2016. május 7. | Helyszín: Bod Péter Megyei Könyvtár

Szombaton, május 7-én tartották Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében A székelység története – Kádár Gyula Emlékverseny döntőjét, melybe tizenegy csapat jutott be az első fordulót követően.

Keresztes László ötletgazda, a kezdeményező Székely Mikó Kollégium Alapítvány alelnöke és Incze Sándor nyugalmazott református lelkipásztor, volt esperes, az alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a zsűri elnöke a verseny a névadója Kádár Gyula (1953–2015) illyefalvi-sepsiszentgyörgyi történész alakját és munkásságát elevenítette fel.

Az eredményhirdetésre és díjazásra ugyanaznap a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében került sor. Keresztes László, a főszervező Pénzes Loránd, a Székely Mikó Kollégium történelemtanára, valamint a zsűri tagjai – Bogyó Attila történelem szakos tanár, Cserey Zoltán történész és Szekeres Attila István heraldikus – értékelték a vetélkedőt. Minden résztvevőt megdicsértek, de rangsort kellett állítani: első a zágoni Székely hármas, második a vajdasági Adáról érkezett Szövetségesek, harmadik a Maros megyei Backamadarast képviselő Kiss Gegely csapat.

Dr. Szekeres Attila István, a zsűri elnöke

Kádár Gyula
(1953–2015)

Történész, újságíró, lapszerkesztő és lapkiadó. Végzettsége alapján történelem szakos tanár.

Sepsiszentgyörgyön született 1953. február 18-án. Családja illyefalvi, anyai ágon aldobolyi eredetű. Az első hat osztályt Illyefalván végezte, majd tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban folytatta, ahol tehetségére Könczey Anna magyar szakos tanárnő figyelt fel. Az egyetemet Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végezte. Példaképei Imreh István és Demény Lajos.

Történelemtanárként oktatott Maksán, Dálnokon, Székelyszáldoboson, Alsó- és Felsőcsernátonban, Lisznyóban, Uzonban, Sepsibodokon, a sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági Szakközépiskolában, 1986-tól a Székely Mikó Kollégiumban. Az 1980-as évek elején a lisznyói iskola körzeti igazgatója, 1991–1996 között Kovászna megye történelem szakos tanfelügyelője volt. E minőségben a Háromszék az én hazám című helytörténeti vetélkedők sorozatával, módszertani kiadványokkal, és a magyarság történetének iskolai oktatásba való bevitelével járult hozzá a nemzeti öntudat alakításához.
Ú
Írói pályafutását tizedikes diákként kezdte. 1970 nyarán megírta szülőfaluja történetét, Illyefalva monográfiáját, majd 1971-től kezdve rendszeresen közölt néprajzi, történelmi, kulturális jellegű írásokat a Megyei Tükörben. A lap által meghirdetett Újságíró- az Olvasó néven meghirdetett verseny első díjasa az ifjúsági csoportban. A Mikó Kollégium diáklapjának, a Gyökereknek szerkesztője, több cikk szerzője. E kezdeti indítás után, a következő évtizedekben rendszeresen közölt a különböző lapokban, elsősorban a Megyei Tükörben, majd a Brassói Lapokban, az Előrében, a Művelődésben, a budapesti Magyarok Lapjában, a Budapest Hangjában, a Háromszékben, a Székely Hírmondóban, az Európai Időben, a Magyar Szóban, az Új Időkben, a Tik-takban és máshol. 1996-ban saját folyóiratot indított Történelmünk címen, amely 1998-ban felvette a Történelmi Magazin nevet.

A népszerűsítő jellegű írások mellett nagyszámú szaktanulmányt is közölt. A diktatúra felszámolása után kisebb-nagyobb kiadványokkal járult hozzá az erdélyi magyar diákok magyar történelmi ismereteinek bővítéséhez. A háromkötetes magyarságtörténetét Péter Sándor szerkesztésében és kiadásában jelentette meg 1991-ben.

- Adalékok a romániai magyarság történetéhez I
- A romániai magyarság rövid története II. és III.

Ezek teljes terjedelmét közzétette a Romániai Magyar Szó is. E kiadványok közel egy évtizedig segédkönyvként forogtak közkézen. E kezdet után több könyvet kiad.
- Váraink a századok sodrában (1992)
- Erdély és Háromszék népének szabadságharca 1848–1849 (1993, 1994)
- Gál Dániel (1993)
- Mátyás, a legyőzhetetlen hadvezér (1993)
- A Fekete sereg (1993)
- Háromszék oktatási intézeteinek története (1994)
- A magyarok története a kezdetektől 1541-ig (1996)
- Tanulmányok Székelyföld történetéből (város, népesség, iskola) (1996).

Az említettekhez hasonlóan saját kiadásban több történelmi jellegű fogalomtár látott napvilágot, amelyek több kiadást értek meg. Az ókor, középkor és jelenkor történelmi fogalmainak, kifejezéseinek ismertetése révén a diákok olyan kiadványokhoz jutottak hozzá, amelyek az adott időszakban hiánypótlónak bizonyultak:
- Történelmi fogalomtár V. osztályosoknak (1994)
- Történelmi fogalomtár V. és IX. osztályosoknak (1994, 1995)
- Történelmi fogalomtár VI. és X. osztályosoknak (1995)

1996-ban összpontosította energiáit: Történelmünk címmel folyóiratot indított, szerkesztett, adott ki.
1998-ban Történelmi Magazinra keresztelte át havi rendszerességgel megjelent folyóiratát. Egy cél vezérelte, az erdélyi magyar és székely közösség szolgálata. Igyekezett olvasóit rádöbbenteni arra, hogy a csak saját gyökereit ismerő közösség képes az őt megillető kollektív jogokat kiharcolni. A lap mindvégig hirdette, hogy nem szabad lemondanunk a minket megillető közösségi jogokról, a helyi, a kulturális és a területi autonómiáról, szabad teret biztosított a székely önkormányzati hagyományok, az évszázadokon át tartó székely önrendelkezés bemutatásának. A lapot anyagiak híján 2013-ban kénytelen volt beszüntetni. Fájó szívvel jegyezte meg, lemondott a lapról, de sürgősen hozzátette: a küzdelemről viszont nem. S a továbbiakban könyvei révén igyekezett a lap által kitűzött célt megvalósítani, továbbá a Háromszék állandó külső munkatársaként szolgálta nemzetét.

2010-ben könyvsorozatot indított:
- Székelyföld határán – 2010
- Székely hazát akarunk – 2011
- Múltunk kötelez  – 2012
- Sepsiszentgyörgy korai története és népessége – Székely vértanúk – 2013
- Prés alatt a magyarság (Nemzeti elnyomás Romániában) – 2013
- Gábor Áron életútja – 2014
- Szélkelyföld ostroma – 2015

2014-ben a Háromszék Vármegye Kiadónál megjelent Dózsa György című füzete.
Kádár Gyula társszerzője A székelység történetének, (2012), melyben két fejezetet jegyez:
- A székelyek letelepedése
- Az 184849-es forradalom és szabadságharc a Székelyföldön

Kádár Gyula volt az elnöke a Székely Mikó Kollégium Alapítványa által 2014–215-ben szervezett első székelységtörténeti vetélkedőt elbíráló zsűrinek.

Kádár Gyula 2015. október 13-án hunyt el Sepsiszentgyörgyön.
Október 16-án helyezték örök nyugalomra az illyefalvi vár tövében.

A történész, lapszerkesztő és pedagógus Kádár Gyula hitvallása: történelmünk, kultúránk ismerete nélkül nem maradhatunk meg őseink földjén, ezért fel kell vállalnunk egy olyan magyar értelmiség és ifjúság nevelését, amely képes lesz kiharcolni Románia területén mindazokat a közösségi jogokat, amelyek az őshonos erdélyi magyarságot megilletik.

Összeállította Szekeres Attila István