Sepsiszentgyörgy, 2019. szeptemper 4. / fotó: Toró Atila

tuntetes december sepsiszentgyorgy 24

Sepsiszentgyörgy, 2014. november 29.

 

 tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01
 tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01
 tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01
 tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01
 tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01
 tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01
 tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01
 tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01
 tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01
 tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01  tuntetes december sepsiszentgyorgy 01
 tuntetes december sepsiszentgyorgy 01   

Fotó: © Toró Attila

 

A gyulafehérvári határozatok*
1918. december 1.

I. Erdély, a Bánság és Magyarország összes románjainak Nemzetgyűlése, amelybe meghatalmazott képviselőik 1918. november 18 (december 1-én) Gyulafehérvárott összegyűltek, kimondja ezeknek a románoknak és az általuk lakott területeknek egyesülését Romániával. A Nemzetgyűlés különösen kimondja a román Nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna folyók által határolt Bánságra.

II. A Nemzetgyűlés a fent felsorolt területek számára ideiglenes önkormányzatot tart fenn, az általános választójog alapján megválasztott Alkotmányozó Nemzetgyűlés összeüléséig.

III. Ezzel összefüggésben, az új román állam megalkotásának alapelveiül, a Nemzetgyűlés kimondja a következőket:

1. Teljes szabadság az összes együttlakó népek számára. Minden nép saját nyelvén, kebeléből való egyének által fogja művelni, kormányozni magát és törvénykezését ellátni; minden nép ama egyének számának arányában, akik alkotják, meg fogja kapni a jogot a Törvényhozó Testületekben és az ország kormányzásában való képviseletre.

2. Egyenlő jogok és a felekezeti önkormányzat teljes szabadsága az állam összes felekezetei számára.

3. A tiszta népuralomnak megvalósítása a közélet minden terén. Általános, közvetlen, egyenlő, titkos, községenkénti, aránylagos választójog a községi, megyei vagy törvényhozási képviselet számára, mindkét nem részére, a 21. életévtől kezdve.

4. Tökéletes sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadság; minden emberi gondolat szabad terjeszthetése.

5. Gyökeres agrárreform. Az összes birtokoknak, különösen a nagybirtokoknak összeírása meg fog történni.

Eme összeírásnak és ama jognak alapján, hogy a latifundiumok a szükséglet szerint kisebbíthetők, megszüntetvén a hitbizonyítványokat, lehetővé kell tenni a földmívesnek, hogy birtokot (szántót, legelőt, erdőt) szerezhessen, legalábbis annyit, amennyit ő és családja meg tudnak munkálni.

Ennek az agrárpolitikának vezető elve egyfelől a társadalmi kiegyenlítődés előmozdítása, másfelől a termelés fokozása.

6. Az ipari munkásoknak ugyanazokat a jogokat és előnyöket kell biztosítani, amelyekat a nyugat legelőrehaladottabb ipari államai törvénybe iktattak.

IV. A Nemzetgyűlés kifejezést ad ama óhajának, hogy a béketanácskozás valósítsa meg a szabad nemzetek közösségét oly módon, hogy a jog és szabadság a nagy és a kis nemzetek számára egyformán biztosíttassék, a jövőben pedig kiküszöbölje a háborút, mint a nemzetközi viszonylatok szabályozóját.

V. Az ebben a nemzetgyűlésben összegyűlt románok üdvözlik bukovinai testvéreiket, akik felszabadultak az osztrák-magyar monarchia igája alól s egyesültek az anyaországgal: Romániával.

VI. A nemzetgyűlés szeretettel és lelkesedéssel üdvözli az osztrák-magyar monarchiában eddig leigázott nemzetek szabadságát, név szerint a csehszlovák, az osztrák-magyar, a jugoszláv, a lengyel és a rutén nemzeteket és elhatározza, hogy ez az ő üdvözlete mindezen nemzetek tudomására hozassék.

VII. A Nemzetgyűlés alázattal hajlik meg ama derék románok emléke előtt, akik ebben a háborúban vérüket ontották eszményünk megvalósításáért, meghalván a román nemzet szabadságáért és egységéért.

VIII. A Nemzetgyűlés köszönetének és csodálatának ad kifejezést az összes szövetséges hatalmak előtt, amelyek a sok évtized óta a háborúra felkészült ellenség ellen nyakassággal vitt fényes harcok útján kimentették a civilizációt a barbárság körmeibôl.

IX. A román nemzet ügyeinek további vitelére elhatározza a Nemzetgyűlés egy román nagy nemzeti Tanács megalkotását, amelynek minden joga meglesz a román nemzet képviseletére bármikor és mindenütt a világ összes nemzeteivel szemben, valamint, hogy megtegye mindazon intézkedéseket, amelyeket a nemzet érdekében szükségeseknek fog találni.

* Magyar Kisebbség I. évf. 7. sz. 1922. december 1. (forrás: www.jakabbfy.ro)

 

0
0
0
s2smodern

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2019 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

Kövess minket:

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.
További információk Elfogadom Elutasítom