A boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) Európa legnagyobb vadon növő orchideaféléje, melynek Kovászna megyében három élőhelye ismert. Egész Európában a kihalás szélén áll, ezért több nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó fokozottan védett növényfaj.
Romániában, 1933-ban királyi rendelettel a virágot természeti emlékművé nyilvánították, és a törvény védelme alá helyezték. [1]
Magyarországon, az Országos Természetvédelmi Tanács 1942. augusztus 19-én rendelkezést bocsátott ki, amelyben 1 katasztrális hold erdőterületet nyilvánít védetté a Szárhalmi erdőből, a boldogasszony papucsa és a sziklai benge védelme érdekében [2].
Egyéb elnevezései: rigópohár, Vénusz-sarucska, kisasszony papucsa, kakkukvirág, Mária cipellője, Mária cipője, Kisasszony papucsa. Használatos még az erdei papucskosbor elnevezés is.
A boldogasszony papucsa 25-50 centiméter magas, lágyszárú, évelő növény. Április végétől június elejéig virágzik. A leggyakrabban hajtásonként 1 (ritkábban 2, esetleg 3) virág helyezkedik el a szár csúcsán, a szárleveleknél kisebb murvalevelek hónaljában fejlődik. Nagy virágának legfeltűnőbb része a 3-4 centiméter hosszú, papucs formájú mézajak, amelynek felül ovális nyílása van, befelé hajló peremmel. A mézajak színe citrom- vagy aranysárga, láthatóan erezett, belül bíborszínűen pettyezett, sávozott és hátsó oldalán 3-4 átlátszó érköz („ablak”) figyelhető meg. [3]
[1] Papucul doamnei – o bijuterie protejată prin Decret Regal
[2] KvVM Természetvszetvédelmi Hivatal – Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) / PDF
[3] Boldogasszony papucsa (wikipedia)
Frissítés: a gömpanoráma 2022. május 28-án készült
