rendezi, játszik is ezekben. A társulat sikert sikerre halmozva mára Magyarország talán legjelentősebb és leginvenciózusabb, külföldön is egyik legismertebb színházi alkotóműhelyévé nőtte ki magát.

A Kaisers TV Ungarn 2011-ben íródott, Markó Róbert színházkritikus szerint: „torokszorítóan vicces, kérdve kifejtő tanulmány a hazaszeretetről.” A történet képzeletbeli főhőse Baráznay Ignácz, a Szabadságharc mártírja, akit a nemzet ”a sukorói oroszlánként” emleget. Tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália, egy különös transzcendens utazás során visszakerül 1848-ba, s az ott, akkor már működő császári televíziónál, a Kaisers TV-nél kap állást. Lassan kiderül számára, hogy apja korántsem volt olyan eszményi hős, mint ahogy a nemzet emlékezetében élt, vagy ahogy ő azt képzelte.

Porogi Dorka budapesti rendező, aki a bölcsészkar után második egyetemként végezte el a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendezői szakát 2012-ben, azóta rendezett már Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kecskeméten. Az egyetemi vizsgaelőadását ugyancsak Pintér Béla-darabból, a Parasztoperából készítette. A Kaisers Tv, Ungarn. egyik első próbáján így nyilatkozott: „Az előadást elsősorban azoknak ajánlom, akik nevetni szeretnének, és van némi öniróniájuk.”

* * *

A. P. Csehov: MEGGYESKERT (Rendező: Sardar Tagirovsky)
Többnyire Cseresznyéskertként él a magyar színházi köztudatban Csehov 1904-ben született színműve, melynek első magyar nyelvű fordítása a német változat alapján készült. Bár később különböző hivatkozásokból kiderült, hogy valójában Meggyeskert a darab eredeti címe, Kosztolányi javaslatára a jó hangzás miatt maradt a már elterjedt változat. Az utóbbi években egyre többen játsszák eredeti címmel a darabot.

Mint Csehov valamennyi drámai művében, itt is egy helyzetre épül a cselekmény: öt viharos év után hazaérkezik Párizsból Ljubov Andrejevna Ranyevszkaja földbirtokosnő, és megindultan tapasztalja, hogy a szeretett családi ház, az otthon, ugyanolyan békés harmóniát áraszt, mint régen: bátyja még mindig biliárdozással és céltalan fecsegéssel tölti idejét, a házitanító, bár már megöregedett, „örökös diák” maradt, a könyvelő szerelmes a szobalányba, a nagyothalló vén inas semmit sem változott az évek alatt. A hazatérés öröme azonban nem tarthat sokáig, mert Lopahin, a család egykori jobbágyának fia, aki mára újgazdag kereskedővé vált, szomorú hírt közöl: ha nem fizetik ki a felhalmozott adósságot, elárverezik a birtokot és a meggyeskertet. Bár Csehov szerint komédiának készült, a magány, a vesztett illúziók, az elmúlás drámája a Meggyeskert, melyben a mindenkori ember erőtlensége, tehetetlensége szólal meg. Tükröt tart, melyben láthatóvá válik törekvéseink sikertelensége, melyben saját életünk kudarcai is felsejlenek.

Sardar Tagirovsky Oroszországban született, jelenleg Budapesten élő fiatal rendező, színész, bábszínész, a Maesteén Társulat vezetője, különböző kísérleti jellegű színházi előadások, projektek, műhelymunkák ötletgazdája, szervezője, rendezője. Miután több színházi és televíziós szerepben kipróbálta magát, és olyan neves színházi alkotóktól tanult, mint Paolo Antonio Simioni, Oleg Zsukovszkij, Ascher Tamás, 2012-ben sikeresen felvételizett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színházrendezői szakára, Bocsárdi László osztályába.

* * *

Niccolò Machiavelli: MANDRAGÓRA (Rendező: Zakariás Zalán)
Niccolò Machiavelli olasz író, filozófus, politikus, a reneszánsz egyik legnagyobb hatású gondolkodója. A quattrocento és cinquecento fordulóján élt, többek között Leonardo da Vinci, Michelangelo és Raffaelo kortársaként. Ízig-vérig humanista gondolkodású volt; gyakorló politikusként, Firenze diplomatájaként mindenütt megfordult, ahol a kor európai történelmét írták. Máig legismertebb műve A fejedelem, melynek alapeszméje, hogy az uralkodó cselekvését csak a siker vagy a balsiker minősíti, mely kategóriák mellett az erkölcsi értékek másodlagosak. Talán ennek köszönhető, hogy az ő nevéből származó machiavellizmus kifejezés a politikai erkölcstelenség szinonimája lett.

1513-ban született az olasz reneszánsz legjobb vígjátékának tartott Mandragóra, melynek története Boccaccio novelláira emlékeztet: egy nagyvilági ifjúnak megtetszik az öregedő és együgyű Nicia mester szép, fiatal felesége, ezért orvosnak adja ki magát, a gyermekáldás után sóvárgó férj bizalmába férkőzik, s ravasz csellel megpróbálja elnyerni a hölgy szerelmét. Mivel a párnak nem lehet gyermeke, álorvosként igyekszik gyógymódot találni a bajra, a diagnózis felállítása után pedig nem mindennapi kezelésmód lehetőségét veti fel: létezik egy mandragóra-főzet, amitől lehet gyerekük de a szérum mellékhatása az, hogy a gyermeket nemző férfi az aktus után meghal. Az együgyű férj hajlana arra, hogy felesége a jó ügy érdekében egy másik férfival háljon, de a hölgy nem szívesen térne le a jó erkölcs útjáról...

A Mandragóra pikáns társadalmi vígjáték, mely a halódó középkor eszményeiből való kiábrándulást tükrözi, elítéli az érdekházasságot, az ember érzelmeinek, döntéseinek, cselekvésének jogosságát és szabadságát hirdeti.

A 2014/2015-ös évad szilveszteri produkciójaként színpadra kerülő előadást a Tamási Áron Színház művészeti vezetője, Zakariás Zalán rendezi, aki az elmúlt években több alkalommal is bebizonyította a szentgyörgyi közönségnek, hogy jó érzéke van a komédiarendezéshez.

* * *

Edmond Rostand: CYRANO DE BERGERAC (Rendező: Kövesdy István)
Edmond Rostand (1868–1918) francia költő, drámaíró, az újromantika képviselője. Már fiatalon, első írásaival visszhangos sikereket aratott a kritika és a nagyközönség körében egyaránt; bár szülei elvárásának engedve jogot végzett, egész élete során íróként, költőként, kritikusként tevékenykedett. Legsikeresebb művei – A regényesek, Sasfiók, Cyrano de Bergerac, Kakas, Don Juan utolsó éjszakája – verses színjátékok voltak, melyek közül valamennyit nagy sikerrel mutattak be a korabeli színházak, és mindegyikben játszott a kor egyik legnagyobb színésznője, Sarah Bernard.

1897-ben íródott, és ugyanabban az évben be is mutatták a Cyrano de Bergerac című darabot, melyben a 17. század szülöttének, Moliére barátjának, a bátor, nemes, szellemes és gavallér Savinien de Cyrano de Bergerac-nak állít örök emléket az író, aki Párizsban, a kor szellemi elöljárójának tartott materialista filozófusnál, Gassendinél tanult, miközben a gascogne-i gárdacsapat rettegett kardforgatója volt. Egyrészt párbajaival, kötekedő természetével, másrészt pedig azzal épített legendát maga köré, hogy kitartott amellett a nemesi eszmerend mellett, mely a gondolathoz, az észhez, a rációhoz való hűséget tartotta a legfontosabb emberi tulajdonságnak.

Csúnya külsejű, de emelkedett lelkű, egyszerre gőgös és önzetlen, komikus és tiszteletre méltó, bajkeverő de önfeláldozó, és az igazi lovagi becsület példaképe Cyrano, akit nagyra nőtt orra miatt egész Párizs csúfol, így nemigen reménykedhet abban, hogy szíve hölgye, Roxane, viszonozza szerelmét. Roxane Christiant választja, aki szép ifjú ugyan, de állandóan üresen fecseg, és képtelen szerelmét megvallani. Cyrano vetélytársa nevében írogatja szerelmes leveleit a lánynak, a körülrajongott Roxane pedig teljesen kiszolgáltatja magát ennek a szerelemnek. Mindhárman saját vágyaik foglyai, a rejtőzködés, a tehetetlenség hősei.

A Cyrano de Bergerac a Játék a kastélyban (2000), Bolha a fülbe (2002), Tündérlaki lányok (2002), A szarvaskirály (2003), Nők iskolája (2003), A búsképű (2004), című előadások után Kövesdy István hetedik sepsiszentgyörgyi rendezése. Az előadás dramaturgiáját egy másik visszatérő vendég, Kovács András Ferenc, Kossuth-díjas költő jegyzi.

* * *

W. Shakespeare: VÍZKERESZT (Rendező: Bocsárdi László)
Valósággá vált álom, megtörtént lehetetlen, egymásra találó elveszettek, lelepleződő nagyképűség egy végtelennek és végzetesnek tűnő szerelmi sokszögben. A Vízkereszt Shakespeare egyik legnépszerűbb vígjátéka, a felszabadult, vidám bolondozás, a sokszoros félreértések, csalódások, álruhák, átöltözések látszólag könnyed kavalkádja, azonban már a korai kritikusokat is elgondolkodtatta az a tény, hogy a zseniális ötleteken, talányos megoldásokon túl lényegében egyetlen érzelem bontakozik ki a darabban: a viszonzatlan, reménytelen szerelem.

Viola, a fiatal nemes lány hajótörést szenved Illyria partjainál, s fiúruhát öltve Orsino herceg szolgálatába szegődik. Csakhamar olthatatlan szerelemre lobban új gazdája iránt, Orsino szíve azonban Olivia grófnőért dobog, aki nem fogadja az udvarlását. Orsino az apródnak öltözött Violát küldi Oliviához, szerelmét bizonygató üzenetekkel, a közbenjárásnak azonban nem várt eredménye lesz. Közben Olivia nagybátyja, Nemes Böffen Tóbiás azzal ugratja Nemes Keszeg András nevű ivócimboráját, hogy sikerrel pályázhatna Olívia kezére, később pedig a nemes urak – a Bolond és a tűzrőlpattant szolgáló segítségével – szerelmes levelet fogalmaznak egy túlbuzgó udvarmesternek, aki szintén szerelemre lobban a grófnő iránt. Az igazi bonyodalmak azonban csak akkor kezdődnek, amikor Viola halottnak hitt ikerbátyja, Sebastian is színre lép...

Stevie Davies angol irodalomkritikus szerint „a Vízkereszt a veszteség, a szenvedés és a mély zavarodottság kísérteties húrjain játszik, ami a romantikus konvenció finom szépségén át szólal meg, a lírai hangra és a vidám humorra modulálva, olyan illékonyan és megfoghatatlanul, mint egy véletlenül elkapott sóhaj.” A klasszikus „romantikus” komédiának minden lényeges eleme megtalálható ebben a darabban, bizonyos értelemben szintézise is mindannak, amit a szerző korábbi vígjátékaiban kipróbált és sikerre vitt.

Az előadást Bocsárdi László rendezésében láthatja a szentgyörgyi közönség, akinek ez a tizenkettedik Shakespeare-rendezése, és akinek az elmúlt évadban készült Hamlet-előadását rendezői UNITER-díjjal jutalmazta a Román Színházi Szövetség.

 

 

 

0
0
0
s2smodern
Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért - Székelyföldért megmozgatjuk Európát!
Kövess minket:

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2021 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.