Sepsiszentgyörgy | fotó: Toró Attila

Lehet jelentkezni az Őszi Kirakodóra és Kultúrszüretre2021. szeptember 17. és 19. között Sepsiszentgyörgyön megrendezésre kerül a 2021-es Őszi Kirakodó és Kultúrszüret.

A kirakodóra a kézművesek, iparművészek, könyvkereskedők, őstermelők jelentkezését várják augusztus 25-től, szeptember 8.-ig személyesen 16 óráig a Városi Kulturális Szervezőirodában, vagy 23:59-ig elektronikus úton a vasar [PONT] sepsi [KUKAC] gmail [PONT] com email címre.

Az Evilági együttes koncertezik a KultúrPark színpadán2021. augusztus 6-án, 18:00 órától az Evilági együttes Varró Dániel mondókái alapján kialakított „Dalóka” koncertjével folytatódik a KultúrPark eseménysorozata az 56’os emlékparkban.

Katalónia elnöke fogadta a Székely Nemzeti Tanács küldöttségétCarless Puigdemont, Katalónia elnöke belgiumi székhelyen folyó év július elsején fogadta a Székely Nemzeti Tanács Izsák Balázs által vezetett küldöttségét. A küldöttségben részt vett Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja és László György a Székely Nemzeti Tanács jegyzője. A megbeszélésen jelen volt Erika Casajoana, a Katalán Nemzetgyűlés tagja, a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés tanácsadója.

Fődíjas lett Kisvárdán a Tamási Áron Színház2021. június 26-án, szombaton este ért véget a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválja, melynek díjátadó gáláján több fontos elismerést is kapott a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, köztük a fesztivál fődíját.

Román nacionalistákFelháborodva értesültünk arról, hogy a magyarellenességéről ismert Calea Neamului egyesület június 4-én, a tavalyihoz hasonló, nyíltan magyarellenes tüntetést szervez Sepsiszentgyörgyön.

Az egyesület vezetője, az Úz-völgyi katonasírok meggyalázásában is részt vállaló Mihail S. Târnăveanu, arra szólítja fel közösségi oldalának követőit, hogy a tavalyihoz képest még nagyobb számban jelenjenek meg Sepsiszentgyörgyön, hogy megünnepelhessék a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját – harcolva az erdélyi magyarság autonómiaigényei ellen.

Véső Ágoston festőművész kiállítása az Erdélyi Művészeti Központban2021. május 14-én, pénteken 18 órakor kerül sor Véső Ágoston festőművész kiállításának megnyitójára, az Erdélyi Művészeti Központban. (Olt utca 2. szám, földszinti kiállítótér)

01 tasz a musorA Műsor című online színházi beszélgetőműsor ötödik részének bemutatóját tartjuk a hétvégén, melyben Fekete Mária, Kovács Kati és Kolcsár József színművészekkel ismerkedhet meg közelebbről a közönség. Az érdeklődők április 17-én, szombaton délután 17 órától kezdődően tekinthetik meg a videót 24 órán keresztül a Tamási Áron Színház Facebook-oldalán található linkről. Ugyanitt a Műsor korábbi részei is elérhetőek, mindegyik 4 dolláros áron (16 lej körül), amit a link aktiválásakor bankkártyáról lehet kifizetni.

Barabás Miklós festőművészre emlékezünkA Kovászna Megyei Művelődési Központ, Kovászna Megye Tanácsa, a márkosfalvi Református Egyházközség és Szentkatolna Polgármesteri Hivatala közösen emlékezik meg Barabás Miklós festő születésének 211. évfordulójáról 2021. február 14-én, vasárnap, a 11 órás istentisztelet után a Barabás Miklós emlékmű megkoszorúzásával.

Székely Nemzeti Múzeum - 1875–2000 - sepsiszentgyorgy.info

regi4_sepsi04.jpgAz 1786-os II. József-féle összeírás szerint Sepsiszentgyörgyön mindössze 105 ház, 147 család, 698 személy élt. Bár a szakirodalom kritika nélkül elfogadja a fenti adatokat, én mégis megkockáztatom ennek kétségbe vonását. Szerintem az 1786-os adatok csakis a falu- illetve a városrészen lakó falusi jogállásúak számát ismertetik. Állításomat a következőkkel támasztom alá:


Szentgyörgy népességi szerkezete 1870 és 1910 között

A népesség struktúráját az 1870-es és az 1910-es népszámlálások adatai alapján ismertetjük. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az adatokat táblázatba helyezzük.

 

 

A XVII. század második felében Szentgyörgy falu- és városrészén mintegy 800-900 lélek élt. A népesség számának növekedését azonban hosszú időre visszavetette az 1658-as és az 1661-es tatár-török pusztítás. Egy 1755-ös feljegyzés szerint 1658-ban a tatárok lerombolták a várost, a lakosság egy részét lemészárolták, mintegy 750 embert vittek rabságba. 1661-ben a törökök 550 embert gyilkoltak meg, 900-at rabságba hurcoltak (nyilván ezek közt találjuk a szomszédos falvakból a szentgyörgyi várba menekülteket is). A korabeli feljegyzés szerint a város- és falurészen élők száma: "a sok háborúság miatt annyira megfogyatkoztak volt, hogy nincs boldog állapotuk".

Az 1635. évi hadiszemle jegyzőkönyve annyira részletes, hogy lehetővé teszi a társadalmi struktúra megismerését. Külön-külön feljegyezték a nemeseket, a régi és az új lófőket, a régi és az új gyalogpuskásokat, a visszaperelt gyalogokat, özvegyeket, árvákat, távollevőket, magtalanul elhaltakat. Feljegyezték az örökségek birtoklóit. Legtöbbjénél jelzik, hogy kitől kapta a nemességet, a lófő, illetve a gyalogrendbe való fölemelést ti. nemesek és a lófők esetében felírták azt: ki hány lóval jelent meg a mustrán. A lajstrom részletességére jellemző, hogy még a kiskorú fiúgyermekek is be vannak jegyezve. A számbavétel, a "computus" szerint a különböző társadalmi rétegek száma, családonként a következő: ..nobiles" (nemes) 14, viduae nobilum (özvegy nemes) 5, primipili veterani (kiszolgált lófők) 15, viduae primipilorum (özvegy lófők) 3, pedites veterani (kiszolgált gyalogok) 5, viduae peditum (özvegy gyalogok) 1, oppidani (városi polgárok) 50, recentes (újpolgárok) 13, viduae oppidanorum (özvegy városiak) 8, recuperati (visszaszerzettek) 6, absentes (hiányzó) 3."

Szentgyörgy népessége

A népesség száma 1602-ig


A székely letelepedés előtti népességről keveset tudunk. Az első feljegyzés 1252-ből maradt ránk, melyben felsorolt helynevek székelyekről tanúskodnak. A pápai dézsmák 1332-es bejegyzése nemcsak arra utal, hogy Szentgyörgy jelentősebb település -- mivel 15 régi pénzt (Michael Sacerdos de S. Georgio solv. 15 ban. ant) fizetett a dézsmába --, hanem e népesség katolikus vallása mellett is bizonyít.

 

 

Az önkormányzat a széktől való függetlenség joga a legjelentősebb városi kiváltságok közé tartozott. Szentgyörgy a városi jogállás elnyerésétől kezdve (XV. sz.) rendelkezik autonómiával, de a széktől való teljes függetlenség megvalósítására csak a XVII. század harmadik évtizedében került sor. Az önkormányzat csak fokozatosan szilárdult meg, mivel a szék vezetősége igyekezett megakadályozni annak gyakorlását. A szék és a város közötti vitára világít rá Báthori István - az erdélyi vajda és országbíró -- az 1492. szeptember 23-án keltezett okmányban, mely által Szentgyörgy városát visszahelyezi a szék joghatósága alá.

II. Lajos király, az 1525. április 7-én keltezett parancslevélben figyelmezteti a széki tisztviselőket, hogy a szentgyörgyi bírónak mindig jogában állt megbüntetni a város területén elfogott gonosztevőket, tolvajokat, pártütőket és rendetlenkedőket, ezért a bírót és az esküdtet háborgatni ne merjék. Egy későbbi, 1622-es keltezésű okmány szerint e város II. Lajos korától rendelkezik a bíró- és a polgárválasztás jogával, de ha alaposan szemügyre vesszük az 1525-ös parancslevelet, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy az oppidumot vezető bíró és esküdt már korábban is rendelkezett széles körű jogokkal, amelynek elnyerése visszanyúlt a városi jogállásra emelés időpontjáig. Létezett tehát egy jól meghatározott, szervezett vezetés, hatalmi jogkör.

 

A városbíró funkció valószínűleg a városi jogállásra emelés pillanatától létezik. A legelső feljegyzés, amelyben említés történik a városbíróról: az 1525 áprilisában keltezett királyi kiváltságlevél. A városnak és falunak rendszerint közös bírája volt, ki nevét a származása alapján "városi "-nak vagy "falusi"-nak írta. Például: Varga István falu-részi (1666), Krizbai András falu-részi (1680), Kis Ferenc falu-részi. A bíró kinevezése választás útján történt. Az 1861-ben megtartott választásokon Császár Bálint főbírává való kinevezését 97 szavazat támogatta.

Sepsiszentgyörgy a városok rendszerében

Mielőtt ismertetnénk a város típusát, meg kell fogalmaznunk, körül kell határolnunk Sepsiszentgyörgy város megnevezését. E város fogalmán olyan kis lélekszámú, központi fekvésű települést kell értenünk, amely városi státussal, szerény gazdasági lehetőségekkel (kereskedelem, háziipar, céhesipar, késobb néhány kisvállalat) rendelkezik, ahol a lakosság többségének megélhetőségét -- az első világháborúig -- a mezőgazdaság biztosította.

Sepsiszentgyörgy

A város mai területén 1850-ig három, 1880-ig két település osztozott: Sepsiszentgyörgy-város, Sepsiszentgyörgy-falva és Szemerja. Lényegében Sepsiszentgyörgy területén csak két különálló település létezett: Szentgyörgy és Szemerja. Az első csak jogilag szakadt két részre, mely nem két különálló település fejlődésének eredménye. Kezdetben a városi rész és a falusi rész jogilag is egy települést alkotott. A város központi magját a vártemplom előtti térség képezte, innen terjeszkedett fokozatosan a Vojkán, a Debren és Erege irányába, majd 1844-ig bekebelezte a Bazár (a későbbi törvényszék), az Olt és a Csíki utcáknak a mai városközpontig terjedő területét.

Sepsiszentgyörgy a várossá válás koráig

A XIII. századot megelőző időszakról -- írott források hiányában -- keveset tudunk, de a helynevek -- Vojkán, Debren, Piliske stb. -- alapján Cs. Bogáts Dénes bolgár-szláv település létére következtet. Egy 1252-ben keltezett okmányban említett helynevek: -- Benedekmező, Debrefő, Közbérc -- jelzik a korabeli település lakosságának etnikumát, ugyanakkor e dokumentum ékes bizonyítéka annak is, hogy az 1241-es tatárjárás előtt már létezett egy olyan közösség, amely túlélte és áthagyományozta a település és környékén lévő főbb térszíni formák megnevezéseit.

Kövess minket:

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2021 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.