Sepsiszentgyörgy, 2019. jînius 28.
Előpatak

Sepsiszentgyörgytől tíz kilométerre található román ajkú település. Az 1800-as években a település az itt felszínre törő ásványvizeknek köszönhetően rohamos fejlődésnek indult, sokáig Erdély és a Bánság Herkulesfürdő és Borszék mellett legkorszerűbb, legkeresettebb fürdőhelye volt. Egyik ásványvizét egy időben vastalanítás után újrasavazás nélkül palackozták, annyira magas volt a szénsavtartalma. Ma is itt működik az ország egyetlen olyan kórháza, ahol az izomsorvadásban szenvedőket kezelik. Községközpontja az élő népművészetéről (textília, írott tojás) híres, három nemzetiségű Árapatak. Ezek a települések nem a Székelyföldhöz, hanem az ún. Székföldhöz tartoztak. Szép kilátás nyílik az Olt mentéről az Erdélyi-havasokra.

* * *
 

Bölön

Sepsiszentgyörgytől 20 km-re, a Baróti-hegység nyugati lábánál fekszik, a székelyföldi Erdővidék déli kapuját képezi. A 14. századi pápai tizedjegyzékek idején Marosvásárhelynél is nagyobb település volt. A megye ezen az Olt menti útszakaszon kerül legközelebb az Észak-Erdélyi nemzetközi úthoz (lásd hidvégi, lügeti, nagyajtai bekötőutak). A bölöni 1893-1895 között épült magyar unitárius templom az unitáriusok legnagyobb temploma, szomszédságában különleges fejfák állnak a temetőben. Érdemes megtekinteni a település élő farsangi népszokásait is. A község sóvidéki származású, több nyelvet jól beszélő, puritán erkölcsükért is megbecsült pünkösdista, Gábor nemzetségbeli cigány családjait illő megemlíteni. Jeles szülötte, Bölöni Farkas Sándor könyve amerikai egyetemek kötelező olvasmánya - ő ismertette először térségünkben az amerikai demokráciát.

 bolon_01.jpg  bolon_01.jpg  bolon_01.jpg
 bolon_01.jpg  bolon_01.jpg  bolon_01.jpg
 bolon_01.jpg  bolon_01.jpg  bolon_01.jpg
 bolon_01.jpg   

 
* * *
 

Nagyajta

A szomszéd Nagyajta ugyancsak művelődéstörténeti zarándokhely: a jeles magyar népköltészeti gyűjtő unitárius püspök, Kriza János emlékei találhatók itt.

 nagyajta01.jpg  nagyajta01.jpg  nagyajta01.jpg

 

* * *

 

Köpec

Miklósvártól északra következik, ez utóbbi a megye legrégibb okleveles említésű települése (1211), magyar katolikusok lakják. Köpec szénbányájáról volt híres, a bányavállalat az itteni telepek kimerülése, központjának Barótra költözése után is megőrizte a Köpecbánya nevet. Innen vezetett át az Olt túlpartján megépült Első Keleti Vasúthoz a megye első vasúti pályája, amelyen kezdetben lovak vontatták a csilléket. A református templomban középkori részletek és a mai román címer alapjául szolgáló román királyi címert is tervező Keöpeczi Sebestyén József munkái láthatók. A temetőbe a román történetírás által is nagyra becsült tudós lelkész, Benkő József telepítette a bőrcserző alapanyagot adó ecetfákat.

 

* * *

 

Vargyas

Köpectől északra a keresztútnál 1848-as csaták emlékműve áll. Innen Felsőrákos felé rövidebb úton is elérhetjük Vargyast. A Felsőrákos utáni, második keresztút közelében, vadalmafa társaságában magasodik a Likaskő egykori borvízforrásának látványos, lyukas mésztufa-kúpja. A bányászközségben a Daniel család szép, több mint négyszáz esztendős, restaurált reneszánsz kastélyát, ipartörténeti értékű szegecselt vashidat és élő népművészetet találunk - fafaragást és bútorfestést. A település fölötti erdőkben nárciszrét, obo-halom, kora-középkori országhatár (gyepű) erődítményei, töltésvonulatai maradtak fenn, északra és északkeletre pedig karsztterületek találhatók (a Gódra-karszt, zsombolyokkal, és főleg a száznál több barlanggal nyilvántartott természetvédelmi terület Vargyas-szoros, jellegzetes növény- és állatvilággal, régészeti, történeti emlékekkel, népmondákkal). Ahogy a vargyasi kastély udvarán, úgy testvére, a szomszéd település dolgos Olasztelek Daniel-kastélya előtt is hatalmas, egy darab vulkáni kőből, az Andokról elnevezett andezitből készült kútkáva hirdeti a nem is oly régi erdővidéki kőfaragók mesterségbeli tudását.

 vargyas1.jpg  vargyas1.jpg  vargyas1.jpg

 
* * *
 

Bibarcfalva

A fölötte magasodó tető erdeje a Tiborc-vára hatalmas vaskori erődítését rejti. Nevében a Bibarc kora középkori határvédő harcosok nyelvén, besenyő-törökül nemes párducot jelenthetett. A ma Baróthoz tartozó település hírnevét az 1880-as évektől palackozott ásványvíznek köszönheti, nyugati szélén 1970-től modern ásványvíz-töltőde működik. Borvizes fürdője is van. A központjában álló református templom falán a magyar Szent László-legendakör jeleneteit ábrázolják a hatszáz esztendős falfestmények. A harminc éve történt hatalmas földcsuszamlás, miután elsodort egy fél utcát, a templom épülete előtt ketté vált, és megkímélte, begyepesedett dombja ma is látható.

 

* * *

 

Kisbacon

Nevét szülötte és lakója, Benedek Elek (1859-1929), a száz évvel ezelőtt harmadik legolvasottabb magyar író, publicista, a világ népmesekincsét magyarra ültető Elek-nagyapó tette híresé. Lakóháza, a mai Benedek Elek emlékház a legnagyobb magyar gyerekirodalmi búcsújáróhely. A településen minden igényt kielégítő panzió működik, ételkülönlegességekkel. Kisbaconban, akárcsak északi szomszédjában, Magyarhermányban, működő vízimalmot tekinthetünk meg. Északkelet felé az egykori vasbánya- és gyártelep Bodvajba juthatunk, ahol vashámor emlékét kohó romjai, temető maradványa őrzi, közelében borvizes barlangokkal. Itt öntötték 1848-ban a szabadságharc első két székely ágyúját. Fölötte a Dél-Hargita hegyei vadász-és horgászparadicsom.

 kisbacon_01.jpg  kisbacon_01.jpg  kisbacon_01.jpg
 kisbacon_01.jpg  kisbacon_01.jpg  

 

* * *

 

Uzonkafürdő

Az 1848-49-es szabadságharc számos ágyúját székely harangokból öntötték. Az első kettő, a bodvajiak azonban még a bodvaji vasból készültek, és a bánya- és gyártelep kis harangját ma is használják, a tőle délkeletre eső Uzonkafürdőn. A fürdőtelephez a Hatodi-hágó nyugati aljában, a kitűnően felszerelt Hatodi-csárdánál kell feltérnünk a Barót-Sepsiszentgyörgy megyei útról. A telep az Uzonka-patak mellett feltörő borvízforrás körül alakult ki, amelynek vizét ivókúra formájában az anémiás, étvágytalan gyerekeknek, fürdőkúrában pedig a szív- és érrendszeri betegségek tüneti kezelésére ajánlják az orvosok. A forrás közelében borvizes láp alakult ki. Uzonkában található a Kálvin Otthon, a református fiatalok pihenő- és táborozó helye, melyet az Erdővidéki Református Egyházmegye tart fenn.

 

Szöveg: Boér Hunor / DKI
fotók: Toró Attila

 
 

 

0
0
0
s2smodern

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2019 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

Kövess minket:

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.
További információk Elfogadom Elutasítom