A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a Székely Nemzeti Múzeum szeretettel hívja az érdeklődőket a Transzilvanizmus. Eszmék, korok, változatok című kötet bemutatójára és az azt követő kerekasztal-beszélgetésre, melyre 2024. szeptember 27-én, pénteken, 18 órától kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében.
Az eseményen jelen lesz a könyv ötletgazdája, szerkesztője, Boka László, irodalomtörténész, a budapesti Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, valamint Dávid Gyula irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A megjelenteket köszönti: Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. A beszélgetést moderálja: Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője.
A helyszínen lehetőség lesz a kiadvány kedvezményes megvásárlására.
Szervezők: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum, Székelyföld kulturális folyóirat, MMA Kiadó
A kiadvány fülszövege:
„A 20. századi transzilvanizmuskoncepciók szellemi autonómiaformákként indultak bő száz esztendővel ezelőtt. E bonyolult eszmekör változatainak és értékrendszerének, előzményeinek és utóhatásainak átfogó spektrumát ha nem is áll módunkban teljeskörűen prezentálni, meggyőződésünk, hogy kötetünk tanulmányai hézagpótló módon mutatnak rá a legfőbb, legjelentősebb tendenciákra. Az egyes szerzők - történészek, eszmetörténészek, irodalom- és sajtótörténészek, művészettörténészek és politikai pályát kipróbáló költők - akár egymással polemizálva fejtik ki véleményüket, összegzik az egyes alterületekről ma tudható ismereteket hosszabb-rövidebb írásaikban.
Kötetünkben ezért is a transzilvanizmus mint eszmerendszer, mint mozgalom, majd mint regionális cselekvési program, mint irodalmi narratíva és olvasati, értelmezői keret, illetve mint egykori - főként a két világháború közötti - vigaszideológia, illetve máig továbbélő potenciális szellemiség és megújulni képes regionalitásprogram kerül szóba.
Bízunk benne, hogy a téma iránt érdeklődő mai olvasó haszonnal forgatja majd munkánkat, melynek révén a transzilvanizmust, az erdélyi gondolatot a maga történeti formáiban, szükségszerű alakulásaiban, annak valós arcéleivel és sokszínű változataival együttesen, egészében tudja szemlélni.”
