01 sepsiszentgyorgy info

A városbíró funkció valószínűleg a városi jogállásra emelés pillanatától létezik. A legelső feljegyzés, amelyben említés történik a városbíróról: az 1525 áprilisában keltezett királyi kiváltságlevél. A városnak és falunak rendszerint közös bírája volt, ki nevét a származása alapján "városi "-nak vagy "falusi"-nak írta. Például: Varga István falu-részi (1666), Krizbai András falu-részi (1680), Kis Ferenc falu-részi. A bíró kinevezése választás útján történt. Az 1861-ben megtartott választásokon Császár Bálint főbírává való kinevezését 97 szavazat támogatta.

A XVIII. század közepe tájáig a választás évenként történt, ezt bizonyítja az 1622. december 18-i okmány. Ez alkalommal a fejedelem, Bethlen Gábor, megerősíti azt a kiváltságát, hogy "... maguk között bírót és polgárt creálhassanak minden esztendőben... ". E (törvényes és szokásba bekerült) gyakorlat a XVIII. században fokozatosan megszűnik, azaz nem tartják tiszteletben. De nemcsak az évenkénti választás lazulása figyelhető meg, hanem ugyanannak a személynek a több rendben való megválasztása is. Így például Szilágyi Sámuelt hét alkalommal (1749-50, 1755-60, 1777-1780), Gyárfás Ferencet (1745-46), Császár Mihályt (1747-48) két-két alkalommal választották bírónak. Ez a gyakorlat néha a bírói hatalom megerősödéséhez vezetett. 1750 körül panasz van a városbíró ellen, aki a "taxáért marhájokat fogta" a "civilis fundusokat" bíró személyeknek. Ugyanez a bíró "szertelen bünteti" a "primipilaris fundusokat bíró atyafiak zselléreit". A város vezetősége szerint azokat kötelezték adófizetésre, akik "privigelista sessio "-n laknak. Az ellentét miatt a Guberniumi bizottság elrendelte a bírók évenkénti választását, számadását. Megmaradása csakis a nép akaratától függ. "Akire (a) legtöbb szavazat esik, az legyen a bíró." A választás az önkéntesség alapján, csendben és ne "erőszakkal, lármával" történjen. Ez nem mindig valósulhat meg. 1811-ben például a nagybirtokos Daczó-család, a bíróválasztás alkalmával arra akarta a várost kényszeríteni, hogy egyúttal tartson tanácsválasztást is. De nemcsak a polgárok, a birtokosok, de a katonaság is igyekszik beleszólni a választásokba. 1834-ben sérelmezi a város, hogy ősi kiváltsága -- a bírák, tanácsosok és más városi személyek szabad választása --"... a privilégium sérelmével a katonai tisztek nagy akadályokat és praejudiciumokat okoznak azáltal, hogy a választott tagokat, akik érdemesek és alkalmasak az hivatalra ki nem bocsátják, sőt katonai szolgálatra kommandéroznak; mely miatt gyakorta szenved mind a juridicii, mind a politikai administratio..."

Az 1750-es főkormányszéki utasítás pontosan körülhatárolja a bíró feladatait: 1) a bíró -- a hivatalba lépéskor, valamint félévenként tartott gyűléseken -- köteles felolvasni "a maga és mások tudására" az utasításokat; 2) a tisztség átvételekor esküt tesz, felolvassa a város kiváltságait, melyet tiszteletben tart és másokkal is megtartatja; 3) megvalósítja a jó egyetértést, elősegíti a város érdekeit, ugyanakkor a tanácsot és a város népét "illendő tiszteletben" tartja. A polgárok becsülettel és "engedelmességgel tartoznak" neki, de az embereket csakis a törvényes előírások alapján vonja felelősségre. "Senkit rendjén és értékén felül" nem terhelhet.

A bírák évenként számot adnak a város "közönséges gyűlésén" a végrehajtóknak, akiket a város lakossága választ. A bizottság elrendeli, hogy a bíró papírból készült könyvecskébe rendszeresen vezesse be a kormányszéki rendeleteket. Minden adózó számára két ívből álló "könyvecske készítendő", amelyre ráírják az adó nagyságát és a befizetett összeget. E könyvecske az adózónál marad, de benne javításnak, papírkivágásnak nem szabad lennie

A bírói számadást a bevételeket (perceptio) és a kiadásokat (erogatio) -- 1764 után, a határőri tisztikar által kinevezett bizottság is ellenőrizte. A bíró és a tanács már nemcsak a mindennapi élet megszervezéséért (adókivetés, közmunkák, perügyek stb.), hanem a katonai parancsok gyakorlatába ültetéséért is felelt.


***

Megjelent a Tanulmányok Székelyföld történetéből (város, népesség, iskola) című kötetben -- kiadta Scribae Kádár, Sepsiszentgyörgy, 1996 - (C) Kádár Gyula / Digitalizálta: Willmann Walter

 

0
0
0
s2sdefault

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2018 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

Kövess minket:

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.
További információk Elfogadom Elutasítom