Az Európai Bizottság 2025. március 25-én, brüsszeli székházában, zárt ülésen hallgatta meg a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezésről. A Bizottság részéről Raffaele Fitto ügyvezető alelnök, a kohéziós és régiós politika biztosa, valamint Peter Berkowitz, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság igazgatója és munkatársaik voltak jelen.
A fotón jobbról balra: László György, a Székely Nemzeti Tanács jegyzője, Izsák Balázs SZNT elnök, Raffaele Fitto, az Európai Bizottság alelnöke, a kohéziós politikáert felelős biztos, Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja
A kezdeményezés képviseletében részt vett a meghallgatáson Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Dabis Attila külügyi megbízott, valamint László György, a Székely Nemzeti Tanács jegyzője.
Az Székely Nemzeti Tanács küldöttsége a meghallgatás során válaszolt a Bizottság kérdéseire és ismételten felhívta figyelmüket arra, hogy a jelenlegi uniós fejlesztéspolitika hiányosságai miatt Székelyföldet és más nemzeti régiókat hátrányos gazdasági megkülönböztetés ér. Nyomatékosították, hogy a valós probléma orvoslását kérő kezdeményezéshez több mint egymillió európai polgár adta aláírását, amely tárgyát tekintve egyértelműen az unió jogalkotási hatáskörébe tartozik. Végezetül arról biztosították az Európai Bizottság jelen lévő tisztviselőit, hogy készek további segítséget nyújtani és partnerként együttműködni annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelően tudja megalkotni a nemzeti régiókra vonatkozó jogszabályt.
A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége átadta a Bizottságnak azokat a beavatkozási kérelmeket, amelyeket a nyilvántartásért folytatott per során nyújtott be Kovászna Megye Tanácsa, a felvidéki Debrőd község, a Breton Kulturális Intézet (Bretagne Réunie) és a Baszk Nemzeti Párt. Akkor ezeket a beavatkozási kérelmeket vizsgálat nélkül utasította el az alapfokon eljáró Törvényszék azzal az indoklással, hogy a felsoroltak nem minősíthetők érdekeltnek a perben. Ez a „hipotetikus érdekeltség” csak akkor következne be, ha a kezdeményezést bejegyeznék, a szükséges aláírásokat összegyűjtenék, az unió pedig a kezdeményezést sikeresnek nyilvánítaná és elkezdődhetne a jogalkotási folyamat. A szervezők szerint ez a pillanat elérkezett, és kérték a Bizottságot, hogy a több mint tíz éve beterjesztett beavatkozási kérelmeket, az abba foglalt adatokat, térképeket, gazdasági mutatókat vizsgálja meg.
Pozitív előjelnek tekinthető, hogy az Európai Bizottság – mely korábban éveken át akadályozta az aláírásgyűjtés elindítását – most konstruktívan állt a párbeszédhez. A felek egyetértettek abban, hogy a kezdeményezés céljai az unió kohéziós politikájára vonatkoznak, így indokolatlan és nem kívánatos annak „kisebbségi keretezést” adni. Ez is jelzi, hogy a szervezők valódi áttörést értek el azzal, hogy az Európai Unió Bírósága – a Bizottság ellen öt éve megnyert perükben – egyértelműen az unió kohéziós politikájának rendszerében helyezte el a „nemzeti régiók” fogalmát.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
Sepsiszentgyörgy, 2025. március 31.
