Sepsiszentgyörgy | fotó: Toró Attila

04 sarajevo2017. május 23. | Helyszín: Helyszín: Művész Mozi

 

A magyar filmtörténeti sorozat, a korszak legjobb első világháborús témájú filmjével, Ráthonyi Ákos Sarajevó-jával folytatódik 2017. május 23-án, szerdán 18 órától a művész Moziban.

 

RathonyiAkos NemethRomolaA Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet 2016 januárjában elindított vetítés-sorozata folytatódik Sepsiszentgyörgyön is – május-júniusban minden szerdán vetítünk egy-egy magyar filmtörténeti remeket, ezen sorozattal emlékezve meg arról, hogy 120 éve vetítették az első filmet Budapesten, illetve megnyílt az első mozi és nem utolsó sorban, hogy a Millenniumi Ünnepségek alkalmával készült el az első mozgókép Magyarországon.

 

A magyar filmtörténeti sorozat, a korszak legjobb első világháborús témájú filmjével, Ráthonyi Ákos Sarajevó-jával folytatódik 2017. május 23-án, szerdán 18 órától a művész Moziban.


Az 1945 előtti filmgyártás egyik kakukktojása, hisz meglepően bátran és igényesen nyúl a kor meglehetősen kényes témájához: az I. világháború előtti Nagy-Magyarország rendkívül sokszínű, különböző népeinek forgatagával, feszültségeinek, előítéleteinek, gyanakvásainak bemutatásával.


A téma szempontjából is erős film: a háborús helyzet érdemi módon befolyásolja a magyar vőlegénye és a házasság előtti pillanatban megismert orosz festőművész szerelme között vergődő magyar nő sorsát. Vőlegénye előtti lebukását egyenesen az okozza, hogy szép és emlékezetes eseményként írja le a trónörökös látogatását. Az ünnepség helyett ugyanis új szerelmével töltötte a napot. A háború további eseményei, bevonulások, sebesülések, hadifogság, szöktetések mindvégig irányítják az alapvetően lélektani történetet.


A film formatudatosságát jelzi, hogy a film negatív szereplőjét mindig ferde gépállásban látjuk, sőt egy alkalommal, amikor belép egy jelenetbe, a kép fokozatosan elferdül. Ennél azonban jóval szofisztikáltabb beállításokat is tartalmaz a film, nem beszélve a számos ukrajnai külső felvételről. Epikus sodrású, a 19. századi orosz nagyregények világát és alakjait idéző, elmélyült lélekrajzú film a Sarajevo, amely a Café Moszkvával ellentétben nem kiált hollywoodi újrafeldolgozásért, mivel ő maga teljesíti be a melodráma műfajának legszigorúbb elvárásait.”

Gelencsér Gábor: Mesék a hátországból, Filmvilág 2014/8

 

Tasnády Fekete Maria 1940 kicsiA film érdekessége, hogy a filmbeli karakterek nemzetköziek, hisz Európa különböző népeit jelenítik meg, mégis mindenki magyarul beszél, és nyelvileg tökéletesen megértik egymást (a forgatókönyvíró és a rendező sem érezte szükségét annak, hogy a jobb jellemábrázolás érdekében a karakterek saját nyelvükön szólaljanak meg). A filmtörténészek tematikájában és világnézetében a Casablancához hasonlítják, és annak elődjeként emlegetik: a szerelmi háromszögben az elhagyott férfi segít a szerelmes párnak hazajutni.


A film kiemelkedő fontossága abban is rejlik, hogy nemcsak az 1940 előtti első világháborút megidéző vagy arról szóló egyik legjobb film, hanem a magyar filmtörténet egyik legjobb első világháborús filmje is. A második világháború után, olyan nagy volt annak a szörnyűségének a friss élménye és annyira messze meghaladta az emberi lelkekben hagyott traumát, hogy a filmes közegben többet nem foglalkoztak az első világháborúval.

 

A filmet román felirattal vetítik.

0
0
0
s2sdefault
Kövess minket:

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2022 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.