Sepsiszentgyörgy, 2019. jînius 28.

eros_oldal1.jpgSepsiszentgyörgytől pár száz méterre már összefüggő erdőségeket találunk, a Baróti – hegységben járunk. A túraúthálózat elég sűrű, és aránylag jól követhető, bár vannak helyek, ahol nem történt még meg a jelzések felújítása, vagy az erdőkitermelés miatt tüntek el a jelzések. Elsősorban az Erdélyi Kárpát Egyesület háromszéki osztálya foglalkozik ezek festésével, karbantartásával, de más szervezetek is – Romániai Magyar Cserkészszövetség, Nemere Természetjáró kör, Alpinsport Egyesület – kiveszik részüket az útvonalak rendezéséből.

 eros_oldal1.jpg  eros_oldal1.jpg  eros_oldal1.jpg

A városhoz tartozó ún. Városerdő már a Baróti hegység része. A hegység gerincén halad végig a kék sáv jelzés. Sepsiszentgyörgyről több útvonalon is elérhetjük, akár Előpatak, akár Sugásfürdő fele. A gerinc legmagasabb pontja az 1019 méteres Havad tető, ám a köztudatban mégis a messziről is jól kiemelkedő Görgőt tartják a hegység legmagasabb pontjának. Az 1017 méteres Görgő Sugásfürdőről könnyen megközelíthető, jól követhető a kék kereszt jelzés, a túraidő kb. 1 óra. A gerincen haladva észak fele Uzonkafürdőig, illetve ellenkező irányba a növényzete miatt is méltán híres Véczerre is eljuthatunk (a gerincút végpontjai). A gerinc több pontjáról is nagyon szép kilátás kínálkozik a környező hegyekre, a Kárpátok csúcsaira. Keletről indulva látható a Csukás, a Nagykő-havas, Keresztény-havas, a Bucsecs konglomerát masszívuma. Aztán a Királykő, a feketehalmi Magura, a Kotla, sőt szép időben még a Fogarasi havasok is.

Természetesen a túrázók többsége nem a gerinctúrát, hanem a városból induló rövidebb utakat járja be, kirándulás, gombászás, kikapcsolódás céljából.

A városból induló és oda visszaérkező közel 9 kilométer hosszú Kék körút az Őrkő – Bíróné pusztája – Erős oldal útvonalon halad. A Bíróné-pusztája kedvelt kirándulóhely, télen jó szánkázó hely. Az Erős oldal aljában bővízű forrás – a Honvéd kút – található, itt kiépített pihenőhely is van. Sugásfürdőre innen is fel lehet jutni, az ún. Régi Sugási úton, a sárga pont jelek a turistaúton található telefonoszlopokra vannak festve. Az út több helyen találkozik a Sugásfürdőre vezető műúttal. Az út mellett néhány helyen asztalok, padok találhatók, ezek kedvelt kiránduló helyek, hiszen autóval, biciklivel is könnyen elérhetők. Aki nem a Honvéd kút irányából közelíti meg a régi Sugási útat, hanem a Tavasz utcából, az a kék kereszt jelzést követve, a Rövidítőnek nevezett úton juthat a sárga ponttal jelzett ösvényre.

Sugásfürdő keletkezése a 19. századra tevődik. Jelenleg villák, hétvégi házak, vendéglők találhatók itt. Több forrás illetve kiépített mofetta is van a településen. Télen a télisportok kedvelői is felkeresik, van egy felvonóval ellátott sípályája, a másodikat is készítik. Sugásfürdőről több túraút is indul, ezek közül a már említett Görgőre vezető út mellett, talán a Benkő forráshoz vezető a leglátogatottabb. A Benkő-borvizet a múlt században palackozták, jelenleg elhanyagolt állapotban van. Ide a kék pontot követve lehet eljutni. Ehhez közel található egy kisebb hozamú forrás, a Cukrász-borvíz.


 sugasfurdo_01.jpg  sugasfurdo_01.jpg  sugasfurdo_01.jpg

 

Gyalog, biciklivel egyaránt elérhető a közeli Árkos és Kőröspatak. Mindkét településről elérhető a Baróti-hegység gerincén található Vadasi-hágó és az ehhez közeli egykori Vadasi utászház, amelyet feljavítottak és jelenleg a Cserkészszövetség szervez itt táborokat, Pro-Natura találkozókat .

 

 vadas_01.jpg  vadas_01.jpg  vadas_01.jpg

A városlakók közül hétvégeken legtöbben a régi Szemerja irányába veszik útjukat. A város előpataki kijáratánal található a régi kőbánya, a Büdöskút forrás, az egykoron felvonóval is ellátott, sípályaként is működő Pacé tető. A Pacé tetejéről jó kilátás nyílik a városra, valamint a Bodoki-havasra, a Piliskére és a Csukásra. A kirándulók többsége a Szemerja patak partját, vagy a kissé fennebb található 5-ös kilométernél található tó partját választja hétvégi kikapcsolódása színhelyéül. Vizet a közeli erdőben található Pap-kútjából meríthetnek.

Sajnos nem mindenkinek ugyanazt jelenti a kikapcsolódás, a kedvelt kirándulóhelyeket gyakran csúfítja szemét, eldobált palackok, de a patakban autójukat mosó személyeket is gyakran látni. A köztisztasági vállalat (TEGA RT) és néhány civil szervezet időnkénti takarítási akciói nem tudják megoldani ezt a szomorú és egyben dühítő problémát.

Innen 9 kilométerre található Előpatak, ahol változatos összetételű ásványvizek törnek a felszínre. Sajnos, az egykori neves fürdőhelynek mára csak az emléke maradt. A fürdőtelep épületei romosak, a sétányok, gyógyforrások rendezetlenek, elhanyagoltak. Az iskola épülete előtti fúrt kútból sokan hordanak palackokban borvízet. Előpatakra Sepsiszentgyörgyről gyalogosan a Piros körúton lehet legkönnyebben elérni.

Sepsiszentgyörgytől északi és keleti irányba is kitűnő túrázási lehetőségek nyílnak. A Bodoki-hegység autóval, vonattal egyaránt könnyen és rövid idő alatt elérhető. A hegységben többnyire könnyű és közepes túrákra van lehetőség. Több helyről szép kilátás nyílik a környező medencékre, a Keleti- és Déli Kárpátok hegyeire. Bükkösök, fenyvesek, bővizű források, várromok teszik emlékezetessé, kellemessé a kirándulásokat. Az 1194 méter magas Bodoki tetőre (nem ez a hegység legmagasabb pontja!) több útvonalon is fel lehet jutni, legismertebb - és talán legjártabb - a sárga ponttal jelzett út, amely Málnásfürdőről indul és az Egricskő sziklaformáció érintésével éri el a Bodoki tetőt. Innen Bodokra lehet jutni. Szintén elérhető a tető Málnásfaluból is (kék pont jelzés), ennek az útnak az érdekessége, hogy közben két középkori vár romjait is meg lehet tekinteni. A Herec vára 705, míg a Kincsás vára 1053 méteren található.

 bodoki_teto01.jpg  bodoki_teto01.jpg  bodoki_teto01.jpg
 bodoki_teto01.jpg  bodoki_teto01.jpg  bodoki_teto01.jpg

Sepsiszentgyörgyről Szépmező fele haladva két jelentős – elsősorban a vízisportok és halászok által látogatott – helyet érinthetünk: a 12 kilométerre található Rétyi tavat és a Nyírt, valamint Maksán keresztül a Besenyői tavat. A Rétyi Nyír régóta természetvédelmi terület, növényzetét és állatvilágát bővebben az illető fejezetnél mutatjuk be. A tó partján található a Tavirózsa fogadó és számtalan hétvégi faházikó.

 retyi_nyir02.jpg  retyi_nyir02.jpg  retyi_nyir02.jpg
 retyi_nyir02.jpg  retyi_nyir02.jpg  retyi_nyir02.jpg
 retyi_nyir02.jpg  retyi_nyir02.jpg  retyi_nyir02.jpg

A Besenyői tó mesterséges, a Besenyő patak táplálja. Besenyőről több rövid kirándulás is lehetséges. A Maksa feletti domboldalon található az Óriáspince-tető nevű lapos hegyhát, a környék egyik legjobb kilátóhelye. Szintén könnyen elérhető a valaha híres kénes vízű gyógyfürdő, melyenek vizét a helyiek ma is használják gyomorbántalmak, savtúltengés esetén. Besenyőről a Bodoki tetőre is felérhetünk, a sárga sáv turistajelzés azonban több helyen nehezen követhető.

 besenyo01.jpg  besenyo01.jpg  besenyo01.jpg

 pinceteto_01.jpg  pinceteto_01.jpg  pinceteto_01.jpg

A kirándulóhelyek között mindenképp említést érdemel az Olt partja, valamint az Állomás környéki tavak, ahová főleg nyári hétvégeken nagyon sokan járnak kikapcsolódni, fürdeni, halászni.

Élővilág

A domborzati viszonyok, a talaj, a vízhálózat sajátosságai, valamint az éghajlat alakították a város és a környék élővilágát. A beépített területek átlagos tengerszint feletti magassága 520-580 méter. A természetes növénytakarót természetesen már régóta átalakították a környéken lakók, eltűntek az Olt-menti láposok, lecsapolták a mocsarakat, az egykoron a várost övező kocsányos tölgyeseket is csak helyenként találjuk.

 A várost övező erdőkben elsősorban a gyertyán, bükk, valamint erdei- és lucfenyő található. A várostól távolabbi részeken, a Baróti hegység és a Bodoki havas nehezebben elérhető részein, helyenként szép, összefüggő bükkösöket és lucfenyveseket találunk. Ezek az erdők talán tavasszal a legszebbek, amikor a lombkorona még nincs kialakulva és a fény a talajig tud hatolni. Ilyenkor ezek aljnövényzete nagyon szép látványt nyújt. Gyönyörködhetünk a berki- és erdei szellőrózsák fehér-, a ritkább bogláros szellőrózsa sárga szőnyegében, a szentgyörgysalátának is nevezett salátaboglárkában, az erdélyi májvirágban, a kakasmandikóban, a tüdőfűben, a kankalinokban, a keltikékben, vagy a ritkább ikrás fogasír lilás virágaiban. A májvirág, a kárpáti fenyvesek és bükkösök gyepszintjének jellegzetes éke, élénk sötétkék, nagy virágaival. Ritkán a rigópohár (kisasszonypapucs) nevű csodálatos orchidea is a szemünk elé kerülhet.

Ezekben az erdőkben a Kárpátok valamennyi jellegzetes nagyvadja megtalálható. Él itt barna medve, gímszarvas, vaddisznó, róka, farkas, őz, hiúz. Ugyanakkor megtalálható a borz, menyét, vadmacska is. A honi és külföldről érkező vadászok többször ejtettek a megye területén értékes trófeájú egyedeket. Az emlősök mellett természetesen a madarak, hüllők, kétéltűek képviselői is jelentős számban találhatók. A megye madárállományának felmérését a Rara Avis Egyesület végzi. A hüllők közül sajnos még mindig gyakran esik az emberi butaság áldozatául a városszéli erdőkben is élő keresztes vipera, de a siklófajok sincsenek nagyobb biztonságban, gyakran látni agyonvert, széttaposott kígyótetemeket. A kétéltűek védelme sincs megoldva, tavasszal a tavak partján megcsonkított békatetemek százai jelzik, hogy a „békacubók” kelendő csemege. Gazdag a gerinctelenek listája is, rovarfajok, lepkék, csigák teszik változatossá az élővilág képét.

A városban elég kevés a parkok, zöldövezetek száma. Kivételt a központi Erzsébet park, valamint a Székely Nemzeti Múzeum főépülete körüli arborétum képez. A központi park kialakítását 1880-ban kezdték, ekkor ültették a gesztenyesorokat a felső két sétányra. A parkban megtalálható a jegenyefenyő, eperfa, magnólia, bíborlevelű díszalma, lepényfa, közönséges fagyal, platán és még sok különböző fa- és cserjefaj. A park arculata, növényzete jelenleg is változik, az idősebb egyedeket kivágják, visszametszik, újakat ültetnek, egyes részeket felújítanak. A park területén több, mint 30 madárfajt figyeltek meg, amelyek közül egyesek itt költenek, mások átvonuló vendégek. Gyakran látható itt a széncinege, molnárfecske, erdei pinty, csuszka, fakúsz, balkáni gerle, de tengelicet, zöldikét, vörösbegyet, csicsörkét is megpillanthat a figyelmes szemlélő. A múzeumkertben 38 különböző fa- és cserjefaj található, amelyeket gyakran látogatnak a városban lakó, vagy átvonuló madarak.

A megye területén található értékes, esetenként védett természeti értékek közül több a városhoz közel található. A Benedek mező a várostól 7 kilométerre található nedves rét. Jellegzetes növényzete miatt szerepel a Megyei Tanács által védetté nyilvánított megyei listán. Sajnos a területen mély vízlevezető árkokat ástak, egyre több hétvégi ház épül, elfoglalva a zergeboglárok (pünkösdi rózsa), nőszírmok, gyapjúsások helyét. A boglárkafélékhez tartozó pünkösdi rózsa, nagy, feltűnő, sárga virágai szem-és szívviditóan fokozzák a rét még megmaradt, kellemes tarkaságát. Szintén az említett listán szerepel a város határában található örkői emlékerdő, a Papkútja völgy, valamint a szemerja völgyi szteppfoltok. Sajnos az itt fellelhető növényritkaságokkal a legtöbben a városban találkoznak, utcai virágárusok alkalmi csokrait vásárolva. Hiába a civil szervezetek figyelmeztetése, akciói, úgy tűnik, ennek a jelenségnek - büntetés hiányában - semmi nem szab határt.

A városhoz közeli védett területek közül a legfontosabb és legismertebb a Rétyi Nyír. A védelem alatt álló terület mintegy 15 négyzetkilométernyi, a Feketeügy bal partján található. A jellegzetes jégkorszaki maradványnövény-fajok közül sajnos mára néhány eltűnt vagy visszaszorult a talajvíszint süllyedése, az időszakos tavak számának csökkenése miatt. A rétyi Nyírben Moesz Gusztáv olyan növényfajokat említ meg, mint a kaldézia, a rovarevő aldrovanda, tőzegeper, fürtös lizinka, ballagófű, keserű vidrafű valamint a fehér tündérrózsa és a sárga tavirózsa. A tündérrózsát a helyiek kupánvirágként ismerik. A város piacait tavasszal elárasztó védett kockás kotuliliom példányainak egy része valószínű innen származik. A Nyír állatvilága is nagyon változatos. Néha átvonulnak itt a vízimadarak – szárcsa, bíbic, vöcsök -, de megtalálható nagyon sok énekes- és ragadozómadár is. A békafajok közül itt él a zöldvarangy, a zöld leveli béka, a sárgahasú unka, a tavibéka, a kecskebéka, az ásóbéka. Ugyanakkor megtalálható a mocsári béka is, melynek koratavaszi, kék nászruhás hímjei különleges látványt nyújtanak.

Szintén a Feketeügy árterületén, Szentiván határában található a védett Kupánrét. Az itt található meándertavakban él a sárga tavirózsa. A Pázsint nevű helyen megtalálható a mocsári- és szibériai nőszirom, a békaszőlő, széles levelű gyékény, valamint a kockás kotuliliom. A tavak környéke fontos „madárszálló”.

Az Erősd melletti Csókás hegy szintén védett terület. A homokos talajú, félsztyepp jellegű fennsíkon él az árvalányhaj, valamint a tavasszal nyíló, sötét rózsaszín virágú, apró cserje, a törpemandula, mely törvénytől védett, mediterrán elem. Ehhez közel, az Olt melletti löszfalakban gyurgyalag fészkeket találunk. Szintén Erősdről juthatunk el a Baróti hegység legdélibb pontjához, a Véczer tetőre, melynek botanikai értékét a megyében csak itt nyíló sárga virágú tavaszi hérics adja. Ez a nagy, aranysárga virágú növény, napos oldalakon virít március végén, április elején. Erdélyben helyenként tömegesen is előfordul, ennek ellenére védelme fontos és indokolt.

Az árkosi Arborétum több hektár kiterjedésű. A báró Szentkereszty – kastélyt veszi körül. Néhány ritka és különleges fafaj is megtalálható itt, mint pl. a hegyes levelű liliomfa, a vérbükk, a duglászfenyő, a keleti hemlokfenyő, az olajfűz, az óriás életfa, vagy a tulipánfa. A parkot 1879-ben létesítették.

Sepsiszentgyörgy és környéke élővilágának ismertetéséből nem maradhatnak ki a gombák sem. A László Kálmán Gombászegyesület önkéntes szakemberei az országban elsőként kezdtek a „gombaszezon” idején a város központi piacán ügyeletet tartani, megvizsgálni a gyűjtők által bemutatott gombákat. Néhány, a városlakók által gyűjtött ismertebb, ehető gombafaj, ami előfordul a város környéki erdőkben: sárga rókagomba, piruló galóca (borsgomba), nagy őzlábgomba, kékhátú galambgomba, keserűgomba, ízletes rizike, ízletes vargánya (medvegomba), sárga gerebengomba.

szöveg: Köllő Zsolt; fotók: Toró Attila

0
0
0
s2smodern

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2019 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

Kövess minket:

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.
További információk Elfogadom Elutasítom