2017. június 25. | Helyszín: Székely Nemzeti Múzeum
A Székely Nemzeti Múzeumban már évtizedes hagyománnyá vált, hogy a nyári napfordulót különleges programokkal és éjfélig tartó ingyenes nyitvatartással ünnepeljük. Idén sem lesz ez másként, június 24-én, szombaton 18 órától 24 óráig várjuk az érdeklődőket rendhagyó tárlatvezetésekre, zenés-mesés-bábos „kuruttyra”, táncelőadásra, kézműves foglalkozásokra és filmvetítésre. Az idei esemény témáját időszakos kiállításunk, A székelykaputól a törülközőig című, Szinte Gábor (1855-1914) rajztanár, gyűjtő, fényképész, rajzoló hagyatékát bemutató tárlat ihlette: a hagyomány, értékőrzés és továbbörökítés témaköreit járjuk körül a különböző programpontok során.
18 órától a legfiatalabb korosztályt várjuk Várkonyi Eszter A legkisebb fiú című, Kántor Péter verseire összefűzött zenés-mesés-bábos interaktív gyerekelőadására (2-8 éves korig).
19 órától kezdődnek a múzeumkerti kézműves foglalkozások gyerekeknek: Szeles József restaurátorral székelykaput barkácsolhatnak a 10 évnél idősebbek, a fiatalabbak népi motívumokkal díszített lámpást vagy homokrajzot készíthetnek.
19 órától a főépületben Régi idők múzeuma címmel Sztáncsuj Sándor József régész tematikus tárlatvezetésére kerül sor.
20 órától Jelek, fejfák, sírkövek Székelyföldön címmel Kinda István néprajzos muzeológus vetítéssel egybekötött előadása és tárlatvezetése kezdődik.
21 órától Sántha Imre Géza művészettörténész vezet tárlatot Képzőművészet az alapkiállításokon témában.
22:00 Életünk a tánc, avagy családi ki mit tud (Sepsiszentgyörgy): Dezső Tibor Attila, református lelkész és családja, Mocsel Antal „Rémusz”, őrkői hagyományőrző és családja, valamint Tőkés Zsolt, néptáncoktató és családjának előadása kezdődik.
23.00 Filmvetítés a MuKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület szervezésében.
* * *
A legkisebb fiú
zenés-mesés-bábos kurutty Kántor Péter verseire
Interaktív gyerekelőadás 2-8 éves korig
„Fut az erdei ösvény, hegyen völgyön körözvény..." - de vajon mi történik a dombokon túl? A legkisebb fiú (nem, nem az öreg király fia, de még csak azé az egy boszorkáé sem, aki ül a padon és a dudáját olyan nagyon fújja) útnak indul, mert egy kissé magányosan érzi magát. Meglepetések sora várja és még nem is sejti, hogy az út végére már egyáltalán nem lesz egyedül. Nemcsak párt talál magának, hanem zenészeket is! Többek között téged!
Kántor Péter az egyik legrangosabb kortárs magyar költő, Budapesten él. Verseit összefűzve Várkonyi Eszter mesél és énekel, hegedül és kalimbál. Ütőhangszereken közreműködnek: a gyerekek.
Az előadás hossza: kb. 30 perc
* * *
Életünk a tánc, avagy családi ki mit tud!
A család az emberi társadalom legkisebb sejtje. Fontos feladata a gyermek lelki egyensúlyának megteremtése és megtartása.
A gyermek már magzat korában elkezdi tanulni ősei hagyatékát, születését követően pedig elsősorban szüleitől, nagyszüleitől tanul értékrendet, magaviseletet.
Ahhoz, hogy egy gyermek EGÉSZségesen nőjön fel, szükség van arra is, hogy megismerje saját ZENEi és TÁNCanyanyelvét. A zene és a tánc életének szerves részévé kell hogy váljon, hogy olyan természetesen használhassa, mint a beszédet. Meg kell éreznie, hogy ez nem csak színpadra való, hanem a hétköznapok és ünnepek velejárója is. Gyógyít, emel és összetart. Éppen ezért: ezt szeretni kell.
Előadásunkban három család tagjai vesznek részt:
Dezső Tibor Attila, református lelkész és családja,
Mocsel Antal „Rémusz”, őrkői hagyományőrző és családja,
valamint Tőkés Zsolt, néptáncoktató és családja.
A három család teljesen más életutat járt be, de egyvalami mégis összeköti őket: a népzene és a néptánc!
