Szentgyörgy népességi szerkezete 1870 és 1910 között

A népesség struktúráját az 1870-es és az 1910-es népszámlálások adatai alapján ismertetjük. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az adatokat táblázatba helyezzük.

A nemek szerinti megoszlás a következő:

A családi állapot szerinti megoszlás:

Négy évtized alatt a lakosság száma 49,62 százalékkal növekedett, szám szerint 4299 személlyel. A nemek számaránya: 1870-ben a férfiak száma 2,08 százalékkal haladta meg a nőkét, 1910-ben azonban 1,47 százalékkal csökkent, így a nők száma 0,87 százalékkal túlszárnyalta őket. Négy évtized alatt a nőtlenek és hajadonok száma 2,03 százalékkal, az özvegyeké 0,82 százalékkal növekedett, a házasoké 2,85 százalékkal, a törvényesen elváltak száma pedig 0,11 százalékkal csökkent.

Az áttekinthetőség, az egyszerűsítés céljából a (jelenlevő) népességet négy életkori csoportba -- gyermekkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor -- soroljuk:

Az életkorcsoportok tükrözik a korosztályok súlyát, arányát. 40 év alatt a gyermekek számaránya elenyészően keveset változott, mindössze 0,59 százalékot, az ifjaké 3,35 százalékkal, az idősöké 1,94 százalékkal emelkedett, a középkorúaké viszont 4,33 százalékkal csökkent. Az öregek száma rendkívül alacsony, bár fokozatosan növekvő tendencia észlelhető. Az életkorcsoportok azonban nem azonosak az eltartottak és eltartók kategóriáival. 1870-ben a foglalkozásnélküliek (az eltartottak) száma 1971, a lakosság 45,15 százaléka. Ebből a 14 éven felüli eltartott népesség 18,6 százalékot képvisel, míg a gyerekek aránya 26,55 százalék. Tehát a statisztikában 4,53 százalék gyermek a foglalkozással bírók közé van sorolva, a valóságban azonban ez nem lehet több, mint 1,28 százalék (nyilván a gyerekmunkaerő százalékaránya magasabb, mivel a tanulók kategóriája nemcsak a 14 éven aluliakat foglalja magában); 3,25 százalék gyermek azért van a foglalkozással bírók közt, mert a népszámlálás a tanulókat is ebbe a kategóriába helyezte, holott ezek is az eltartottak közé tartoznak. Az eltartott 14 éven felüli népesség döntő többsége nő: 812 személyből 641 nő, mindössze 171 férfi.

A vallásfelekezetek bemutatásánál szintén egyszerűsítettünk. A kis lélekszámú felekezeteket (görögkeleti, izraelita, unitárius, ágostai evangélikus, görög katolikus) egy összegben ismertetjük.

Négy évtized alatt a katolikusok számaránya 6,03 %-al emelkedett, a reformátusoké 3,95 %-al, a kisebb felekezeteké pedig 2,09 %-al csökkent.

Anyanyelvűség alapján a három legnépesebb nemzetiséget külön-külön, míg a nagyon kis lélekszámú csoportokat összevonva ismertetjük:

A lakosság anyanyelv szerinti bemutatásánál az 1881-es és az 1910-es népszámlálás adatait vettük alapul. Az első esetben csak a polgári lakosság, a második esetben a város területén tartózkodó 111 főt kitevő katonai népesség is szerepel. A harminc év alatti változás: növekedett a három fő csoportba tartozók számaránya és nagymértékben csökkent az összevont csoportba tartozó, különböző nyelvet beszélőké.

Az 1870-1900. évi népszámlálások adatai alapján Sepsiszentgyörgy a székelyföldi városok közt -- a lakosság száma alapján -- a közepes nagyságú városok közé tartozik. A délkelet-erdélyi viszonyok közt a múlt század hetvenes éveiben a 4-5, a század első évtizedében a 7-9 ezres lélekszámú települések biztosították a városi szerepkör betöltésének keretét. 

***

Megjelent a Tanulmányok Székelyföld történetéből (város, népesség, iskola) című kötetben -- kiadta Scribae Kádár, Sepsiszentgyörgy, 1996 - (C) Kádár Gyula / Digitalizálta: Willmann Walter