Sepsiszentgyörgy, 2019. jînius 28.

BPMK-magyar irok estje 201511132015. november 13. / Bod Péter Megyei Könyvtár

Magyar írók, költők estje a Bod Péter Megyei Könyvtárban

Az utóbbi évek hagyományához híven idén is jelen lesznek Sepsiszentgyörgyön, közönségtalálkozón, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár kiemelt magyarországi meghívottjai.
Az idei, 21. kiadásra érkező szerzők Tompa Andrea, Györe Balázs, Krusovszky Dénes és Papp Sándor Zsigmond, velük találkozhatnak az érdeklődők a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében, 2015. november 13-án, pénteken 18 órától. Beszélgetőtársuk Károlyi Csaba irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese. Házigazda: Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.

Az esten fellépő szerzőkről:

Tompa Andrea (1971, Kolozsvár): író, színikritikus. 1990 óta él Budapesten. Az ELTE Bölcsészkarának magyar–orosz szakán szerzett diplomát, 2004-ben doktorált az ELTE orosz irodalom szakán (Színház és teatralitás V. Nabokov életművében). 2000 és 2008 között az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, 2005-től a Színház folyóirat szerkesztője, jelenleg főszerkesztője. 2009-től a Színházi Kritikusok Céhének elnöke. 2008 óta tanít a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán.
Két regénye jelent meg, a Kalligram Kiadónál, A hóhér háza – Történetek az Aranykorból 2010-ben, a Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben 2013-ban. Két évvel ezelőtt elnyerte az akkor első ízben kiosztott Békés Pál-díjat, tavaly Artisjus-díjas, idén Márai-díjas lett.
„Míg Tompa Andrea előző könyve, A hóhér háza egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, addig az új regény egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg száz évvel később. Felváltva beszélnek hozzánk: a Brassó közeli aljegyző fia és az enyedi zsidó kereskedő lánya. Lehetne e könyv romantikus példázat, de nem az. Hőseink első találkozásának emlékét kiradírozza az összeomlás, az új időszámításban mellékesen, véletlenszerűen sodródnak megint egymás mellé. Az igazi nagy, szenvedélyes találkozás a tudásra és hasznos működésre szomjas lelkeké Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejlődés igézetével” – írja a kiadó a szerző napjainkig már négy kiadást megért, Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben című könyvéről.

Ebből a regényből részlet: http://www.kalligram.com/data/kniha_file_330_TOMPA_Fejtol_s_labtol_reszlet.pdf

*

Györe Balázs (1951, Budapest): író, költő. 1976-ban diplomázik az ELTE magyar–orosz szakán, egy évig tanít, majd három évig filmtárvezető és könyvtáros. 1979 és 1981 között zenés irodalmi koncertekkel lép fel, 1980 óta szabadfoglalkozású író. A Fölös Példány csoport, a Lélegzet-csoport, az Örley-kör és a Szépírók Társasága alapító tagja. 1985-ben a József Attila kör titkára és a JAK műfordítás-füzetek egyik alapító szerkesztője. A 84-es kijárat és az Újhold-Évkönyvek egyik szerkesztője. Négy éven át (2001–2005) az Élet és Irodalomban, Városképek rovatcímmel, havi rendszerességgel szemlézte a főváros életét.
A Litera.hu portál írja a József Attila- és Pro Literatura-díjas szerzőről:
Az 1970-es években megalapozott, új magyar irodalmi poétikák egyik legeredetibb képviselője. Könyveit az ún. valóságot, de inkább élettörténetet a lehető legrészletesebben rekonstruálni igyekvő írói figyelem szervezi. Munkái krízisprózák, a válság feltárása során egzisztenciális súllyal is bírnak. A Györe-írások a szó eredendő értelmében megrázóak és felkavaróak. Egyedül álló szerző: takarékos mozdulatok a papíron, monokróm kolorit. És az apák, anyák, feleségek és barátok felejthetetlen alakjai.
Az utóbbi években megjelent művei közül: Halottak apja (regény, 2003); Megszakítottam egy regényt (versek, 2004); Apám barátja (regény, 2006); Kölcsönlakás (versek, 2010); Barátaim, akik besúgóim is voltak (regény, 2012); Halálom után eltüzelni! (regény, 2015).

Részlet a Barátaim, akik besúgóim is voltak című könyvből: http://www.litera.hu/hirek/gyore_balazs_barataim_akik_besugok_is_voltak

A szerző két verse, ízelítőként:

vegyes páros

nem az első
hanem az utolsó emberpár
voltunk a teniszpályán
ahogy rámutatott
a zsebéből kikandikáló
zsebkendőjére
pontosabban
a nadrágjától
elütő színére
a csücskére a szigeten
felvitte vérnyomásom
nem kínálta fel
csak megmutatta
védtelenségét
a szemölcsömet
nézte a homlokomon
mit láttál
almafa ágacska
még a síneket is
felszedték utánunk
hogy semmi nyomunk
ne maradjon

álmomban meztelenül bolyongok

csigák és csikkek a megállóban
valaha trabantommal parkoltam itt
a róka fél pár női cipőt cipelt a kertbe
ökörnyál csillog az ablak előtt
bővítik az óvodát
forog a malterkeverő
minden nap új gesztenyét
szedek fel a földről
és szorongatom másnapig
telefonom helyett
a róka a földbe túr
ceruza és gesztenye jelképeim
dobjátok majd utánam
gyülekeznek a pókok a lakásban

*

Krusovszky Dénes (1982, Debrecen): költő, kritikus, szerkesztő, műfordító. Középiskolásként 1998 és 2000 között háromszor nyert arany oklevelet vers kategóriában a sárvári Diákírók és Diákköltők Országos Versenyén. Egyetemi tanulmányait 2000-ben kezdte meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon, majd 2003-tól összehasonlító irodalomtudomány, 2004-től pedig esztétika szakon is a kar hallgatója volt. Alapító tagja 2005 és 2009 között a Telep Csoportnak, majd a Puskin Utca, az Ex Symposion folyóirat és a József Attila Kör Világirodalmi Sorozatának szerkesztője. 2014-től alapító főszerkesztője a Versum című, költészettel és műfordítással foglalkozó online világirodalmi folyóiratnak.
Művei: Az összes nevem (versek, 2006); Elromlani milyen (versek, 2009); A felesleges part (versek, 2011); Mindenhol ott vagyok (gyermekversek, 2013); A fiúk országa (novellák, 2014); Kíméletlen szentimentalizmus (esszék, kritikák, 2014); Elégiazaj (versek, 2015). Szakmai elismerései közül: Junior Prima díj (magyar irodalom, 2008), Artisjus-díj (2010); József Attila-díj (2012).

Részlet A fiúk országa című kötetből: http://konyves.blog.hu/2014/07/17/krusovszky_denes_a_fiuk_orszaga_reszlet

Ízelítő a szerző lírájából:

Nem áll meg

(1)
Hozzád már nem tudok beszélni,
ebben a fémes sötétben, nézek ki
inkább bármi másra, de beszélni,

azt már nem tudok, és kihajolni
sem, a bordák közül, tapogatni csak,
milyen érzékeny ez a hideg ablakrács.

(2)
Belül meg a hirtelen rajzás,
nem tudom megállítani,
ahogy jönnek elő, padlórésből,
szekrény alól, még nincs
tavasz sem, de már mindenhol
ők mozognak, a hangyák,
ezt egy természetfilmben láttam,
percek alatt csontig lerágtak valamit,
de akkor már nem ismertem fel.

(3)
Vagy mégis, sétálni inkább,
megkeresni a legegyszerűbb
helyet, egy raktáráruház,
egy szerelőcsarnok mögött
kit zavar, hogy ilyen
hangosan zörgök.

(4)
Ahogy egy régi fénykép előkerül,
eszembe jutsz, a legváratlanabb
helyről mindig, kempingszékek
a tisztás szélén, egy fa hideg
árnyéka rajtuk, mintha nem is
számítana, az erőlködés,
mikor mosolyogni próbál
két kiszáradt koponya.

(5)
De egész éjjel jár fölöttem valaki,
biztosan nő, gondolom, mégsem
tudom kitalálni, mit csinál. Fekszem
az ágyban, a kopogását hallgatom.

(6)
Nem áll meg, nem mozdulok.

*

Papp Sándor Zsigmond (1972, Radóc, Suceava megye): író, újságíró. Szatmárnémetiben érettségizik, 1995-ben a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban diplomázik, majd a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem történelem–filozófia karának filozófia szakát végzi el 2001-ben. Dolgozott a Krónika, az Erdélyi Riport, A Hét, a Filmtett szerkesztőségében, jelenleg Budapesten él, az utóbbi években több napilapban, folyóiratban és portálon (Népszabadság, Erdélyi Riport, Új Magyar Szó stb.) közöl(t) kulturális-irodalmi tárgyú cikkeket, publicisztikát, kritikát.
Kötetei közül: 72-es blues (novellák, 1995); ahonnan a város (novellák, 1998); Az éjfekete bozót (novellák, 2005); Semmi kis életek (regény, 2011); A Jóisten megvakul (novellák, 2014). Szakmai elismerései közül: a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának debütdíja (1997), Látó-nívódíj próza kategóriában (2001), Artisjus irodalmi díj (2012).
Szerzői oldala a Transindex Adatbankjában: http://pappsandorzsigmond.adatbank.transindex.ro/

Legutóbbi novelláskötetéről ez áll a kiadó honlapján: „A kötetben olvasható tizenhat novella mindegyikében különös, megmagyarázhatatlan események történnek a szereplőkkel. Kisebb-nagyobb bűnök áldozatai és elkövetői ők. Egy asszonyt a férje Krisztus-pózban szegel fel a falra, egy másik feleséget megmérgeznek, kétségbeesett kései elégtételként elcsattan néhány pofon, egy könyvelő hulláját a lépcsőházban találják meg a lakók, s nem kevesen esnek áldozatul féltékenységből elkövetett gyilkosságnak.
A történetek azonban nem feltétlenül szolgálnak az elkövetett bűnök maradéktalan felderítésével, olykor még a bűnös kiléte is homályban marad. A hol drámai, hol groteszk események hátterében megbújó rejtély megoldása a novellák világába merészkedő olvasóra hárul. A közelebbről meg nem határozott, Európa keleti felére nyomasztóan emlékeztető helyszínek, a saját szenvedélyeik és kilátástalanságuk foglyaként kis közösségekben alkalmazkodni igyekvő szereplők mind ismerősek számunkra. A szerző csapdát állít, amikor olyan könnyedséggel és gazdag elbeszélői nyelven mesél a nyugtalan lelkek lakta titokzatos vidékekről, magányos bérházakról. Ebből a világból nincs menekülés, bűnösök és áldozatok egyként ott kísértenek a megsebzett tájban – és az olvasó is elveszti ártatlanságát.”

0
0
0
s2smodern

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2019 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

Kövess minket:

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.
További információk Elfogadom Elutasítom