2013. április 15.

A napokban több helyen is nyilvánosságot látott Victor Ponta tanácsadójának, Frunda Györgynek a véleménye, miszerint a hivatalos épületekre csak akkor szabad kitűzni Székelyföld zászlaját, ha előzetesen erről határozatot hoz az illetékes önkormányzat. Ez a nyilvánvalóan valótlan álláspont arra a hamis jogértelmezésre alapszik, hogy csak az megengedett, amit valamilyen jogszabály kifejezetten engedélyez. Ezzel szemben egy jogállamban mindent szabad, amit valamilyen jogszabály nem tilt. Ennek szellemében tűzték ki Makfalva önkormányzati képviselői a polgármesteri hivatal épületére a székely zászlót, ami a polgármester feljelentése ellenére máig is ott lobog, minekutána az ügyészség megállapította, hogy egy történelmi közösség jelképe és kitűzése nem sért törvényt.

A Székely Szabadság Napja szervezőjeként köszönetemet szeretném kifejezni mindazoknak, akik hívásunkra eljöttek vasárnap délután a marosvásárhelyi Postarétre. A résztvevők igen magas száma azt mutatja, hogy a Székely Nép nem csak igényli Székelyföld autonómiáját, de annak is tudatában van, hogy azt nem lehet zárt ajtók mögött folytatott titkos tárgyalásokon kialkudni, hanem az igényt ki kell nyilvánítani és fenn kell tartani. Meg vagyok győződve arról, hogy a Postaréten, majd útban a városközpont felé újra és újra felzúgó, autonómiát követelő kiáltás hallható volt nem csak a környező lakásokban, de a kormányhivatalokban és számos európai kancellárián is. Bízom benne, hogy akik ott voltak a postaréti rendezvényen, azok mind hazaviszik annak legfontosabb üzenetét, s nemzeti ünnepünk alkalmából szerte Székelyföldön minden falu és város zúgni fog az autonómia követelésétől. Bízom benne, hogy nagyon sok helyen fel fogják olvasni a Marosvásárhelyen összegyűlt tüntetők által elfogadott beadványt Románia kormányához, hogy az minél szélesebb körben ismertté váljon és újabb megerősítést nyerjen.

Ma, 2013. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten, a Székely Nemzetgyűlések hagyományainak folytatásaként összegyűlt székelyek, valamint a velük szolidaritást vállaló erdélyi magyar közösségek képviselői kinyilvánítjuk: igényeljük Székelyföld területi autonómiáját!

Székelyföld területi autonómiája azt jelenti, hogy történelmi szülőföldjén a székely-magyar többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és saját érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Az autonóm régió az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.

A Székely Nemzeti Tanács felhívására 2013. március 10-én, vasárnap délután, Marosvásárhelyen, a Postaréten gyülekeznek a székelyföldi magyarok, hogy emlékezzenek a Habsburg monarchia által 1854-ben kivégzett Székely Vértanúkra, akik a Székely Nép szabadságáért szerveztek felkelést. A 159 évvel ezelőtti megtorlás a székely nép szabadságának vérbe fojtására irányult. A most vasárnapi megemlékezések arról is szólnak, hogy sem a kisebbségben élő európai népekről, sem Székelyföld magyar-ajkú lakosságáról soha többé ne lehessen részvétele nélkül és akarata ellenére dönteni. Ez utóbbi egyetlen lehetséges eszköze Székelyföld területi autonómiájának kivívása. A Romániában a közeljövőben tervezett közigazgatási „reform" súlyos fenyegetést jelent a székelyföldön élő, őshonos, magyar közösséget megillető kollektív, önigazgatási jogokra, ami ellen fel kell emelnünk a szavunkat.

Mit fog jelenteni Székelyföld számára az autonómia?
Bardócz-Miklsóvárszék Székely Tanács

A Székely Nemzeti Tanács tavaly decemberben kezdeményezte, hogy tegyük március tizedekét, a székely vértanúk emléknapját a székely szabadság napjává. Közel két hónap után az RMDSZ válasza így hangzik: A székely szabadságnak már van napja, és az március 15!

Szeretnénk leszögezni, hogy március 15. a magyar szabadság napja, s mint ilyet, a Székely Nemzeti Tanács évek óta megünnepli, így fogunk tenni az idén is. Székelyföld számára azonban a szabadságot - helyzetünkből adódóan – más intézményi keretek között tudjuk csak megélni, mint a Székelyföldön kívül élő magyarok. A szabadság intézményi kerete Magyarországon a magyar állam, itt Székelyföldön viszont a területi autonómia lehet.

Románia közigazgatási átszervezése egyre élesebben veti fel a kérdést, mi lesz Székelyföld jövője? Sajnos a közvélemény alakítói, - köztük vezető politikusok és a sajtó - nem állnak a helyzet magaslatán. A helyes kiindulási pont ugyanis nem az, hogy mit akar a kormány, vagy milyen alkalmi ötletekkel állnak elő a pártok tisztségviselői, hanem az, hogy mi az érintett közösség akarata. Székelyföld esetében az itt élő embereknek kell nyilatkozniuk, őszintén kifejezve azt, amire vágynak! Vannak és lesznek politikusok, akik arra próbálnak majd rábeszélni minket, aminek úgymond „realitása van". A dolog könnyebbik végét ragadnák meg, és saját komfortérzésüket helyeznék előtérbe, mondván: „Olyat kérjetek, amit könnyebben elérünk." Elfelejtik, és el akarják feledtetni, hogy Románia nemzetközi kötelezettségvállalásai, a hazai és a közösségi jog, de a nemzetközi jog is a közigazgatási határok megrajzolásánál az érintett közösségek akaratát tekinti irányadónak.

Egy hónapja hirdettük meg, egy hónapja szervezzük a Székely Szabadság Napját. Március tizedikén várhatóan sokan leszünk. Civil szervezetek, pártok, kis közösségek jelezték, hogy velünk együtt lépnek fel Székelyföld területi autonómiájáért.

Hiszem, hogy mindenki azt akarja, amit a szervezők: hittel, méltósággal, és a közösséget összetartó erővel emlékezni és tüntetni. Hiszem, hogy mindenki megértette, ezen a napon csakis a szabadságról, a székely nép autonómiatörekvéséről lehet szó és nem pártok, szervezetek, vagy ideológia csoportok üzeneteiről. Egyetlen zászló, Székelyföld aranysávos kék lobogója, sok száz és ezer példányban fogja hirdetni, egységesek vagyunk, és egyetlen célért gyűltünk össze.

2013. február hetedikén, Kolozsváron, az RMDSZ székházában fogadta Kelemen Hunor Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét. A megbeszélésre a Székely Nemzeti Tanács elnökének kérésére került sor.

A Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díjjal tünteti ki Pál-Antal Sándor történészt, levéltárost a Magyar Tudományos Akadémia tagját. Pál-Antal Sándor a székelyek történelmének fáradhatatlan kutatója, aki a székely önkormányzás történetének számos, eddig ismeretlen elemét tárta fel levéltári kutatásai során. Erről írt könyve, a Székely Önkormányzat-történet a székelység kollektív, nemzeti önismeretének egyik legfontosabb jelenkori forrása. Hiánypótlóak a székely városok történetére vonatkozó kutatásai és publikáció is. Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Nyárádszereda történetéről ma nem lehet beszélni Pál-Antal Sándor munkáinak ismerete nélkül. Egész munkássága a székely közösségi tudat megerősödését, a székely önismeret elmélyülését és ez által a székelység autonómiatörekvését szolgálja.

Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnökének,  Szatmárnémetiben, 2013. február 2-án, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület bővített közgyűlése tíz éves évfordulóján elhangzott beszédének szerkesztett változata.

Székelyföld területe egységes és feloszthatatlan!

A Székelyföldért Társaság - az Alaptörvény D. cikke alapján - határozottan felhívja az egységes magyar nemzet fennmaradásáért felelősséggel tartózó valamennyi civil és politikai szervezet figyelmét arra, hogy veszélybe került a történelmi Székelyföld területi egysége és a szülőföldjén jelentős többségben élő, őshonos székely-magyarság azon törekvése, hogy megmaradása és boldogulása érdekében kivívja Székelyföld területi önrendelkezését. A Székely Nemzeti Tanács népszavazásán Székelyföld 220.000 szavazópolgára mondott igent az autonómiára. Ezt egy demokratikus országban figyelmen kívül hagyni nem lehet. Ráadásul, a székely nép ezen jogos igényét nemzetközi dokumentumok és Románia uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségei is alátámasztják.

Garda Dezső igaza
- Állásfoglalás a hiteles autonómiaküzdelem védelmében -

Frunda Györgynek a Krónika november nyolcadikai számában megjelent kijelentéseivel kapcsolatban szeretnénk leszögezni a következőket:

A Székely Nemzeti Tanács először 2004 januárjában fordult országgyűlési képviselőkhöz azzal a kéréssel, hogy Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét terjesszék a parlament elé. Ekkor Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly országgyűlési képviselők vállalták a feladatot, és március elsején Románia parlamentje elé terjesztették a törvénytervezetet.

Izsák Balázs, Árus Zsolt és Dabis Attila a walesi kapcsolatépítés után skót politikusokkal tárgyalt folyó év november hetedikén Glasgowban és Edinburghban. A glasogowi városházán a város alpolgármesterét, Bailie Gerald Leonardot tájékoztatták a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indítandó polgári kezdeményezésről, arról, hogy európai önkormányzatok partneri támogatására számítanak. A jövőben a glasgowi önkormányzat elé fog kerülni a Székely Nemzeti Tanács fentiekre vonatkozó hivatalos kérése, az alpolgármester úr pedig támogatásáról biztosította a kezdeményezőket.

2012. november ötödikén Cadiffba érkezett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) három tagú küldöttsége. Izsák Balázs elnök, Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke és Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja a walesi parlamentben tárgyalt Leanne Wooddal, a Plaid Cymru (a walesi függetlenségi párt) elnökével, ezt követően pedig Robert Lloyd-Williams, a Walesi Gyűlés nemzetközi menedzserével. A küldöttség tagjai meghallgattak egy rövid összefoglalót a walesi devolucióról, majd ismertették Székelyföld helyzetét és a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Elmondták, hogy a székelység helyzete sok mindenben hasonlít a walesi népéhez, ezért nemzetközi síkon ésszerű lenne szövetségesekként fellépni. Ennek első lépése lehet a Székely Nemzeti Tanács által javasolt európai polgári kezdeményezés ügyében történő együttműködés. Az erre vonatkozó dokumentumokat átadták a Plaid Cymru elnökének, aki ígéretet tett arra, hogy tanulmányozzák a dokumentumokat és megfontolják a javaslatot.

Kérjük Codrin Munteanu, Kovászna megyei prefektus leváltását

- folyamodvány Románia kormányához -

Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa feljelentette Uzon polgármesterét, mert az önkormányzat épületére kitette a székely zászlót. A feljelentésben a prefektus úr a székely zászlót egy „nem létező entitás" szimbólumának nevezi, azt állítva, hogy a „székely zászló kitűzése éppen annyira törvénytelen, mint ha egy futballklub vagy autógyár zászlóját tennék ki a községházára."

2012. szeptember 25.

Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a bukaresti parlament felső háza második alkalommal is érdemi vita nélkül utasította el Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Egy jogállamban minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitatnak, s nem lesöprik az asztalról többségi gőggel. Máshol a parlament a demokratikus viták, az érvek és ellenérvek ütköztetésének színtere, nem az erőfitogtatásé. Ezzel a cselekedetükkel a román szenátorok csak azt bizonyítják, hogy nincsenek érdemi érveik, nyílt vitában nem tudnák megvédeni álláspontjukat.

Barcelonai látogatása második napján a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét dolgozószobájában fogadta Josep Rull i Andreu a kormányzó CDC főtitkárhelyettese, a katalán parlament titkára. Tájékoztatta a küldöttség tagjait a katalóniai helyzetről, illetve a távlatokról. Izsák Balázs, az SZNT elnöke ezúttal is hangsúlyozta: a székelyek támogatják a katalánok törekvését, a szabad és független katalán állam létrehozását, hiszen egy demokráciában a kifejezett népakaratnak érvényesülnie kell, és ezt Spanyolországnak is be kell látnia. Ezt követően Mireia Canais i Botines képviselőasszony bemutatta a vendégeknek a katalán parlament épületét, ismertette velük az intézmény történetét és működését.

Baszkföldi látogatása után Katalóniába érkezett a Székely Nemzeti Tanács Izsák Balázs elnök által vezetett négytagú küldöttsége, melynek tagjai Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár, a Székely Nemzeti Tanács elnökének tanácsadója és Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja. A legnagyobb katalán párt, a CDC (Convergència Democràtica de Catalunya) barcelonai székházában, szeptember 12-én szerdán, Víctor Terradellas i Maré, a párt nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára fogadta a székelyek követeit. Egymás kölcsönös tájékoztatása után az együttműködés távlatait vitatták meg, majd a vendégek részletesen ismertették az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó elképzelésüket. Víctor Terradellas i Maré ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy tanulmányozzák az átadott dokumentumokat, és döntenek az együttműködés formáiról.

A Baszk Nemzeti Párt (Euzko Alderdi Jeltzalea) meghívására Bilbaoba érkezett a Székely Nemzeti Tanács Izsák Balázs elnök által vezetett négy tagú küldöttsége. Kedden, szeptember 10-én a párt székházában Ińigo Urkullu elnök, illetve Ińaki Goikoetxeta és Aitor Olaizola, a vezetőtanács tagjai, valamint José Mari Etxebarria külkapcsolati koordinátor fogadta a vendégeket.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az előző évekhez hasonlóan, idén is elfogadta a szervezők meghívását, és részt vett a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott politikai fórumon. Tőkés László EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével közösen Magyarország és Közép-Európa megújul címmel értekezett. Az eseményt Németh Zsolt külügyi államtitkár, a diáktábor egyik alapítója moderálta.

Románia közigazgatási reformjának a helyi közösségek szolidaritására kell épülnie

Nyílt levél a Szövetségi Képviselők Tanácsának

Tisztelt Elnök Asszony!

Tisztelt Küldöttek!

Románia kormánya olyan közigazgatási tervet készül elfogadtatni a törvényhozással, amely ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és történelmi léptékű kihívást jelent egész közösségünk számára. A székelységnek történelme során mindig saját közigazgatási egységei voltak, amelyet még az 1968-as közigazgatási reform, a térséget az itt élő magyar többségű közösség hátrányára átalakító „megyésítés" sem szüntetett meg. A román kormány mostani régiós terveinek pusztán ürügye az uniós pénzalapok lehívásának állítólagos hatékonnyá tétele, a valódi indíték a székelységet egy olyan közigazgatási egységbe sorolni, ahol kisebbségbe kerülve kiszorul a saját közösségi életét meghatározó döntésekből.

2010. november 17-én a Székely Nemzeti Tanács Budapesten az Országház felsőházi termében ülésezett. Az ülés előtt a jelenlevő közel 300 küldött, a magyar Szent Korona előtt újította meg fogadalmát, mely szerint elkötelezi magát az önrendelkezés megvalósítása mellett.

Tegyük közösen láthatóvá Székelyföldet!

írjuk át Székelyföld jövőjét, írjuk át a szavazólapot!

Az elnökválasztás második fordulója olyan döntési helyzet elé állította Székelyföld lakóit, amely megosztja a székelységet, de továbbra sem kínál választ a többször, több módon is megfogalmazott közösségi igényre: legyen e régiónak olyan autonómiája, mely őt történelmi örökségéből adódóan megilleti, és az európai demokráciák sikeres gyakorlatát intézményesíti.