2016. április 15 – 20.
A 25. Szent György Napok kultúrhetének irodalmi kinálata.
Jégkorszak és vulkánok – Térey János szerzői estje Sepsiszentgyörgyön
2016. április 15., péntek, 20 óra, Tein kávé- és teaházban
A fenti címmel kerül sor Térey János magyarországi író, költő, műfordító erdélyi fellépéseire, így Sepsiszentgyörgyön is, 2016. április 15-én, pénteken 20 órától a Tein kávé- és teaházban, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében.
Jeles meghívottunk a nyakas kálvinisták városában, Debrecenben született 1970-ben. Mesterségében minden téren újító: nyolc verseskötet, egy novelláskötet, két filmforgatókönyv, három verses regény, két drámaciklus szerzője (A Nibelung-lakópark, Magyar trilógia). Utóbbi középső darabja a Radnóti Színházban négy éven át játszott Asztalizene. Számos világirodalmi klasszikus dráma fordítója.
Egyik legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény. Több díj, többek között a József Attila-díj, az Év Könyve-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje és Babérkoszorú Díja, a Székely Bicskarend kitüntetettje. 2011-ben Jeremiás, avagy Isten hidege című műve lett az év legjobb új magyar drámája a színikritikusok szerint.
Utóbbi alkotásaiban az újmagyar középréteg alakjait és színtereit járja körül. Protokoll című verses regényének dramatizált változatát szintén a Radnóti Színház tűzte műsorára. Teremtés vagy sem című esszékötete után a tavaly megjelent, A Legkisebb Jégkorszak című könyve korántsem utopisztikus látomás, hanem képtelenül valóságos korrajz a közeli múltunkról, jelenünkről és egy elképzelt jövőről – Térey János verses epikájának nagylélegzetű, összegző alkotása, az európai apokalipszis hótól és jégtől szikrázó költészete.
Vendégünk beszélgetőtársa Murányi Sándor Olivér író, házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
A körút többi állomása: 2016. április 14-e, csütörtök, 20 óra, G. Café, Székelyudvarhely; 2016. április 16-a, szombat, 18 óra, Kézdivásárhely, Vigadó Galéria (házigazda: Fekete Vince költő).
A rendezvény társszervezői és támogatói a Szépírók Társasága, a G. Kulturális Egyesület, a Gondűző Étterem és Szálloda, a Tein Teahouse, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Vigadó Művelődési Ház.
A szerző kötetei a helyszíneken kedvezményesen megvásárolhatók, dedikálásra van lehetőség.
|
|
|
|
|
|
Városnapi Irodalmi Akadémia Kiss Noémivel és Bartis Attilával
Kis Nóémi – 2016. április 17., vasárnap, 18 óra, Bod Péter Megyei Könyvtár
Bartis Attila – 2016. április 18., hétfő, 17.30 óra Bod Péter Megyei Könyvtár
Az idei, 25. Szent György Napok kultúrhetére, az Irodalmi Akadémia című közönségtalálkozó-sorozat vendégeiként érkeznek Sepsiszentgyörgyre Kiss Noémi és Bartis Attila magyarországi írók.
A Szépírók Társaságának támogatásával is létrejövő közönségtalálkozók helyszíne könyvtárunk Gábor Áron Terme, időpontja: 2016. április 17-e, vasárnap, 18 óra (Kiss Noémi), 2016. április 18-a, hétfő, 17,30 óra (Bartis Attila).
Meghívottainkkal, két irodalmi est keretében, a budapesti Magvető Kiadó szerkesztője, Szegő János kritikus beszélget műveik magánéleti jellegéről, arról, hogy miképpen szüremlik be saját, személyes érdeklődésük az elbeszélőik személyiségébe, de arról is, hogy mit jelent napjainkban kelet-európai szerzőnek lenni – illetve minden más témáról, ami közben felmerül.
Kiss Noémi (1974, Gödöllő) könyvei, az eredeti kiadások mellett, angolul és a közép-kelet európai nyelvek majdnem mindegyikén megjelentek. Az Ikeranya (2013, Libri) a szülés és a születés lehetőségéről és különösségéről szól: magzatpróza. Legutóbbi regénye, a Sovány angyalok (2015, Magvető) Lívia visszaemlékezés-története a magán- és kollektív élet lemondásairól, töréseiről és változásairól, többek közt arról, hogy miért nem vállaltak gyereket, mit hozott a rendszerváltás, illetve milyen megélni az elválást.
Sovány angyalok (Magvető, 2015) - részlet
„Francba, pisilnem kell. Szélsebesen kirohanok a mosdóba. Lehajtom a vécé karimáját, ráülök, és a tenyerembe temetem az arcom. Inkább percekig szagolom a lefolyóba öntött hipót, ami a reggeli takarítás után orrfacsaró. Egy hirtelen mozdulattal kitárja a nővér az ajtót, nem szól, kiviszi a szemetet. Nővérke, engem be ne áruljon a konyhán, hogy nem ittam meg a cukros teát, mert öngyilkos leszek.”
Bartis Attila (1968, Marosvásárhely) többszörösen díjazott, több nyelvre fordított prózaíró és fotógráfus. A nyugalom (2001, Magvető) című, nagy sikerű regényéből Alföldi Róbert készített filmet, idén márciusban pedig Radu Afrim rendező állította színpadra a marosvásárhelyi színházban. Legutóbbi regénye, A vége (2015, Magvető) egy fotógráfus története, és „mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon” – írja róla Kemény István.
A vége (Magvető, 2015) - részlet
„Megkérdeztem, ki volt az a férfi. Mondta, hogy a férje. Most válnak.
És közben a Ligetben szeretkeztek?
Mint látod, már nem. De most ne beszéljünk erről. Tényleg fáradt vagyok.
Rendben. Ha gondolod, a földön alszom.
Ha gondolnám, most nem feküdnék ebben az ágyban.
Melléfeküdtem, átölelt. Most nem fogunk szeretkezni, mondta.
Tudom, mondtam.
Akkor jó. Akkor nagyon jó.”
Tilos az Á avagy mire gondolt az író?
Kemény Zsófi (1994, Budapest – költő, író, slammer)
2016. április 19., kedd, 10 óra, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, díszterem
Laboda Kornél (1984, Siklós – író, dramaturg, rendező, dalszövegíró)
2016. április 19., kedd, 12 óra, Plugor Sándor Művészeti Líceum, díszterem
Nényei Pál (1974, Budapest – drámaíró, tanár)
2016. április 20., szerda, 12 óra, Székely Mikó Kollégium, díszterem
Az irodalmi események általában a felnőtteknek szólnak, középiskolások ritkán jutnak olyan kortárs magyar szerzők könyveihez, akik aktuális problémáikról és témáikról írnak igényesen. Péczely Dóra irodalomkritikus olyan magyarországi könyvsorozatot szerkeszt, Tilos az Á Könyvek címmel, amely meghódította a fiatalokat. Az utóbbi évek során ebben megjelenő népszerű ifjú szerzők a célközönség több rétegét megszólítják fiús, lányos, gondolkodós, álmodozós, sci-fi, szerelmes könyveikkel. Közülük hárman eljönnek a 25. Szent György Napok kultúrhete keretében, a Szépírók Társaságának támogatása révén is, egy-egy rendhagyó irodalomórára, sepsiszentgyörgyi középiskolákba. Beszélgetőtársuk: Péczely Dóra.
Kemény Zsófi: Én még sosem (regény, 2014) - részlet
Mikor rendesen fázni kezdtünk, pia ide vagy oda, bementünk, és elkezdtük kiválasztani a lányokat, akik potenciális partnerek voltak az estére. Nem mintha kerestünk volna ilyet tényleg, de nézelődni csak szabad! Toma persze húzta a száját mindenkire. Imádtam. Ott volt például a Réka, aki épp egy sötét szobából jött ki, és aki attól függetlenül, hogy egyrészt nekem már megvolt még egy éve talán, másrészt számos más embernek is, harmadrészt leszbikus, szerintem egész jó nő. Tomát nem érdekelte, én viszont nyilván megszólítottam, ahogy mindenkit meg szoktam, ha nem igénylik is.
Laboda Kornél: MátéPONTindul (regény, 2015) - részlet
Valahogy nincs kedvem erőltetni az agyamat, hogy rájöjjek, hol vagyok. Hasztalanul próbálkozom a memóriával. Az utolsó emlékképem az, hogy Médi a szemembe néz, mikor a vécére indulok egy kocsmában, amiről már akkor sem tudtam, hogy mi a neve. Ez az emlék mint sziget emelkedik ki a homályzónából, ami jelenleg a közelmúltam. Egyébként semmi.
Oké, először tudjuk meg, hol vagyunk és hány óra, és aztán azt, hogy hogy kerültünk ide!
Nényei Pál: Az irodalom visszavág 1. – Léda tojásaitól az Aranyszamárig (rendhagyó irodalomtörténet, 2016) - részlet
Igazak-e a mítoszok? Megtörténtek a mesék?
Ez a legnagyobb titkok egyike. Sohasem fogjuk megtudni, mi az oka például annak, hogy több ezer (!) vízözönmítoszt ismerünk! A legkülönfélébb népek mitológiájában megvan ugyanaz a motívum: az emberek gonoszsága miatt az istenek vagy az Isten vízzel árasztotta el a földet. Eszerint TÉNYLEG volt vízözön? Vagy ez is csak egy amolyan csalafintán értelmezendő, ügyesen olvasandó történet, egy vándormotívum, ami igazából MÁSRÓL szól, nem a vízözönről?
De ha a vízözön TÉNYLEG megtörtént, akkor létezett Zeusz is? Meg a Fehérlófia? Meg Hófehérke?
Búfaló Bill és a Lila Gorilla – Vidám felolvasás virgonc gyermekversekből
2016. április 29., kedd, 13 óra, Bod Péter Megyei Könyvtár
Az idei Szent György Napok kulturális programjába illeszkedő, a Szépírók Társaságának támogatásával könyvtárunk Gábor Áron termében kedden, 2016. április 19-én 13 órától létrejövő rendezvény magyarországi író, költő meghívottjai, Győrei Zsolt, Havasi Attila és Jeney Zoltán (utóbbi a Rév Fülöp-regények népszerű írójaként is) ismert szerzői a magyar gyermekirodalomnak, többek közt a Tejbegríz című antológiában is jelen vannak verseikkel.
Verses alkotásaik közös jellemzője a sajátos, vérbő humor, a nagyfokú zeneiség és az eleven ritmus, valamint a találó szójátékok gyakorisága a sorokban. A találkozás és a beszélgetés velük, valamint közös felolvasásuk 8–9 éves és ennél nagyobb diákok számára igazi irodalmi élményt jelenthet, verseik a felnőttek, pedagógusok számára is valódi szövegcsemegét képezhetnek.
Ízelítő meghívottaink gyermekverseiből, amelyekhez hasonlókat rendezvényünkön felolvasnak majd, alább, nevükre kattintva érhető el.
Győrei Zsolt: http://meseutca.hu/2011/10/18/szoros-szalas-bajusz-balint/
Havasi Attila: http://navigator.cerkabella.hu/szerzok/havasi_attila.pdf
Jeney Zoltán: http://www.barkaonline.hu/primer-primor/4833-jeney-zoltan-gyerekversei
A monyók birodalmában - Gergely Edó könyvbemutatója
2016. április 20., szerda, 13 óra, Bod Péter Megyei Könyvtár
Újabb monyókalandok várják Gergely Edó olvasóit: a 2012-ben megjelent Monyómesék sikere után folytatódik a két párhuzamos világban játszódó történet. Az emberekkel egy fedél alatt élő, különös lények, a monyók – akik többnyire láthatatlanok vagy elképzelhetetlenül aprók – életét egy nyár során követhetjük végig az új, Monyónyár című meseregényben (Koinónia, 2015).
A könyv sepsiszentgyörgyi bemutatójára, a szerzővel közönségtalálkozóra 2016. április 20-án, szerdán 13 órakor kerül sor a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.
Meghívottunk beszélgetőtársai: Nagy Enikő és Prezsmer Boglárka.
Az idei Szent György Napok kultúrhetének programjába illeszkedő rendezvény házigazdája: Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
Gergely Edó Olthévízen született 1978. április 11-én. Szülőfalujában, valamint Sepsiszentgyörgyön, Bukarestben, Debrecenben, Eurajokiban, Savonlinnaban és Helsinkiben tanult. Tanított Olthévízen és Helsinkiben, általános iskolákban, 2004 és 2008 között pedig a Bukaresti Tudományegyetemen, a Hungarológia Tanszéken finn nyelvet oktatott, harmadik, választható nyelvként. Egy tanévet a kolozsvári Waldorf Iskolában is tanított magyar nyelvet és irodalmat.
Első szépirodalmi írásai az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyamban, illetve a Romániai Magyar Szó Színkép című kulturális mellékletében jelentek meg. Közölt továbbá cikkeket, esszéket, meséket az Irodalmi Jelenben, a Magyar Közoktatásban, a Magyar Ligetben, a Napszigetben, a Korunkban, a Krónikában, a Napsugárban és a Szivárványban. A Cimbora ifjúsági folyóiratban saját rovata van, Edóságok címmel. A Transindexen a Holt költők rovat egyik rendszeres közlője volt 2013 februárjáig. 2010 júliusa óta a Vasárnap című katolikus újság havi meserovatába is ír.
2012-ben a kolozsvári Koinónia Könyvkiadónál jelent meg első önálló gyermekkönyve Monyómesék címmel. Az Ábel Kiadó 2013-ban jelentette meg második meséskönyvét Mese az élet virágáról címmel, majd 2014-ben Macska bazsalikommal című publicisztikakötetét. Legutóbbi könyve, a Monyónyár 2015 novemberében a Koinónia Kiadó gondozásában jelent meg.
Díjai: 2006 – Finnagora kortárs finn műfordítói verseny különdíja; 2013 – Aranyvackor, Koinónia Különdíj, Nimród és Napos című meséjéért (illusztrátor társa: Moldován Mária).
Lucian Dan Teodorovici – Beszélgetőtársa: Dan Ţăranu író, irodalomkritikus
2016. április 20., szerda, 18 óra, Tein tea- és kávéház
Lucian Dan Teodorovici (1975, Radóc): az új román prózaíró-nemzedék markáns képviselője, műveit számos európai nyelvre lefordították. Magyarul A bábmester börtönévei címmel jelent meg a nevét széles körben ismertté tevő, Matei Brunul című regénye, az első szépirodalmi mű, amely kísérletet tesz az egykori román büntetésvégrehajtás ábrázolására. Drámaíróként és irodalmi szerkesztőként (a jászvásári Polirom Kiadó munkatársaként) is jelentős a tevékenysége. Magyarul még Circul nostru vă prezintă: című prózakötete is olvasható, Cirkuszunk bemutatja: címmel (2009).
Daniel Bănulescu – Beszélgetőtársa: Demény Péter író, műfordító
2016. április 21., csütörtök, 18 óra, Tein tea- és kávéház
Daniel Bănulescu (1960, Bukarest): sajátos (ön)iróniájú, komplex vonalvezetésű próza szerzője, a kortárs román irodalomban különleges színt jelentő regényei közül a Te pup în fund, conducător iubit! jelent meg magyarul, Csókolom a segged, szeretett vezérünk! címmel. Ennek ismertetőjéből: „Kevés könyv képes a közhelyeket kikerülve beszélni a diktatúrákról, Daniel Bănulescu azonban nemcsak jól teljesíti a feladatot, de a legjobb módszert választja a Ceauşescu-rezsim lefestéséhez: a nevetést. Politikai-társadalmi szatírájának titka, hogy a fantasztikumot, a paródiát, a groteszket és az abszurdot tökéletes arányban keveri a realizmussal. (…) Daniel Bănulescu olyan, akár egy balkáni Bulgakov, aki a térség kisszerűsége miatt nem tud olyan metafizikai dimenziót adni a regényének, mint A Mester és Margarita írója szintén író főhőse elveszett kézirata révén: az ő beszélő labradorja korántsem a Sátán, csupán egy megalomán államfő kutyajelmezbe bújt tartozéka. Ebben a világban még a fantasztikum is hiába rugaszkodna el a valóságtól – ez azonban, félreértés ne essék, nem hiányosság, hanem írói bravúr, a szűk horizontok pontos irodalmi megformálása.” Magyarul megjelent Cine a câştigat Războiul Mondial al Religiilor? című drámakötete is, Ki nyerte meg a vallások világháborúját? címmel, 2015-ben.
