2010. április 22. – Székely Nemzeti Múzeum, Bartók terem
Megújulva tért haza 2010. április 22-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum legnagyobb értéke, az Apor-kódex. Április 22-én 17 órakor a múzeum Bartók Termében Vargha Mihály, az intézmény igazgatója ünnepélyes keretek között átvette a kódexet Boka Lászlótól, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatójától.
Fotó: Toró Attila
Az öt évszázados Apor-kódex egyebek mellett a negyedik magyar irodalmi műnek tekinthető Huszita Biblia zsoltárait tartalmazza. A kéziratot a századok során ért károsodásokat restaurátora sorolja: A kitépett lapok hiánya miatt a könyvtest összeesett, a kódex lapjait többször károsította víz, a beázott lapokon penészgombák telepedtek meg, valószínűleg ezek okozták a tinták kötőanyagainak bomlását is, ez pedig az írás elhalványodásához, a tinták porlásához vezetett. A legjelentősebb pusztítást a tintamarás okozta, vélhetően azért, mert a tinta keverése során az összetevők arányát rosszul választották meg, esetleg pontatlanul követték a receptet. A károsodás során először barna udvar jelent meg az írás körül, majd a betűk vonala és kötései mentén a papír eltört, szétnyílt, ezt követően az írásból betűk, sorok estek ki.
A kódex restaurálását a Romániai Országos Könyvtárral való partnerség tette lehetővé, és az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló és Kötészeti Osztálya végezte el: Érdi Marianne osztályvezető, valamint Tóth Zsuzsanna restaurátor művész több hónapos, Sepsiszentgyörgyön is végzett munkáját dicséri. Mindezt a 2009-ben tartott Magyar Nyelv Éve programsorozat keretében és költségvetéséből támogatta a budapesti Balassi Intézet, a munkálatok költségei 1,78 millió forintra rúgtak.
A kódexet 1877-ben adományozta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét először 1881-ben közölték, majd 1942-ben hasonmás kiadása is elkészült Budapesten. A kódex ott vészelte át a második világháborút, és csak az ötvenes években került vissza Sepsiszentgyörgyre.
A mostani hazatérés rangját és ünnepélyességét Boka László tudományos igazgató és Tóth Zsuzsanna restaurátor művész, valamint Egyed Emese, Gábor Csilla és Korondi Ágnes, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének tanárai emelik előadásaikkal. (Közlemény)
