Sepsiszentgyörgy, 2019. jînius 28.

Lovas életképek és hagyományok HáromszékenA sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja szervezésében „Lovas életképek és hagyományok Háromszéken” címmel nyílik kiállítás hétfőn, 2019. július 22-én, 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban.

Az összeállítás a 2019-es Székely Vágtán rendezett kiállításon volt látható először, mely betekintést nyújt a Mikes Ménes évszázados hányatott történetébe az 1700 évektől az első világháborúig. Dr. Hecker Walter avatott összeállításában, valamint a háromszéki gazdák lovas életébe.

Házigazda: Marton Lichtfusz Katalin, a Lábasház kiállítótér szaktanácsadója.
A kiállítást megnyitja Szebeni Zsuzsa intézetvezető, a kiállítás kurátora.
Tervezés, grafikai kivitelezés: Szebeni-Szabó Róbert

Köszönet a Roy Chowdhury-Mikes családnak a Mikes ménes fotóiért, valamint Dr. Hecker Walter tanulmányáért.
Köszönet a Bod Péter Megyei Könyvtárnak a Mikes albumért, a Székely Nemzeti Múzeumnak a fotókért, valamint a lakosságnak az általuk hozott képekért (Nagy Zoltán, Major Andrea, Köpeczi Gúzs Sándor, Barabás Gyöngyi, Biró Miklós, Balogh Katalin).

A szervezők úgy gondolják, hogy a téma még nagyon sok lehetőséget rejt magában, ami hosszasabb gyűjtést igényel, így ezt a témát folyamatosan szeretnék bővíteni egészen a jövő évig.

 Ha van a családi fotóalbumban egy, akár a ló, akár a lovas szempontjából kihagyhatatlan képe, ne hezitáljon, mutassa meg a közösségnek!

„Lovas életképek és hagyományok Háromszéken” című kiállítás bővítéséhez kérik a segítséget a lakosságtól. Fekete–fehér fotókat várunak, 1950-es évekig készülteket. A képeket eredetiben kérjük egy scannelés erejéig kölcsönözni a Bod Péter Megyei Könyvtár első emeletére, a Balassi Intézet irodájába, vagy elektronikusan a balassisepsi [KUKAC] gmail [PONT] com címre, nagy felbontásban (minimum 600 dpi/TIF) az adományozó nevének feltüntetésével.

 

Néhány megkapó részlet a Mikes ménes történetéből:


„Gróf Mikes Ármin zabolai ménese.
A ménest gróf Mikes Ármin C. G. Wrangel. Ungarns Pferdezucht című 1896-ban Stuttgartban megjelent könyve szerint 1893-ban, báró Podmaniczky Gyula: Magyarország állami és magánménesei című 1905-ben megjelent könyve szerint 1895-ben alapította. A ménes helye Zabola, Háromszék vármegyében. A ménes alapítása gondosan kiválogatott 20 angol félvér kancával indult. Gróf Mikes Ármin ló iránti szenvedélyét és érzékét is elődeitől örökölte. Az induló kancák utódai közül csak a nyereg alatti és fogatos használatban legjobbnak ítélt kancák kerültek be a ménesbe. Félvér kancáit rendkívül alaposan és szakszerűen kiválasztott angol telivér ménekkel fedeztette. Igyekezett Angliából importált, eredeti angol telivér méneket használni, de belföldön bevált,jó örökítő mének fiait is használta.”

Kovácsy Béla-Monostori Károly: A Ló és tenyésztése. Budapest. 1905.


Gróf Mikes család marosújvári és zabolai ménesének története.

Gróf Mikes Mihály feltehetően az 1700-as évek elején alapította marosújvári ménesét. Az alapítás pontos időpontja a múlt homályába vész. Székely és erdélyi kancákat gyűjtött össze és ezeket török ménekkel fedeztette.

Itt meg kell jegyezni, hogy az első háziasított nemes ló a turáni ló volt, amelyet az ogúz türk törzsek a Turáni-Alföldön nemesítettek. Régészeti leletek igazolják, hogy a Kr e. 3. évezredben Taskent és Ashabad környékén már vékony csontú, nemes testalkatú lovak éltek. Ebből, a turáni lóból alakult ki a török, a tatár, később a Kr.u. 7. évszázadban Mohamed próféta idején az arab ló, és a XVI. századtól Angliában az angol telivér is. Erdélyben sokáig használták lovaik nemesítésére a török méneket, miután a török birodalommal szoros kapcsolataik voltak. Azt is tudni kell, hogy az Oszmán birodalom megalapítója I.Oszmán ( Kr.u. 1258.- 1324.) az oguz-türkök azon törzséből származik akik a turáni lovat tenyésztették.


„Gróf Mikes Zsigmond marosújvári ménese.

A ménes Alsó-Fehér vármegyében fekszik az ország egyik legrégebbi ménese és joggal nevezhetjük Erdély egyik „Mag ménesének” mert a fajta nemesítésére ezen a ménes lovai jótékony hatással voltak. A lovak fajtája, keleti és spanyol volt, és az azonos fajtájú lovakkal történt hosszú időn át folytatott párosítás révén érték el végül a legkiválóbb tulajdonságokat. Nagyon szép finom fej, jól illesztett fülek, nagy és élénk szemek,. egyenes far, igen jó lábak, élénk vérmérséklet és kitartás jellemzi ezeket a lovakat. A lovak egy része, szabadon kézből kerül fedeztetésre, a ménes másik része azonban Zabolán, Háromszék megyében félvad ménesként él.

Michael v. Erdelyi: Beschreibung der einzelnen Gestüte des österreichischen Kaiserstaates, Wien. 1827.


„A ménes felnevelési rendszere: a lovak rendkívül sok mozgással és edzve nőnek fel, a nyarat 1600 méter magasságban, kitűnő havasi legelőn töltik, ahonnan feltűnően jó állapotban jönnek le. A havason az éjszakákat istállókban töltik,- szükséghez képest zabot és szénát is kapnak. Nagyon zord időben, főleg hideg esők és havazások alatt, nappal is néhány órára istállóba hajtatnak és ott szénát esznek. Egész télen át délelőtt és délután 3 – 3 órán át lovas gyerekek által mozgattatnak.. Az összes évjáratok tervszerűen ügetés és vágta munkát is végeznek. Télen az egész takarmányt szecskázva, kimérve kapják. A ménesbe csakis a használatban kitűnőknek bizonyult kancák soroztatnak be. A csikók nagy részét hátas lónak idomítják, csak néhányat tanítanak hámba. A hátas lovak többnyire a zsuki falkavadászatokon próbáltatnak ki.

A szám felettiek rendszerint, mint betanított kész hátas-, és hámos lovak külföldre adatnak el.” Írja báró Podmaniczky Gyula: Magyarország Állami és Magánménesei. című könyvében. 1911. októberében Gróf Kinsky ferdinánd, I. Ferenc József főlovászmestere vásárolt hátas lovakat gróf Mikes Ármin zabolai méneséből Egy hátaslovat a császár és magyar király, két lovat pedig a trónörökös számára. 1918-ban gróf Mikes Ármin úgy döntött, hogy versenyistállót alapít. Bejelentette versenyistállójának színét: Sárga test, vörös szalag, második szín Sárga test, vörös szalag és sapka. ...

Még nem volt soha olyan versenyistálló tulajdonos, aki új versenyistállójának megalapozásáért ilyen magas összeget fizetett volna, mint gróf Mikes Ármin. hiszen éves csikóiért átlagban 57.000 koronát fizetett.” Úgy tűnik, hogy gróf Mikes Ármin tudott számolni és hamar belátta, hogy a versenyistálló fenntartása egészen biztosan rendkívül magas költségekkel és rendkívül bizonytalan bevételekkel jár. 1919. szeptemberében már azt írja az újság, hogy gróf Mikes Ármin eladta Poét nevű sikeres három éves versenylovát és 11 kétévesét. Így a híres zabolai félvér ménes nem esett a telivértenyésztés áldozatául.

Kovácsy Béla-Monostori Károly: A Ló és tenyésztése. Budapest.1905.

 

0
0
0
s2smodern

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2019 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

Kövess minket:

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.
További információk Elfogadom Elutasítom