Sepsiszentgyörgy | fotó: Toró Attila

Jelenkor_est-plakat2A pécsi Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat közönségtalálkozója a Költészet Napja környékén,a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében 2010. április 15-én, csütörtökön 18 órától.

 

 

 

Kukorelly Endre (1951, Budapest)

Kukorelly EndreKöltő, író, esszéíró, szerkesztő. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett, történelem-könyvtár szakon. Több kulturális folyóirat (fő)munkatársa, a színház világában is otthon van. Kreatív írást tanított a budapesti Képzőművészeti Egyetemen és a Magyar Íróakadémián, irodalomértelmezést a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolán, irodalom és társadalom viszonyáról adott elő a Miskolci Egyetemen. Számos irodalmi és kulturális díj, kitüntetés birtokosa, egyes művei angolul, németül, franciául, spanyolul, olaszul és románul is olvashatók. Könyvei közül: A valóság édessége (1984), A Memória-part (1990), Kedvenxc (1996), H.Ö.L.D.E.R.L.I.N. (1998), Samunadrág (2005), TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről (2003, 2004, 2007), Ezer és 3avagy a nőkben rejlő szív (2009).

"merülés bele a világba, a létezésbe, testies-lelkies-szellemies élvezetekbe, ez, ami faszcinál, tehát az ilyesmi, hogy sült csirke, sör, futballozni, tanítani, nőket bámulni, Wagnert hallgatni, belehatolni a tengerbe, most csak a legtestiesebbeket mondom, szóval ez a komoly, meg a Rammstein egyesülés, ilyen kb.-egy-ség, a létezés egy, nézni a csillagos eget augusztusban, az egy, és kompatibilis azzal, hogy az anyukám által sütött sajtoshúst benyomom, akkor én kompatibilis vagyok a jó istennel, ezzel az egésszel, ami van, és szevasz" (Mi a boldogság vagy mi - részlet)

 

Grecsó Krisztián (1976, Szegvár)

Grecsó KrisztiánKöltő, író, szerkesztő. A szegedi József Attila Tudományegyetem magyar szakán végzett. Békéscsabán a Bárka folyóirat szerkesztője volt, majd Budapestre költözött, ahol előbb a Nők Lapja vezető szerkesztője volt, jelenleg az Élet és Irodalom prózarovatát szerkeszti. Pletykaanyu című, nagy port kavart novelláskötete tette széles körben ismertté a nevét, azóta több szakmai elismeréssel ismerték el munkásságát (többek közt: Faludy-díj, 2002; Bródy Sándor-díj, 2002; Déry Tibor-díj, 2004). Kötetei: Vízjelek a honvágyról (versek, 1996); Angyalkacsinálás (versek, 1999); Caspar Hauser (versek, 2001); Pletykaanyu (novellák, 2001, 2002, 2006), Isten hozott (regény, 2005), Tánciskola (regény, 2008).

"... Vízjelek a honvágyról című első kötetemről a kutya sem írt (...). Ketten méltatták figyelemre, Kemény István és Vörös István, akik (...) elkezdték belehelyezni az én kis kötetemet a nagy folyamatokba, a népi kultúráról, a népi irodalom hagyományairól beszéltek. (...) Nem akartam én akkor se falusinak látszani, se az emlékeimmel azonosulni. A kötetre aztán Gérecz Attila-díjat kaptam, a barátaimmal ünnepeltünk. Négy Unicum után közölte velem a cimborám: tudod, büszkék vagyunk rád, hogy kitörtél közülünk. De azért úgy látjuk, te még írónak is paraszt maradtál. Röhögtünk rajta, szállóige lett. Azért vicces, mert igaz." (Részlet Károlyi Csaba interjújából)

 

Demény Péter (1972, Kolozsvár)

Demény PéterKöltő, író, műfordító, szerkesztő, publicista. 1995-ben diplomázott a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar-román szakán, ugyanott 1998-ban magiszteri diplomát szerzett. Sajtós tevékenysége mellett dolgozott a Kriterion Könyvkiadó és a Polis Könyvkiadó szerkesztőjeként, jelenleg a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője és tanít a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának Magyar Irodalomtudományi Tanszékén. Kötetei: Ikarus imája (versek, 1994); Bolyongás (versek, 1997); A menyét lábnyoma (esszék, 2003); Meghívó minden keddre (Papp Sándor Zsigmonddal közösen - publicisztika, 2005); Visszaforgatás (regény, 2006), A fél flakon (versek, 2007). Szakmai elismerései közül: a Romániai Írók Szövetségének debütdíja (1995), Méray-díj (2001), Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíj (2006).

"A felületes sportközvetítőhöz hasonlít az az olvasó/kritikus is, aki azt kérdezi, hogyan készül a mű, mi szükség volt erre vagy arra a formára, stílusra, szereplőre, szerkezeti összetevőre. Erre a legpontosabb válasz az lenne, semmi szükség nem volt rá. Folytatva a hasonlatot, egyetlen dolog volt eldöntve csupán: az, hogy délután háromtól fél ötig focizunk. A többi már inkább a labdán múlott, de néha még ő is csodálkozott rajta, hogy merre szállt." (Raul nagy helyzete - részlet)

 

Ágoston Zoltán (1966, Pincehely)

Ágoston ZoltánSzerkesztő, kritikus. 1990-ben diplomázott a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem magyar-esztétika szakán. Újságíróként dolgozott (A Helyzet, Esti Extra, Pécsi Tér), 1992-től a Jelenkor szerkesztője, 1999-től főszerkesztője. A magyarországi fiatal írók egyik szervezetének, a József Attila Körnek volt az elnöke 1997-től 2000-ig. Szakmai elismerései: Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1995), Soros irodalmi ösztöndíj (1999).

Az 1958-ban indult Jelenkor folyóiratot így jellemezte főszerkesztője a megjelenés 50. évfordulóján, 2008-ban: "A folyóirat a közép-európaiság egyik megtestesítője, s együttműködik a kelet-, dél-kelet-európai és a balkáni országok hasonló folyóirataival. A határon túli magyar területeken élő, a korábban kényszerből eltávozott, s külföldön élő magyar írók mellett szlovén, osztrák, horvát, szlovák, cseh, lengyel, bosnyák szerzők kapnak helyet a lapban. (...) a mérce a jó irodalom, mindegy, hogy az író hol él, hogyan él, milyen politikai nézeteket vall, a művek minősége a mérvadó, s ez a folyóirat valamennyi főszerkesztőjének, köztük a mostaninak közös értékrendje." (Kultúrpart / MTI)

Szervezők:
A Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja,
Bod Péter Megyei Könyvtár

 

 

 

0
0
0
s2sdefault
Kövess minket:

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2022 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.