Sepsiszentgyörgy | fotó: Toró Attila

Kelemen László és kora - színháztörténeti kiállítás210 éve hunyt el az intézményesült magyar nyelvű színjátszás első színigazgatója.

A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy a kassai Thália Színházzal és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal együttműködésben, a színház világnapja alkalmából, a magyar színjátszás hőskorát megidéző kiállítással tiszteleg. A színháztörténeti kiállítás megnyitójára a Tamási Áron Színház előcsarnokában kerül sor, 2024. március 27-én, 18 órai kezdettel, kurátor: Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, intézetvezető.

A gondosan szerkesztett, számos színháztörténeti kutatási újdonságot felvonultató tárlat az Osztrák Magyar Monarchia legjelentősebb színházi állomásain kalauzolja végig az érdeklődő közönséget. A magyar nyelvű színjátszási törekvések történetét mutatja be, csaknem másfél évszázadot felölelve. (Időkeretei: I. Lipót császár színigazgatói privilégium levele Felvinczi György számára. Bécs, 1696. okt. 23. - Bánk bán ősbemutató, Kassa 1833. február 15.).

Megismerhetjük az első magyar nyelvű színtársulat megalakulásának történetét, társulati tagjait, az átélt viszontagságokat. Kelemen László élete egybeforrt a korabeli színjátszás történetével. A színigazgató sokoldalú életpályája és gazdag tevékenysége példázza azt a küzdelmes és eredményes alkotó életet, amely révén megismerhetjük e korszak színházi világát, a magyar nyelvű színjátszás kezdeteit.

A 18 összeállításból álló tárlaton felfedezhetőek a jezsuita díszlet- és jelmeztervezés remekei, valamint betekintést nyerhetünk a felekezeti iskolák diákszínjátszásába - földrajzi terület, kronológia és felekezetek tekintetében. Részét képezik továbbá az elképzelt korabeli színpadi öltözetek fotókon történő rekonstruálása, a megvalósulatlan rozsnyói (Felvidék) magyar nyelvű színház tervei, az állandó társulat és színházépület létrehozására irányuló szegedi törekvések, Sehy Ferenc színművész árulásának epizódja.

A kiállítás 2012-ben, Kelemen László születésének 250. évfordulójára készült, a kassai Thalia Színház felkérésére. Nem jöhetett volna létre a következő intézmények közreműködése és támogatása nélkül: Thália Színház, Miskolci Galéria, Hermann Ottó Múzeum, Magyar Művészeti Akadémia, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Országos Széchenyi Könyvtár, Tamási Áron színház. Grafikai szerkesztő: Szebeni-Szabó Róbert.
A színháztörténeti tárlatot április 7-ig lehet megtekinteni.

Kelemen László életpályája

Kelemen László (Kecskemét, 1762. július 26. – Csanádpalota, 1814. december 24.) az első magyar színigazgató, színműíró. Élete szorosan összefonódott a vándorszínészet és a társulatfejlődés időszakával.

Erdélyből eredő nemesi származású római katolikus családból való. Apja, nemes Kelemen Mihály kántor, 1732. szeptember 29.-én született Makón, anyja, Török Anna, makói származású jómódú telkes-jobbágyi családból való volt. Kelemen László jogi pályára készült, és 1788-ban végezte tanulmányait.

Röviddel az ügyvédi oklevél megszerzése után Grassalkovich Antal gödöllői birtokán helyezkedett el. Az állás szép jövedelemmel járt, így némi vagyont is szerzett. A tanult, művelt ifjú közmegbecsülésben részesült, és a vagyonosabb polgári osztálynál is szívesen látott vendég volt. Még, mint jurátus Budán Balogh János királyi tanácsos házánál is megfordult, és ennek tanácsára utazott külföldre.

Kelemen László és kora - színháztörténeti kiállításInnen visszatérve, keserűen tapasztalta a magyar nemzetet szokásaiban, nyelvében, érzésében elidegenedettnek, elmaradottnak. Látta Európa főbb városainak színházait, tapasztalta a színészet hatását a nemzeti öntudatra. Ettől kezdve egy állandó színház alapítása foglalkoztatta. Ráday Pál gróf hatalmas pártfogásával és Kazinczy Ferenc buzdítására kis színjátszó társaságot (három nő és tíz férfi) szervezett, és leküzdve az alakítás nehézségeit, 1790. október 25-én eljátszották Budán Simai Kristóf Igazháziját. A társulat lelke és vezére, 1791. szeptember 1-jétől 1792. április 26-áig igazgatója Kelemen László volt. Ő tárgyalt az országgyűléssel, helytartótanáccsal, a német színház bérlőjével és magánszemélyekkel. Ők mutatták be 1793. május 6-án az első magyar nyelvű operát, Chudy József Pikkó herceg és Jutka Perzsi című darabját. A kellő pártolás hiányában és viszálykodások miatt azonban 1796. április 10-én a társulat feloszlott; adósságaik zálogául ruhatárukat és díszleteiket hagyták hátra. Kelemen a társulat egy részével vándorútra kelt, hogy vidéken próbáljon szerencsét. Kecskeméten azonban társulata végkép szétesett, tehetségesebb tagjai a kolozsvári magyar színtársulathoz szerződtettek.

Kelemen még egy kísérletet tett Nagyváradon 1800-ban, ahol rövid ideig mint igazgató szerepelt; de sehogy sem sikerült társulatát vidéken ujjászerveznie, miután vagyona teljesen elfogyott. Ekkor nejével, Lipcsei Máriával együtt Ráckevén telepedett le, ahol kántortanítóként alkalmazták. Ráckeve leégése után Makóra költözött, majd onnan nemsokára Csanádpalotára vonult vissza.

Színészi pályája legnagyobb sikerét Bessenyei György A filozófus című darabjának Pontyi szerepében aratta. Néhány színésztársához (például Sehy Ferenchez, Láng Ádám Jánoshoz) hasonlóan maga is magyarított színműveket a társulat számára. Moliére egyik vígjátékát német közvetítéssel ültette át magyarra (A tettetett beteg) és mutatta be társulatával 1792. május 14-én. Német nyelvről összesen tizenöt színművet magyarított, közülük kettő ismeretes nyomtatásban.

0
0
0
s2sdefault
Kövess minket:

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2022 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.