2017. május 17. | Helyszín: Művész Mozi
A Magyar filmtörténeti sorozat következő vetítése, az 1931-ben készült Hyppolit, a lakáj, című, első magyar hangosfilm, melyet 2017. május 17-én, szerdán 18 órától vetítik a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet 2016 januárjában elindított egy vetítés-sorozatot, amelyben a magyar filmtörténet gyöngyszemeit mutatja be a bukaresti filmszerető közönségnek, ezen sorozattal emlékezve meg arról, hogy 120 éve vetítették az első filmet Budapesten, illetve megnyílt az első mozi és nem utolsó sorban, hogy a Millenniumi Ünnepségek alkalmával készült el az első mozgókép Magyarországon.
Székely István filmje, a meggazdagodott kispolgárt és úrhatnám feleségét karikírozó óbudai életkép, a hangosfilmkorszak első nagy közönségsikere mozivirágkort indított el Magyarországon. A Hyppolit, a lakáj-ban alakult ki a magyar polgári komédia alaphangneme, mely harmincas évek filmgyártását jellemezte. Eiben István, a film operatőre megteremtette a magyar glamúr-filmstílust. Eisemann Mihály melankóliával átszőtt zenéje meghatározta az elkövetkezendő korszak filmzenei stílusát. A főszereplőktől az utolsó epizodistáig kiválóak voltak a színészek, a lakájt a Nemzeti Színház vezető színésze, Csortos Gyula, Schneidert az Operettszínház népszerű komikusa, Kabos Gyula alakította, aki később ügyetlenül csetlő-botló, mégis boldoguló kispolgár figuráival a magyar közönség kedvence lett. Ez volt Kabos Gyula első hangosfilmje. „Hát hagyom én magam?” – kérdezi dühösen és feleslegesen Kabos Gyula Schneider Mátyásként, a harmincas évek virágzó magyar vígjátékainak első darabjában, a Hyppolit, a lakáj-ban. Nem hiányzott a filmből a szerelmi szál és a magyar sztárrendszer hősszerelmes sztárja, Jávor Pál sem. Partnernőjét a Hyppolit stábjának egyetlen túlélője, a kellemes énekhangú fiatal színésznő, Fenyvessy Éva játszotta.
Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Szerencsére, mert így a Kabos-Csortos kettőssel lett ez a mű a magyar hangosfilm életképességének bizonyítéka és első tanújele, amelyből nemzedékek egész sora tanulhatta meg, hogy vajon mi is az a „magyar filmvígjáték”. A siker utánzásra ösztönözte a filmgyártókat, a Hyppolit, a lakáj számos későbbi film modellje lett, s a vígjáték vált az uralkodó filmműfajjá.
A filmet Albert Samek prágai filmkereskedő cége, a Sonor-film gyártotta.
A filmet román felirattal vetítik.
